„Csodálatos volt minden perce. Áldás volt az egész alkalmon.
Öröm volt veletek lenni.
Szabadon tértem haza.
Fantasztikus lelki feltöltődés volt. Döbbenetes az az őszinteség, ahogy a szolgálók megnyitották magukat…
Köszönjük az őszinte, bátorító üzeneteket!
Különleges élmény volt ott lenni. Jó volt látni, mennyi szeretet és valódi kapcsolat van a közösség tagjai között. Senkit sem ismertem személyesen, mégis jó volt jelen lenni.
Dicsőség Istennek mindenért!
Nagyon jó alkalom volt! Már most várjuk a következőt!”
– írták a résztvevők a szombati országos nőkonferenciáról.
Nehéz szavakat találni mindarra, amit szombaton Monoron élhettünk át.
Szabadon választhattuk, hogy ezen a májusi szombaton minden mást hátrahagyva 700 másik nővel közösen keressük Isten jelenlétét.
Szabadon dicsérhettük Istent a Karneol vezetésével – régebbi és újabb dalokkal, becsukott szemmel vagy felemelt kézzel, énekkel vagy jelelve kapcsolódhattunk hozzá az első perctől.
Szabadságra teremtett bennünket Isten, és azért küldte el Jézust, a Szabadítót, hogy bármilyen törést is hozott az életünkben a bűn, helyreállítson, meggyógyítson, szabaddá tegyen. Hogy helyet készítsen mindannak, amire teremtett, amivé formál, amire elhív. Úton vagyunk. A szabadulás útján, az ígéreteink beteljesedése, örökségünk átvétele felé. Ahogy Izrael is Egyiptomból kivonulva birtokba vehetett minden neki ígért talpalatnyi földet, ahová lépett, amiért harcolt. Jerikó történetén keresztül is ebben bátorodhattunk. Hogy bármennyire „bezárt” város Jerikó, Isten szabadítása előtt a legerősebb falak se jelentenek akadályt.
Hogy „lásd meg”, mit adott neked az Isten, és mit kell tenned ahhoz, hogy a láthatatlanból a láthatóba is előálljon az az ígéret. Hogy ne sémákban, emberi lehetőségekben, hanem Isten konkrét helyzetre vonatkozó, neked szóló vezetésében, stratégiájában gondolkozz. Hogy ha eljött az idő, „Kiálts!”, lépj bele abba a hívásba, amire Isten hív.
Ebben bátorítottak a délelőtti tanítások Révész Szilvi és Kövesdi Áron tolmácsolásában, és ebben erősítettek a délutáni bizonyságtételek is. Benedek Noémivel, Fóris Csillával és Gálné Bodor Ildikóval Szilágyi Lilla beszélgetett a szabadsággal, szabadulással kapcsolatos személyes bizonyságaikról. Majd Fülöp Mogi rövid tanításával folytatódott a délután „Mit kezdjünk az érzéseinkkel?” címmel. Az utolsó program a Szegedi Ökumenikus Gospelkórus koncertje volt, ami nem is koncert, sokkal inkább egy közös dicsőítés, örömzene lett.
„Ahol az Úr lelke, ott a szabadság.”
Hálásak vagyunk, hogy szombaton többféle módon is megtapasztalhattuk ezt.
