Kezdőlap Blog Oldal 50

Istentisztelet – 2025.07.27. – Mikes Balázs – Bp. Wesselényi utca

540 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2025. júl. 27. Mikes Balázs igehirdetése a 2Tim 4:1-5 igeversek alapján. Wesselényi utcai Baptista Gyülekezet

1Kérve kérlek Isten és Krisztus Jézus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat; az ő eljövetelére és országára kérlek:2hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.3Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük.4Az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mondákhoz odafordulnak.5Te azonban légy józan mindenben, a bajokat szenvedd el, végezd az evangélista munkáját, töltsd be szolgálatodat.” (2Tim 4:1-5)

Cím:1077 Budapest, Wesselényi utca 53.
Lelkipásztor:Kübler János
Állandó alkalmak:Vasárnap 9,30: imaóra és istentisztelet
Vasárnap 17 órától istentisztelet
Csütörtök 18,30: bibliatanulmányozás
Péntek 18 óra: ifjúsági óra
Honlap:http://wessi.hu/
További információk:Körzet: Budakeszi, Széchenyi u. 50/a. – 2092

Ápoljuk egymással a kapcsolatot! Imakérésekkel lehet imacsoportunkhoz fordulni, melyről többet honlapunkon lehet megtudni. http://wessi.hu/imakeres-kuldese/

Gyülekezetünk email-levelezőlistájára ezen az oldalon lehet feliratkozni: 
http://wessi.hu/hirlevel/
Aki támogatni szeretné a gyülekezetet a http://wessi.hu/adakozas oldalon találhat információkat ennek digitális lehetőségeiről. Istentiszteleteinkről és videós tartalmainkról elsők között értesülhet, aki feliratkozik a YouTube csatornánkra:    / wesselenyiutca  
Honlapunk: https://wessi.hu
Hírlevél feliratkozás: http://wessi.hu/hirlevel/
Facebook oldalunk: https://facebook.com/wesselenyi.utca
Instagram csatornánk: https://instagram.com/wesselenyi.utca

2025. 07. 27. – Istentisztelet – Sipos Márk – Szeged Új Remény

58 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2025. júl. 27. Sipos Márk lelkipásztor igehidetése a Malakiás 1, Malakiás 3, Ézsaiás 40:27-31 igeversek alapján. Szegedi Új Remény Baptista Gyülekezet

„Az Úr szereti Izráelt
11Fenyegető jövendölés.Az Úr igéje, amelyet Malakiás által jelentett ki Izráelnek.2Szeretlek benneteket – mondja az Úr. De ti azt kérdezitek: Miből láthatjuk, hogy szeretsz minket? Abból, hogy Ézsau testvére volt Jákóbnak – így szól az Úr –, mégis Jákóbot szerettem,1Móz 25,23;Róm 9,133Ézsaut pedig gyűlöltem; hegyeit pusztasággá tettem, birtokát a pusztai sakáloknak adtam.Ézs 34,134Edóm ugyan ezt mondja: Összezúztak bennünket, de mi újjáépítjük a romokat! – a Seregek Ura azonban azt mondja erre: Ők csak építsenek, én majd lerombolom! Gonosz országnak nevezik őket, olyan népnek, amelyre mindig haragudni fog az Úr.5Saját szemetekkel fogjátok látni, és magatok fogjátok megvallani: Nagy az Úr Izráel határán túl is!
A hazug áldozatok ellen6A fiú tiszteli atyját, a szolga az urát. Ha én atya vagyok, miért nem tisztelnek? Ha én Úr vagyok, miért nem félnek engem? – mondja a Seregek Ura nektek, ti papok, akik megvetitek nevemet.2Móz 20,12Ti ezt kérdezitek: Mivel vetettük meg nevedet?7– Azzal, hogy oltáromra tisztátalan kenyeret hoztok. – Mivel tettük tisztátalanná? – kérdezitek. – Azzal, hogy az Úr asztalát semmibe veszitek.3Móz 21,6;3Móz 24,5-9;1Kor 10,218Mert vak állatot hoztok áldozatul, és nem tartjátok rossznak. Sántát vagy bénát hoztok, és nem tartjátok rossznak. De vidd csak azt a helytartódnak: kegyes lesz-e hozzád, és szívesen fogad-e? – mondja a Seregek Ura.3Móz 22,20.239Esedezzetek csak Istenhez, hogy kegyelmezzen nektek! Ha ilyen ajándék van a kezetekben, szívesen fogadja-e tőletek? – mondja a Seregek Ura.10Bárcsak volna valaki köztetek, aki bezárná a templom ajtaját, és ne égne hiába oltáromon a tűz! Nem telik kedvem bennetek – mondja a Seregek Ura –, nem kívánok tőletek áldozatot!Ézs 1,1311Hiszen napkelettől napnyugatig nagy az én nevem a népek között, és mindenütt jó illatú áldozatot mutatnak be nevemnek, és az tiszta áldozat! Mert nagy az én nevem a népek között – mondja a Seregek Ura.Ézs 60,1-7;2Thessz 1,12;Jel 15,412Ti pedig meggyalázzátok, amikor azt gondoljátok, hogy az Úr asztalát hitvány terménnyel és eledellel tisztátalanná tehetitek.1Kor 10,2113Azt mondjátok: Micsoda fáradság! – és még lihegtek is közben – mondja a Seregek Ura. Pedig lopott állatot hoztok, vagy sántát és bénát. Ha ilyen áldozatot akartok hozni, nem kívánom tőletek! – mondja az Úr.14Átkozott a csaló! Van ép hím állat a nyájában, mégis hitványat áldoz az Úrnak, ha fogadalmat tesz. Pedig én nagy király vagyok – mondja a Seregek Ura –, és félik nevemet a népek!3Móz 22,19;Zak 14,9
(Mal 1)

