Székesfehérváron 2025. június 7-én a Magyarországi Baptista Egyház lelkipásztorrá avatta Burcsik Lászlót, valamint ugyanekkor megtörtént Burcsik László beiktatása is a dunántúli missziókerület missziós pásztoraként.

Az alkalmat Kovács Dániel helyi lelkipásztor imádsága nyitotta meg. A dicsőítés után Durkó István, a Magyarországi Baptista Egyház missziói alelnöke, a budaörsi Kőszikla gyülekezet pásztora szolgált igével. Üzenetét az Úr Jézustól tanult imádságból hozta: „legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is…” (Mt 6,10) Minden olyan nap egy csoda, amikor Isten munkája megnyilvánul itt a földi világban. Ez a nap is az, mert egy testvérünk igennel válaszolt az elhívásra. Minden ember önálló akarattal rendelkezik a születésétől fogva, ideális esetben az ember akarata és Isten szándékai összeérnek. „…többé ne emberi vágyak, hanem Isten akarata szerint éljetek…” (1Pt 4,2) Az a cél, hogy ráhangolódjunk Isten akaratára. Lelkipásztorként, gyülekezetvezetőként még inkább fontos, hogy az ember Isten akaratában legyen. Ha eltávolodunk tőle, az olyan, mintha erős ködben kellene nagyon gyorsan menni az autóval.

És mi az Isten akarata? Mit mond róla a Biblia? Isten akarata az, hogy szentek legyünk, mindenkor mindenért hálát adjunk, bocsássunk meg egymásnak, menjünk el és hirdessük az evangéliumot. Vigyük el a jó hírt mindenhova, hogy az egész világ megtudja: Jézus a Megváltó. Isten nem akarja, hogy bárki is elvesszen, azt akarja, hogy minden ember megtérjen. Neki terve van a személyes életünkre nézve is. Úgy tudjuk ezt felismerni, ha ráhangolódunk, szinkronba kerülünk ővele. „Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az Úr tervei valósulnak meg.” (Péld 19,21) Isten szándékai sokkal magasabbak a mieinknél, képes felülírni a mi terveinket. Szeret bennünket, kegyelmes, ezért néha nem enged továbbmenni egy-egy úton.

Te az Isten akaratában jársz? Így költöd a pénzed? Így hozod a döntéseid? Így végzed a munkád? Így neveled a gyerekeid? Mert ha nem, akkor nem kell megvárnod, hogy Isten leállítson, te is változtathatsz. Imádságban kérdezd Istent, és ő jönni fog, megújít, újraindít. Ez néha fájdalmas, de ugyanakkor szükséges lépés. Akkor jön az áldás, a természetfeletti segítség, amikor behívjuk Istent egy helyzetbe. Isten akarata és az ember akarata Krisztusban válik eggyé. Jézus sem a maga akaratát valósította meg, hanem azét, aki elküldte őt. Azért ment fel a golgotai keresztre, hogy az Isten akarata nyilvánvaló legyen előttünk.

Mondhatjuk, hogy egy lelkipásztornak könnyű dolga van, mert nem kell mást csinálnia, mint hogy ezen az úton vezeti a gyülekezetet. A hívő élet is egyszerű, mert semmi mást nem kell tenni, mint Isten akaratában megnyugodni. Persze ez a valóságban ennél sokkal bonyolultabb. A lelkipásztortól időről időre megkérdezik: hogyan lehet felismerni Isten akaratát? A választ a Róma 12,1–2-ben találjuk: „Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” Ha valaki a hátát mutatja az Istennek, akkor először meg kell fordulnia ahhoz, hogy láthassa, mi az Isten akarata, és így lesz áldott és eredményes a szolgálata.

A fenti gondolatok után Durkó István felolvasta a lelkipásztorsággal járó kötelezettségeket, melyekre Burcsik László határozott „vállalom”-mal felelt. Ez alapján a Magyarországi Baptista Egyház a dunántúli missziókerület missziós lelkipásztorává nevezte ki Burcsik testvért, aki továbbra is a Székesfehérvári Baptista Gyülekezet tagjaként végez majd utazó szolgálatot a dunántúli missziókerület gyülekezeteiben. Az ünnepélyes percek a kézrátételes imával folytatódtak, melyet Kovács Dániel, Boncz Zoltán és Durkó István végeztek. Mind a hárman megáldották az új pásztort, a családját, és imádkoztak vezetésért, valamint a megkezdett szolgálat kiteljesedéséért.

Az imádság után elsőként a missziókerület elnöke, Boncz Zoltán mondott köszöntőt, majd Bödő Sándor, a Székesfehérvári Baptista Gyülekezet gyülekezetvezetője következett. Őket még többen követték személyesen és levélben is. Mindannyian egy szívvel fejezték ki örömüket, és kívántak gyümölcstermő szolgálatot.

Végül Burcsik László „székfoglaló” beszéde következett, aki lelkipásztorként először szólt a jelenlévőkhöz. Megköszönte a megtapasztalt szeretetet, és elmondta, hogy kiváltságos embernek tartja magát. Az a reménysége, hogy Isten kíséri majd a szolgálatát, és vele lesz minden napon. Megosztott egy személyes történetet is, amikor emberileg kilátástalan helyzetben az Úrhoz kiáltott, és természetfeletti segítséget kapott. Isten kézzelfogható módon mutatta meg neki mindenhatóságát egy hétköznapi helyzetben. Zárásképpen egy énekkel vallotta meg hitét:

Figyeljetek, halljátok meg, egek,
Fogadd be, föld, beszédemet, énekemet!
Záporként hulljon a nép közé:
Magasztalás, hódolás, ujjongás!
Hirdetem, Istenem, nagy tetteidet,
Fiaimnak s fiainak elbeszélem,
Hogy nagy az Úr,
Erős Isten a mi Istenünk,
Tökéletes, kőszikla, Urak Ura.
Nézem őt, szívemben érzem az új erőt.
Ráépítek, amit ő tett és megtehet.
Mindent megtehet.