Az Október a reformáció hónapja programsorozat keretében tartott ünnepi megemlékezést a budapesti Reformáció parkban a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 2020. október 31-én.

Fotó: Galambos Ádám, forrás:evangelikus.hu

„503 év távlatából az egykor szemben álló felek késői utódaiként megbékélten mondhatjuk: a wittenbergi kalapácsütések nem hiába hangzottak messzire” – fogalmazott köszöntőbeszédében Fischl Vilmos. A MEÖT főtitkára kiemelte: „Nekünk, magyaroknak – legyünk bármilyen felekezethez tartozók – könnyű a hit ajándéka mellé felsorolnunk a reformáció ajándékait. A protestantizmus őszinteségét. Az örökös kérdezés jogát. A viták tüzében edzett igazságkeresést. A vallás személyességének, a gondolat szabadságának kimondását. Az írott szó cselekvő igévé tételét. A nemzetünkhöz ragaszkodás megerősítését.” Az evangélikus lelkész beszédében Luther Márton 95 tételének megtérésre felszólító első pontjára utalva elmondta: „Ez a reformációnak jelentős és maradandó, sarkalatos igazsága. A megtérőnek és a környezetének áldás a megtérésből eredő élet.”

A köszöntőt követően Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke mondott imádságot, majd a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium diákja szavalt.

Fotó: Galambos Ádám, forrás:evangelikus.hu

„A keresztények közössége nem emberi alkotás” – fogalmazott ünnepi beszédében Kecser István. A Magyar Pünkösdi Egyház főtitkára kiemelte, hogy „a kereszténység nem csupán egy a kultúrák sorában, nem egy sajátos erkölcsi értékrendszer, nem pusztán történelmi örökség, hanem mindez együtt is, de lényege és alapja a hívők személyes meggyőződése Jézus Krisztusban.” A szónok a keresztény és világi gondolkodás különbözőségéről, a jó és a rossz megkülönböztetésének fontosságáról beszélt, továbbá hangsúlyozva, hogy a kereszténység eszméit ma számos módon próbálják elnyomni. Keresztényként „azt valljuk, hogy akaratunktól, szándékunktól függetlenül létezik egy rend, amelyben az emberi lét minden kérdésére teljes és tökéletes választ kapunk. Azt valljuk, hogy ez a rend magasabb értékű, minőségű és tekintélyű, mint bármely emberi alkotás. Ehhez képest minden emberi alkotás csak közönséges.” Kecser a keresztény értékrend és a világi ideológiák közötti egyre táguló szakadékrról is szólt, figyelmeztetve, hogy vegyük észre a javak igazságtalan elosztásának, vagy a magzati élet kioltásának egyre szélesebb körű elfogadottságát.

„Keresztényként hiszünk abban, hogy az isteni eredetű törvényeket semmiféle emberi törvény nem írhatja érvényesen felül, ezért a jog – bármilyen többség is alkotta azt meg – csak akkor legitim, ha megfelel Isten törvényeinek. Szilárdan hiszünk abban, hogy az embernek szüksége van önmagán kívül egy szilárd pontra, egy időtálló, megbízható viszonyítási rendszerre, amellyel képes értelmezni és értékelni saját létét. Szükségünk van arra a zsinórmértékre, ami nem a saját felismerésünk, tudásunk alapján alakul ki – mert az mindig változik –, hanem olyanra, ami minden korlátunktól és felismerésünktől független. Ami időtől és körülményektől függetlenül alkalmazható és eredményes” – hangsúlyozta a szónok.

Fotó: Galambos Ádám, forrás:evangelikus.hu

„A reformátorok üzenete: vissza az eredethez, vissza Isten kinyilatkozásaihoz, azaz vissza az élethez” – fogalmazott Kecser István. – „Ma sem más az egyház küldetése, mint képviselni az emberek előtt, hogy Jézus a Krisztus, a Megváltó, halálból életbe vivő üzenetét és munkáját. Ebben nincs helye megalkuvásnak!” A szónok az egyház egységével kapcsolatban kifejtette, hogy bár sajnálatosak a felekezeti határok, de a megosztottságot ma sokkal inkább az új szellemiségre nyitottak és a hagyományos értékekhez tartozó keresztények között látja egyre erősebbnek. Kecser István szerint „megérett az idő egy új reformációra”. A pünkösdi felekezet titkára záró gondolatában az egyéni döntés súlyára hívta fel a figyelmet. Kecser István hangsúlyozta, hogy a reformátorkhoz hasonlóan a mai keresztényeknek is meg kell hozniuk azokat a személyes döntéseket, amik újból a Jézus Krisztus személyét állítják a középpontba.

Fotó: Galambos Ádám, forrás:evangelikus.hu

A felszólalókon túl, áldást mondtak Karsay Eszter és Somogyi Péter református lelkipásztorok, Mészáros Kálmán baptista lelkipásztor és Aradi György, a Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség lelkésze. Az ökumenikus ünnepségen a jelenlévő protestáns felekezetek képviselői virágokat helyeztek a reformáció emlékművéhez.

Az ünnepségen a Fóti Baptista Fúvóskar működött közre.

Fotó: Galambos Ádám, forrás:evangelikus.hu