1Én majd elküldöm követemet, aki egyengeti előttem az utat. Hamar eljön templomába az Úr, aki után vágyódtok, a szövetség követe, akit kívántok. Jön már! – mondja a Seregek Ura.Mt 11,10;Mk 1,2;Lk 1,17.76;Lk 7,272De ki tudja majd elviselni eljövetelének napját, és ki állhatna meg, amikor megjelenik? Mert olyan lesz az, mint az ötvösök tüze és mint a ruhatisztítók lúgja.Ézs 1,25;Jel 6,173Ahogyan nekiül az ötvös, hogy megtisztítsa az ezüstöt, úgy tisztítja meg az Úr Lévi fiait. Fényessé teszi őket, mint az aranyat és az ezüstöt. Akkor majd igaz áldozatokat visznek az Úrnak.Zak 13,94És olyan kedves lesz az Úrnak Júda és Jeruzsálem áldozata, mint az ősrégi napokban, a hajdani években.5Eljövök majd, és ítéletet tartok fölöttetek. Hamarosan vádat emelek a varázslók, a házasságtörők és a hamisan esküt tevők ellen, azok ellen, akik sanyargatják a napszámost, az özvegyet és az árvát, akik elnyomják a jövevényt, mert nem félnek engem! – mondja a Seregek Ura.
Visszaélés a templomi ajándékokkal6Én, az Úr, nem változtam meg, de ti is Jákób fiai maradtatok!7Atyáitok idejétől fogva eltértetek rendelkezéseimtől, nem tartottátok meg azokat. Térjetek meg hozzám, és én is hozzátok térek! – mondja a Seregek Ura. De ti ezt kérdezitek: Miből térjünk meg?Zak 1,38– Becsaphatja-e Istent az ember? Ti mégis be akartok csapni engem! Ezt kérdezitek: Mivel akarunk becsapni? – A tizeddel és a felajánlásokkal!2Móz 25,29Átok sújt benneteket, az egész népet, mert be akartok csapni engem!Hag 1,6;Mal 2,210Hozzátok be a raktárba az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem! – mondja a Seregek Ura. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőséges áldást árasztok rátok.5Móz 14,22-29;5Móz 28,8.1211Elriasztom tőletek a sáskákat, nem pusztítják el földetek termését, nem teszik tönkre szőlőtöket a határban – mondja a Seregek Ura.Jóel 1,412Boldognak mond benneteket minden nép, mert gyönyörű lesz országotok – mondja a Seregek Ura.Ézs 62,4
Az Úr megvigasztalja az istenfélőket13Vakmerően beszéltetek ellenem – mondja az Úr. Ezt kérdezitek: Mit beszéltünk ellened?14Azt mondtátok: Hiábavaló az Istennek szolgálni, mi haszna, hogy teljesítettük, amit elrendelt, és hogy gyászban jártunk a Seregek Ura előtt?Zsolt 73,13-1415Inkább a kevélyeket tartjuk boldogoknak, hiszen a gonosztevők gyarapodnak, kísértik az Istent, mégis megmenekülnek.Zsolt 73,3-1216Amikor erről beszélgettek egymás között azok, akik félik az Urat, az Úr figyelt, és meghallotta. És beírták egy könyvbe az Úr előtt emlékezetül azokat, akik őt félik és megbecsülik nevét.Zsolt 69,2917Az én tulajdonommá lesznek – mondja a Seregek Ura – azon a napon, amelyet elhozok. Könyörületes leszek hozzájuk, amilyen könyörületes az ember a fiához, aki tiszteli őt.2Móz 19,5;Mal 1,618Akkor ismét látni fogjátok, hogy különbség van az igaz és a bűnös között, az Isten tisztelői és az őt nem tisztelők között.19Eljön az a nap, amely olyan lesz, mint az izzó kemence. Olyan lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a pelyva, és elégeti őket az az eljövendő nap – mondja a Seregek Ura –, nem marad sem gyökerük, sem águk.20De fölragyog majd az igazság napja számotokra, akik nevemet félitek, és sugarai gyógyulást hoznak. Úgy ugrándoztok majd, mint a hizlalóból kiszabadult borjak.Lk 1,7821Úgy széttapossátok a gonoszokat, hogy porrá lesznek talpatok alatt azon a napon, amelyet elhozok! – mondja a Seregek Ura.Zak 10,5
Jövendölés Illés eljöveteléről22Gondoljatok szolgámnak, Mózesnek a tanítására, azokra a rendelkezésekre és a törvényekre, amelyeket általa parancsoltam egész Izráelnek a Hóreben!Józs 1,723Én pedig elküldöm hozzátok Illés prófétát, mielőtt eljön az Úr nagy és félelmetes napja.Jóel 3,4;Mt 11,14;Mt 16,14;Mk 6,15;Mk 9,1224Az atyák szívét a gyermekekhez téríti, a gyermekek szívét az atyákhoz, hogy pusztulással ne sújtsam a földet, amikor eljövök.Lk 1,17
(Mal 3)

