Úton – Baptista művészeti alkotóhét – Marian Noémi festményei

Fotó: Nagy Hanna Viola

Engedtem a kezemet..

Az első olyan keresztény művészhét volt számomra, ahol lelki testvérekkel alkothattam. Számos képzőművészeti alkotótáboron vehettem már részt, ahol nem az Isten volt a központban, hanem egy adott téma vagy koncepció. Izgatottan vártam ezt a hetet, mivel csak egy ismerősöm volt az egész csapatból, és nem tudtam, hogyan álljak a dolgokhoz. Kellemes meglepetésként értek a találkozások, mivel ebben az egy hétben testvéri kapcsolatokra leltem és nagyszerű élményekkel gazdagodtam. A heti téma is inspiráló volt számomra, mivel én is évekkel ezelőtt foglalkoztam az út témájával, megjelenítve különböző kompozíciós formákban és technikákban. Minden délelőtt meghallgattunk egy rövid előadást Mikes Balázs művészettörténettel foglalkozó teológustól, aki bemutatta és alátámasztotta a bibliai történeteket képzőművészeti alkotásokkal, így ösztönözve minket isteni gondolatokra. Innen kiindulva lehetőségem volt vázlatokat készíteni, engedve kezemet arrafelé irányítani, amerre az Úr vezeti. Így kezdtek el megszületni ezek a képzőművészeti alkotások, egyik a másik után. Öröm volt azt is látni, hogy egy-egy író, költő miként látja ezt a témát, mivel ezzel bepillantást engedtek abba a világba, amit átéltek és elképzeltek. Számomra is nagy élményt jelentett meghallgatni őket, mivel elképzeltem a lelki szemeimmel az ő történeteiket és verseiket. Ez az alkotóhét azért is jó lehetőség volt számunkra, mivel tanulhattunk új technikákat, tanácsokat kaptunk egymástól, és ez egy újabb inspirációs forrás lehet a következő alkotó időszakunkra is. „Minden művészi alkotás visszatükrözi az alkotó belső világát, és ezen keresztül látjuk azt a világot, amit a nagy Alkotó kiformált bennünk.” Köszönöm szépen a szervezőknek és a Magyarországi Baptista Egyháznak ezt a lehetőséget, hogy a mai korban van ilyen alkotóhét, amivel az Isten dicsőségét még inkább felemelhetjük!

Krisztusban meggyökerezve

A Krisztusban meggyökerezve című alkotásom Jézus Krisztusra mutat, ahogyan kitárt kezekkel átöleli a világot. Kompozíciós elrendelés alapján középpontba helyeztem Krisztust, ahol szimbolikus formákkal jelenítettem meg azt a sok mondanivalót, amit ki akartam fejezni. Az első gondolat, amiből kiindultam, a Jézus szobor volt Rio de Janeiróból, ahol kitárt kezekkel néz le a világ tetejéről. Utána belerajzoltam egy embert, aki Krisztusban van elrejtve, de mégis azt a hivatást végzi, hogy embereket halásszon. A következő forma, amit látunk, a lépcső, ami azt szimbolizálja, hogy lépésről lépésre fejlődünk és növekedünk az újjászületett életben. A meggyökerezéshez idő kell, mivel az ágaknak meg kell nőniük a lelki életünkben. A hajó azt tükrözi vissza, hogy isteni vezetésre van szükségünk az élet számos területén, és hogy nélküle eltévedünk ebben a világban. Az alkotás alsó részében is látunk egy kitárt kezű Krisztust, aki háttal áll nekünk, ezzel is megbocsátva és elfelejtve a bűneinket. A felső Jézus alakban, ha jobban megfigyeljük, látunk egy élő szívet megrajzolva, ahonnan kiindul egy út, és onnan továbbhaladva keresztülmegy az ember szívén, folytatódva és befejezve egy másik formában. Az egyik írónő alkotótársam meglátott benne egy halat, ahogy féloldalasan elfordítottam, ezzel is szimbolizálva a kereszténység szellemiségét. Az alkotás vegyes technikával készült, akril hátteret adtam neki és golyóstollal rárajzolva.

Szabadság útja

  A Szabadság útja című festményem a Szent Szellem útját akarja bemutatni, ahogy halad és vezet minket az élet különböző területein, létrehozva az új utakat és lehetőségeket Istentől. Saját gondolatként az a mondat jött fel még bennem, ahogy ültem a délelőtti előadáson, hogy a Szent Szellem olyan, mint egy madár, aki elvezet minket a szabadulás útjára. Ennél az alkotásnál is hagytam magam vezettetni, mit sugallanak a belső gondolatok isteni indíttatásra, és egy madarat kezdtem festeni, és három-négy ablakot alapnak. Egy nap pihenés után rájöttem, hogy így nem igazán tetszik, és elkezdtem átfesteni vonalas foltokkal, megadva a munka dinamikáját. A Szent Szellem ereje és gyorsasága segítséget ad a kicsi és nagy döntéseinkben, az újjászületett élet fejlődésében és abban, hogyan várjuk Jézust mint királyunkat a mennyből.

„Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.” (2Kor 3,17–18)

Emmauszi tanítványok

Az Emmauszi tanítványok című alkotásom egyik fő inspirációs alapja maga a történet volt, és a másik része pedig egy művésznő alkotása, Janet Brooks-Gerloff Emmaus című festménye. Nagyon megtetszett ez a történet, foglalkoztatott, vajon hogyan tudnám megvalósítani saját stílusban, így arra gondoltam, hogy hasonló technikával fogom megalkotni, mint a Krisztusban meggyökerezve című alkotást. Kevés időm volt a megvalósítására, de sikerült úgy bemutatni a feltámadott Krisztust, mint aki elkíséri a két szomorú tanítványát. A vegyes technika kihangsúlyozza az álló formák egyszerűségét, de egyben a komplexitását, hasonlítva a falra festett szentekre a templomban. A merevség és a részletekben való elmélyülés többet ad, mint egy egyszerű festmény nézését, a nézőt a dolgok mélységeibe való bepillantásra ösztönzi. A háttér színe is erősen kiemeli a mennyei találkozás dicsőségét a tanítványokkal, utalva arra, hogy Jézus köztünk jár nemcsak akkor, hanem most is, az ő jelenlétében vagyunk.

Ablak a világra (Toszkána)

 Marian Noémi Eva képzőművészeti tanár – Nagyvárad

Festményfotók: Marian Noémi