27Miért mondod ezt, Jákób, miért beszélsz így, Izráel: Rejtve van sorsom az Úr előtt, nem kerül ügyem Isten elé.Zsolt 27,10;Ézs 49,14-1628Hát nem tudod, hát nem hallottad? Örökkévaló Isten az Úr, ő a földkerekség teremtője! Nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen.Zsolt 24,1-2;Zsolt 90,229Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi.1Sám 2,4;Zsolt 68,10;Mt 11,2830Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak.31De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.2Sám 1,23;Zsolt 103,5 (Ézs 40:27-31)

Cím:6721 Szeged, Madách u. 19.
Lelkipásztor:Sipos Márk
Állandó alkalmak:Állandó alkalmak: Vasárnap 9:00 Felfedezőcsoport Vasárnap 10:00 Istentisztelet Csütörtök esténként Új Remény Csoport-os alkalmak házaknál
Honlap:http://ujremeny.hu/szeged
További információk:Havonta kismamakör, házaskör, egyetemi diák kör alkalmak Időszakosan egyetemi evangélizációk

http://szegediujremeny.hu/

https://www.youtube.com/user/szegediujremeny

https://www.youtube.com/@ujremenyonline9518/videos

https://www.facebook.com/szegedi.uj.remeny

2025. 07. 27. délelőtti istentisztelet // Nagy Bálint – Újpest

303 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2025. júl. 27. #baptista#IT#ubgy Nagy Bálint igehirdetése a Máté evangéliuma 11. rész, 25-30 igeversek alapján. Újpesti Baptista Gyülekezet

25Abban az időben így szólt Jézus: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek.1Kor 1,19-2926Igen, Atyám, mert így láttad jónak.27Az én Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni.28Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.Jer 31,2529Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.Zak 9,1030Mert az én igám jó, és az én terhem könnyű.” (Mt 11:25-30)

Cím:1043 Budapest, Kassai u. 26.
Lelkipásztor:Mészáros Kornél
Állandó alkalmak:Vasárnap 9 óra imaóra
 9 óra bibliaóra gyermekek részére
10 óra istentisztelet
17 óra istentisztelet

kedd 18 óra imaóra (kivéve december, január és a nyári hónapok!)
csütörtök 18 óra bibliaóra
péntek 18 óra ifjúsági bibliaóra
Honlap:http://www.ujpest.baptist.hu/

http://www.ujpest.baptist.hu/

https://www.youtube.com/@UjpestiBaptista

https://www.facebook.com/ujpestibaptista

2027-07-27-du Szilágyi-Benedek Dávid: Üzletmentes első szeretet – Debrecen

293 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2025. júl. 27. Szilágyi-Benedek Dávid igehirdetése a Jel 2:1-7 igeversek alapján. Debreceni Baptista Gyülekezet

1Az efezusi gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az, aki jobb kezében tartja a hét csillagot, aki a hét arany gyertyatartó között jár:2Tudok cselekedeteidről, fáradozásodról és állhatatosságodról és arról, hogy nem viselheted el a gonoszokat, és próbára tetted azokat, akik apostoloknak mondják magukat, pedig nem azok, és hazugnak találtad őket.3Tudom, hogy állhatatos vagy, terhet viseltél az én nevemért, és nem fáradtál meg,4de az a panaszom ellened, hogy nincs meg már benned az első szeretet.5Emlékezzél tehát vissza, honnan estél ki, térj meg, és tedd az előbbi cselekedeteidet, különben elmegyek hozzád, és kimozdítom gyertyatartódat a helyéből, ha meg nem térsz.6Az viszont melletted szól, hogy gyűlölöd a nikolaiták cselekedeteit, amelyeket én is gyűlölök.7Akinek van füle, hallja meg, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! Aki győz, annak enni adok az élet fájáról, amely az Isten paradicsomában van.1Móz 2,9;Jel 22,2;Ez 28,13 (Jel 2:1-7)

Cím:4029 Debrecen, Szappanos u. 23.
Lelkipásztor:Kiss János, Komlósi Sándor
Állandó alkalmak:Vasárnap
9 óra: Vasárnapi iskola
9 óra: Csoportos imaóra
10 óra: Istentisztelet
17 óra: Istentisztelet

Szerda 17 óra: Imaközösség

Péntek 18 óra: Istentisztelet

Megtérni vágyóknak: péntek 18 óra

Ifjúsági alkalom: csütörtök 18 óra

Imaközösség a paci kerti misszióért: szerda 18 óra

Nagysándor-telep
Vasárnap 16 óra Istentisztelet
Péntek 18 óra Imaközösség
Honlap:http://www.dbgy.hu/

https://www.youtube.com/@DebreceniBaptistaGyulekezet

https://www.facebook.com/debrecenibaptista

Úton – Baptista művészeti alkotóhét 2025 – Bognár Barnabás írásai

„Ismét egy fantasztikus helyszínen adhattuk át magunkat az alkotásnak. A varázslatos környezet különlegessé tette magát a szállást is, valamint rendkívüli inspiráló erejével igyekezett lenyűgözni bennünket, alkotókat. Mikes Balázs előadásai mindennap új lendületet adtak gondolatainknak. Alig hogy eltelt ez a hét, nekem máris hiányzik, hiszen ilyen kiváló emberek s egyben kiváló művészek között mindig otthon érzi magát az ember. Hála és köszönet mindenkinek, aki támogatta az idei alkotóhét létrejöttét.”

Fotó: Nagy Hanna Viola

DAMASZKUSZI MEMOÁR

Az egész Jézussal kezdődött,

ki úgy tündökölt, mint egy Messiás,

őserő volt minden szavában,

és úgy szólt a néphez, mint senki más.

Úgy olvasta az Írásokat,

mint aki szóról szóra tudja azt,

és számonkérve magyarázta

az utcán s a templomban ugyanazt.

Útján egyre többen követték,

míg a hagyományt semmibe vette,

szektatársaim s a főpapok

jó része sokáig kinevette.

Majd elkezdtek félni tőle,

hiszen a mi igazunk volt a tét,

így papjaink arra jutottak,

hogy kiontatják Jézus életét.

Tanítványai ezek után

szétszóródtak szerte a vidéken,

s mi üldöztük, irtottuk őket

kegyetlenül, magammal az élen.

Hullottak sorra a vértanúk,

megtettük, amit a szekta kívánt,

hol fejeztünk, hol akasztottunk,

és nagy hévvel megköveztük Istvánt.

De még ez sem vezetett célra,

keresztények hemzsegtek mindenütt,

s én elhurcoltam, kit csak tudtam,

férfi és nő mind börtönbe került.

A főpaptól levelet kértem,

hadd nézzem meg, mi van Damaszkuszban,

hogy az ottani követőket

kötélen Jeruzsálembe húzzam.

Útra keltem vértes katonákkal,

s amikor már majdnem odaértünk,

„hirtelen mennyei fény villant fel”,

földre estem, s lehullott a vértünk.

Majd egy különös hang szólt hozzám:

„Saul, Saul, mért üldözöl engem?”

„Ki vagy, Uram?” – én csak ennyit mondtam,

s úgy féltem, mint soha életemben.

„Jézus vagyok, akit te üldözöl”,

mert kit te bántasz, az mind én vagyok,

a városba már egy másik út vezet,

s múltadból csak a jó, mit meghagyok.

A többiek megrémülve álltak,

rólam felsőruhám is leesett,

s ott feküdtem, mint egy újszülött,

ki anyjára először nevetett.

Majd az út is elhomályosult,

egyedül felállni sem tudtam,

de egyik társam továbbvezetett,

mert valaki várt Damaszkuszban.

Júdás volt, aki befogadott,

s ott három nap nem ittam, nem ettem,

viszont imádkoztam szüntelenül

eme érthetetlen új szerepben.

A hű tanítvány, Anániás,

az Úrtól erős látomást kapott,

hogy keresse fel azt a házat,

amelyben éppen én is ott vagyok.

S mikor ő rám tette a kezét,

a Lélek felnyitotta vak szemem

s szívem is, hogy az Ő nevéért

ha kell, a halált is elszenvedjem.

Azóta is csak egyet teszek:

– ezt a régi Pál nem is értené –

új utamnak nekifeszülve

futok egyenesen a cél felé.

HÚSZ ÉVE

Húsz éve, hogy hozzám jöttél,

kedvesem.

Milyen is volt ez a húsz év?

Meglesem.

Gyerek voltál Te is, én is

hajdanán,

házasságunk harmatcseppes

hajnalán.

Nem gondolta egyikőnk sem

azelőtt:

együtt szívunk Angliában

levegőt.

Azt meg végképp nem terveztük

előre,

hogyan legyen örök hűség

belőle.

Ki tudja, mért, valahogy meg-

szerettél,

s tökéletes kiszemeltem

Te lettél.

Neked tetszett az, hogy írtam

verseket,

s engem vonzott, ahogy lényed

felnevet.

Először én, aztán Te is

akartál,

vagy fordítva, a lényeg, hogy

maradtál.

Úgy kértem meg derült égből

a kezed,

nem volt kérdés, hogy mellettem

a helyed.

Esküvő jött, aztán sorban

négy gyerek,

egytől egyig egyre jobban

végletek.

A húsz év csak rajtuk látszik

igazán,

ha merülünk, csüngünk egymás

vigaszán.

Nevelésben csak az fárad,

ki evez,

én az igen, Te meg a nem,

ilyen ez.

Azt is tudjuk, ki, mit, és hogy

mért szeret,

s minden egyéb nem publikus

részletet.

Folyónk sebes, nem fog rajtunk

semmi gát,

s vad háborút nem folytatunk,

sem vitát.

Hogyha gyűlnek fejünk fölött

fellegek,

felvértezem, s rád terítem

lelkemet.

A frigyünket fent a mennyben

kötötték,

együtt iszunk majd ott fennen

örök lét.

PIROSKA ÉS A FARKAS

(Jó a gyomrod és a veséd?

Olvasd el e kedves mesét!)

Egyszer, nem is olyan régen,

faluvégi erdőszélen,

késő ősszel, majdnem télen,

hűvös is volt, úgy emlékszem,

élt egy kislány, Julianna,

szívem lángra gyúlt miatta,

sötét haja vállig érő,

szeme kökény, mint egy ékkő.

Volt egy bátyja János néven,

az elnézést már most kérem,

hiszen Jancsit tetten értem

pont egy másik klassz mesében.

Apja dolgos favágó volt,

lépten-nyomon fával boltolt,

s megszerette a finom bort,

éjjel-nappal annak hódolt.

Takaros kis házban laktak,

mit az erdé-szettől kaptak,

s törlesztgették a sok hitelt,

hóról hóra, ahogy kitelt.

De térjünk a névadásra,

hogy lett neki örök társa

bíbor színű piros kalap,

e mesének biztos alap.

Julianna tizennégy volt,

feje búbján tizennégy folt,

ezt kellett jól eltakarni,

hogy ne tudja elvakarni.

Volt neki egy nagymamája,

ki keresi, megtalálja

sűrű erdő közepében,

által folyón, által éren.

Nos, a nagyi kiötlötte,

mitől lesz szép lánya kölke:

sapka kéne unokára,

ami rálóg homlokára.

Varrt is neki egyet gyorsan,

hozzá képest, úgy gondoltam,

ettől kezdve lett Piroska

vagány nőci, s oly csinoska.

Az élete nem volt könnyű,

azért nem is olyan szörnyű,

bár dolgozott éjjel-nappal,

hiszen Jancsi nagyon kancsal.

Rámaradt hát a sok munka,

nem is egyszer meg is unta,

melótól lett keze kérges,

pedig még csak tizenéves.

Jó anyjára tekintettel,

és a fején piros szettel,

nem hisztizett, nem is sztrájkolt,

akkor pihent, ha muszáj volt.

Aztán egy nap déltájfele

jött a vadász meg a neje:

„Ágynak esett nagyi szegény,

talán meghűlt…” „Ez vélemény!” 

„Meg kellene látogatni,

ezzel, azzal ápolgatni,

nehogy nagyobb baja legyen!”

„Ettől máris fáj a fejem!” 

„Kis Piroskám, édes szentem,

van itt zöldség, épp most szedtem,

kalács is van, és finom bor,

menti nagyit a kínoktól.

Vidd el szépen és szaporán,

hadd osztozzon e vacsorán,

de az útról le ne térjél,

hogy időben odaérjél.

Útra kelt hát a leányzó,

fején kalap, messze látszó,

menetelhet majd sokáig,

szegény, beteg nagymamáig.

S ahogy szedte lábát bőszen

az avartól sűrű őszben,

elé ugrott ordas farkas,

felnézett rá, mert hatalmas.

„Hova, hova, piros ember,

erre, hol a vadász sem mer

sétálgatni fegyver nélkül?

Csúnya fejem beleszédül!”

„Nagymamához megyek éppen, 

hogy ellássam betegségben,

viszek neki bort s kalácsot…

Minek mondom, úgyis látod.”

„Látom, látom, hiszen nézem,

hogy e kosár így egészben

fogamnak is nagyon kedves,

de én vagyok illedelmes,

s nem veszem el orvul tőled,

s nem is futok el előled,

folytasd utad, siess tovább,

mielőtt még meggondolnád!

Viszont vigyázz, mert veszélyes,

amott a láp nem sekélyes,

volt, aki már süllyedt belé,

kerülj inkább tölgyes felé!

Meg aztán a vén fák alatt

találsz pompás virágokat,

szedj nagyidnak pompás csokrot,

kapsz majd érte finom csókot.”

„Köszönöm a jótanácsot,

megfogadom, és a lápot

elkerülöm, nehogy aztán 

ne lássam meg öreganyám!”

Sűrű erdőn kis Piroska

belefutott a tilosba,

el is tévedt jó néhányszor,

majdnem kiment a világból.

Iránytűjét elővette,

szerencsére jól ismerte,

s betájolta mama házát,

patakvízzel hűtve lázát.

Korábban is elbukdácsolt,

s majdnem mindig talpra lábolt,

szerette a rejtvényeket,

s megoldani rejtélyeket.

Tudta azt is, hogy a háznál

három tölgyfa pont ott strázsál,

hamarosan meg is látta,

eltérítve jó irányba.

Hintaszék ült a tornácon,

szinte magam előtt látom,

az ajtó meg nyitva-tárva

bámult kicsi Piroskára.

Szegény pára, s kővé dermedt,

nézegette, mint egy vermet,

hisz’ az ajtó mindig zárva,

nagyi, szegény, olyan árva.

Majd belesett óvatosan,

lábujjhegyen és csajosan,

nehogy nagyit az ő nesze

véletlenül felébressze…

Mindeközben farkas koma,

bízva benne, hogy lakoma

lesz nagyiból és a lányból,

patakozva zsíros nyáltól

sárral, boggal nem törődve,

mint a rokka, felpörögve

vágtatott a rövid úton,

úgy érezte, most van csúcson.

Előbb ért hát a rönkházhoz,

s bekopogott nagymamához:

„Ki az?” – ágyból szólt a nagyi.

S alig bírta szorítani

a fogait ravasz farkas:

„Itt a Piros! S ha alkalmas,

hoztam neked bort s kalácsot,

ha beengedsz, meg is látod.”

„Gyere bátran, nincs bezárva,

itt megtalálsz, bent az ágyba’,

beteg vagyok, fáj a mozgás,

minden csontom váltig rozsdás.”

Több se kellett a farkasnak,

és gondolta: „Hamm, bekaplak!”

Majd berontott a szobába,

s látta nagyit bő szoknyába’.

Nem habozott, be is kapta,

hálóinggel betakarta

kezét, lábát és a farkát,

s ágyra dobta minden tagját.

Főkötőt is fejre húzta,

s ügyelt arra, hogy a dunna

eltakarjon testet, lelket,

tőrbe csalva a gyermeket.

S mint belépett kicsi Piros,

– innentől e mese kínos –

„Én vagyok az, nagyim, drága,

csak nem értem túl sokára!”

Farkas meg csak egyre nyögött,

mint ki rágja a küszöböt,

olyannyira jajveszékelt,

mint aki a tűzbe székelt.

Megborzongott a leányka,

tán haldoklik nagymamája:

„Mi a bajod nagyanyókám?!”

Kiabálta egész torkán.

Húzta gyorsan az ágyfüggönyt,

közben ejtett egy marék könnyt,

s látja ám, hogy ottan fekszik,

de a látvány csak nem tetszik:

furcsa volt az ábrázata,

mint egy állat álcázata.

„Ej, de nagy lett kicsi szemed,

frászt kapok, ha reám mered!”

„Azért van ez, kicsi lányom,

a tiéd így jobban látom.

Meggyötört e rút betegség,

erőlködtem, és hát tessék!”

„A füled is, mint szamáré,

az is olyan ordenáré,

elburjánzott a szőr azon,

nekem nem jön be e fazon!”

„Ez is megnőtt a múlt héten,

nem hallottam saját léptem,

és téged sem hallanálak,

ha kicsikék maradnának.”

Furcsa volt a nagyi hangja,

de Piroska nem firtatta,

csak kérdezte egyre tovább

meglátva a keze nyomát.

„Jaj, de nagy lett apró kezed!”

Mert ő arra emlékezett:

lágy tojás volt és törékeny,

kívül kemény, s lágy középen.

„Tudod, drága, kicsi lelkem,

túl nagy nekem az én telkem,

segítséget alig lelek,

egész holdat megművelek.”

„De a szád is szörnyű nagy lett,

belefér egy egész tablet,

kosaram is lenyelhetnéd,

vagy akár egy egész medvét!”

„Nem tagadom, az én szájam

alig nagyobb, mint a vágyam:

mehetsz végre nagymamádhoz,

a hasamban úgyis átkoz.”

Ezzel ugrott ki az ágyból,

kalap marad csak a lányból,

s mint aki nagy tusát vívott,

azon nyomban elszundított.

Mélyen aludt, mint a bunda,

ablak rezgett, nőtt a dunna,

cserép repedt, polc elgörbült,

horkantása el-eldördült.

S ha a vadász nem jár arra,

és e nagy neszt meg nem hallja,

itt lenne a mese vége,

s csak ez jutna az estére.

De a vadász jó érzékkel

szerencsére pont ott lépdelt,

és hallotta, hogy az öreg

zörög, mint a préselt törek.

Gyanút fogott, be is lépett,

vágott is rá döbbent képet,

látni vélte, hogy az ágyban,

farkas durmol, s nem épp lágyan.

„Ördög verte, gonosz állat,

kezem, ide a puskámat,

lelőlek, mint veszett kutyát,

hová tetted a nagymamát?!”

Mikor ravaszt húzni készült,

úgy elsápadt, belekékült,

s azon járt a fondor esze,

hogy a nagyit ez megette.

Hiába is elszánt nagyon,

nem lőheti tüstént agyon,

mint egy sötét, öreg hollót,

elővett hát egy nagy ollót,

aztán vágta farkas hasát,

görbítve az olló vasát:

elállt füle, szeme, szája,

ott volt nagyi s unokája.

Piroska nagy sóhajt vetett,

megfelelő szót keresett,

aztán kitört nagy örömben:

nem rekedt bent az ürömben.

Majd az öreg is kimászott,

átölelve a világot

és Piroska rezgő testét,

lejött róla minden festék.

A vadász meg elalélva

hozott követ két marékra,

s farkas bőrét jól megrakta,

a végén meg összevarrta.

Ekkor ébredt fel a farkas,

de túl nehéz volt az alhas,

s ugrott volna ki az ágyból,

feltüzelve bosszúvágytól,

de a kövek visszahúzták,

elnehezült, mint vagy húsz zsák,

s elterült a földön fekve,

testét, lelkét kilehelve.

A vadásznak több se kellett,

nyúzta nyomban a tetemet,

s hazavitte a bundáját,

melegítse lába szárát.

A nagyi meg asztalhoz ült,

evett, ivott és felderült,

új erőre kapott gyorsan,

és tovább élt megszokottan.

Piroska meg fogadkozott:

utat nem hagy, ha megszokott,

sokat tanult az esetből,

de csak így lett mese ebből.

***

Hogyha tetszett, oszd meg, kérlek,

örülnek majd Grimm-fivérek,

övék minden tisztes érdem,

én csak kicsit kölcsönkértem.

Bognár Barnabás

Jövő-Menő Menő Jövő tábor a Baptista Házban

2025. július 21. és 24. között megtartottuk az első Jövő-Menő Menő Jövő tábort a Baptista Házban. A négynapos, keresztény szemléletű napközis táborban az egyházi dolgozók gyermekei és unokái tölthettek tartalmas és örömteli napokat, segítve azt, hogy szüleik és nagyszüleik emellett dolgozhassanak, végezhessék a szolgálatukat.

A gyerekek sokszínű programból választhattak: minden reggel tornával, majd zenével kezdtünk, amiben a Budafoki Gyermek Dicsőítő Csapat segített, majd interaktív áhítatokon vettünk részt. Volt foci, mozgásos játékok, kézműveskedés, arcfestés, a Palánta Misszió vidám evangelizációja egy bohóccal, egy keresztény társasjátékos csapat, valamint a Mancs a Kézben Alapítvány két mentőkutyája tették emlékezetessé a hetet.

A gyerekek hamar összekovácsolódtak: mint egy nagy család, együtt játszottak, mozogtak és igyekeztek figyelni egymásra. Barátságok szövődtek, és mi, a szociális módszertan szervezői csapata hálás szívvel láttuk, hogy mennyien adták idejüket, energiájukat a tábor sikeréért, és hogyan formálja és áldja meg Isten ezt a közösséget. Hálásak vagyunk az önkéntesekért, akik a BTA-ról és a környező gyülekezetekből jöttek, és akik nélkül ez a kezdeményezés nem jöhetett volna létre. Mindannyiunknak öröm volt ez a munka, szolgálat a lelkes és vidám gyermeksereggel!

Empátia, a beleérző és beleélő agapé

  • Az empátia mint az együttérző, beleérző, beleélő szeretet szorosan az agapé szeretethez tartozik.
  • Az empátia az agapé alkalmazott szeretete, ahogy az apostol is megélte ezt a korinthusiak között, amiről így vallott: „mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek némelyeket” (1Kor 9,19–23[1]). Megértem akkor is a másikat, ha nem értek egyet vele. Mert beleélem magam az ő helyzetébe. Az agapé megnyilvánulása ez a beleérző és együttérzésre képessé tevő szeretet, mely lényegét tekintve a tanítványi szeretet.
  • A pusztán vallásos ember a maga szemével nézi a másikat. Meghallgatja és kitör belőle: Hogy tehettél ilyet? Aki empátiával fordul embertársa felé, azt mondja: Valószínűleg én is ezt tettem volna. Nem emeli magát a másik fölé. Tudja, hogy őt is Isten kegyelme őrizte meg az elbukástól (1Kor 10,12[2]).
  • Így érthetjük meg, hogy miért vonzódtak Jézushoz a vámszedők, utcanők, a társadalom megítélése szerint „senkik”, de a farizeusok[3] közül is némelyek. Mert Jézus tudta magát azonosítani velük. Ő emberré lett, hozzánk hasonlóvá. Meglátja Zákeust a fán, és lehívja, majd elmegy az otthonába, és együtt eszik vele az ételéből. Keleten az étkezés az asztal köré gyűlt emberek számára a közösség megélésének fontos alkalma is volt. Urunk nem csupán a felszínen láthatóra reagált, hanem arra, amit Zákeus valahol a szíve mélyén vágyott, de nem is remélte, hogy megtörténhet vele. Nem csupán láthatta a názáreti Jézust, hanem az otthonába is betért, közösséget vállalva vele, a megvetett, romlott életű emberrel. Semmit nem kell hogy mondjon Zákeusnak. Nem is volt Urunknak ilyen kényszere. Mi történt? Elfogadta, bár mindenki más gyűlölte a foglalkozása miatt. Tette ezt maga Jézus, aki az igazság és a szeretet! Ő „beleszerette”, agapé empátiával beleélte magát Zákeus elveszett állapotába, elrontott életébe, a szívébe. Milyen hatása lett ennek? Zákeus felállt és ezt mondta: „Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit kizsaroltam, a négyszeresét adom vissza neki[4]. Így tér be Jézus ma is minden hozzá forduló bűnöshöz, és segíti megtérésre, munkálva életében az Isten szerinti változását a vele való közösségben.

Jézus nem szól semmit a házasságtörő asszonynak sem, mikor elé lökik a porba. Majd amikor ketten maradnak, csak ekkor mondja neki: ,,Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!”[5]

Urunkat a gyógyítási csodák megtételére is ez, a beteg ember iránti együttérző agapé indította (Lk 5,17[6]). Lázár feltámasztása előtt olvasunk szíve együttérző szeretetéről: „még mindig mélyen megindulva – a sírhoz ment” (Jn 11,38[7]).

  • Pál apostol siet segítségünkre, hogy jobban megérthessük az agapé empátia lényegét:

2Kor 1,3 Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene,

2Kor 1,4 aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban, azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket.

  • Az empátia az istenképűségünk mutatója. Az „irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene” a maga képére és hasonlatosságára alkotta az embert[8]. Bár együttérző szeretetünk a bűn miatt eltorzult és az emberi önzés tovább deformálja, mégis ezáltal vagyunk képesek a másik ember élethelyzetébe beleélve magunkat megindulni felé.
  • A keresztény ember szíve az újjászületés által újjálett (2Kor 5,17[9]; Gal 6,15[10]; Jn 3,3–5). Amint a Teremtő Ádám anyagból formált testébe az élet leheletét (kiáradó Szellemét) bocsátotta, és így lett élő lélekké[11], akképpen nyer új életet a Szent Szellem által a Krisztusban hívő, megtérő bűnös ember. A Szent Szellem belép az életébe, és az ottani lakozása által egyre tisztábban jelenik meg benne az irgalom és a könyörület, amit maga is megtapasztalt Istentől, megismerve őt mint aki „az irgalom[12] Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban”. Ennek a személyes tapasztalatnak a gyümölcse az átvett és megélt isteni szeretet továbbadásának a képessége, ahogy Pál apostol megfogalmazta: „mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban, azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket”. Ezt jelenti tehát az agapé empátia megélése a mindennapokban.
  • Mit keresnek az emberek? Nem tanácsot. Nem okosabbak akarnak lenni, amikor hozzánk jönnek. Az empátiát remélik, vágyják. Tudják, hogy nem értünk egyet velük és azzal sem, amit tettek, de megértjük a könnyeiket és a vétküket. Ha azt mondjuk, Hogy tehettél ilyet?, vagy Hogy viselkedhettél így?, felállnak, megköszönik az időt, és elmennek, de nem gyógyulnak meg. Ám ha agapéval fordulunk embertársunk felé, melyből fakadóan lehet csupán egy szót szólunk, de abban megérzi az agapé empátiát, Isten ezáltal is munkálkodhat a szívében. Látjuk, milyen bűn pusztítja az életét, de ennek ellenére mégis át tudjuk ölelni. Nem feledhetjük, hogy Jézus is ezt tette velünk, aki maga az Igazság és a tiszta, önzetlen agapé szeretet. Amikor megtérésünkkor hozzá jöttünk, nem támasztott külön feltételeket, nem küldött el további vezeklésre, jobbá válásra, hanem elfogadott úgy, ahogy voltunk. Ez az elfogadás végezte el szívünkben aztán, hogy többé nem akartunk már úgy élni, ahogy azelőtt. Megutáltuk vétkes, öntörvényű életünket, és többé nem akartuk, sőt nem tudtuk már folytatni az Isten nélküli állapotunkra jellemző életvitelünket.
  • A tékozló atya beleérző szeretetét tékozolja a piszkosan, mocskosan hazatérő fiára. Amikor meglátja, elé fut s előbb átöleli, megcsókolja (Lk 15,20[13]) és csak ezután hangzik el fia szájából a vétek be- és elismerése: „vétkeztem az ég ellen és teellened” (Lk 15,21[14]). Nyomban ezt követően az atyja tiszta ruhába öltözteti a meg- és hazatért fiát (Lk 15,22[15]). De még ezzel sem elégszik meg. Nem titkolja el, nem szégyelli gyermekét, aki ilyen távolról, bűnmélységből tér haza, hanem örömét másokkal is megosztva ünnepet rendez (Lk 15,23[16]) ezt mondva: „mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És vigadozni kezdtek.” (Lk 15,24) Nem saját sérelmeit tartja szem előtt, pedig korábban ez a fia követelte ki idő előtt örökségét, amit romlott életet élve eltékozolt (Péld 20,21[17]). Beleéli magát hazatérő fia életébe, átérezve helyzetét, hiszen neki nem maradt más esélye, mint atyja megbocsátó szeretet-kegyelme. Átéli fiával a megtérő bűnös szabadulás utáni vágyát, de annak örömét is. Nagyon találóan jegyezte meg az egyik lelkipásztor: „Mit tesz az atya, amíg fia neki hatát fordítva, romlott életet élve tékozolja el vagyonát? Hizlalja azt a tulkot, amit hazatérésekor az örömünnepen vágatott le.” Így van ez ma is. Minden elveszett lelket ezzel a szeretettel vár haza a Teremtő, a mennyei Atya. Éppen ez az agapé empátia hiányzott az otthon maradt fiúból, amikor atyja szemére veti tékozló testvére iránt bőkezű, pazarló szeretetét. Apja igyekszik kivezetni ebből a kegyelemhiányos állapotból fakadó keserűségből (Zsid 12,15[18]) az agapé empátia felé, s ezt mondja neki: „Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tied. Vigadnod és örülnöd kellene, hogy ez a te testvéred meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott.” (Lk 15,31–32).
  • A Jób 6,14[19] szerint erre az együttérző, a másik helyzetébe magát beleélni kész baráti szeretetre, részvétre, jóakaratra, jóságra és kegyelemre van szüksége a szenvedőnek. Még akkor is, ha szenvedése abból következett, hogy figyelmen kívül hagyta az Urat. Aki meglátogat egy ilyen szenvedőt, tegye ezzel az agapé empátiából fakadó kegyelemmel és jóakarattal a szívében! Az ilyen típusú igaz részvétet is az agapé empátia teszi megélhetővé.

[1] 1Kor 9,19 Mert bár én mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mégis mindenkinek szolgájává tettem, hogy minél többeket megnyerjek. 1Kor 9,20 A zsidóknak olyanná lettem, mint aki zsidó, hogy megnyerjem a zsidókat; a törvény uralma alatt levőknek, mint a törvény uralma alatt levő – pedig én magam nem vagyok a törvény uralma alatt –, hogy megnyerjem a törvény uralma alatt levőket. 1Kor 9,21 A törvény nélkülieknek törvény nélkülivé lettem – pedig nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvénye szerint élek –, hogy megnyerjem a törvény nélkülieket. 1Kor 9,22 Az erőtleneknek erőtlenné lettem, hogy megnyerjem az erőtleneket: mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek némelyeket. 1Kor 9,23 Mindezt pedig az evangéliumért teszem, hogy én is részestárs legyek abban.

[2] 1Kor 10,12 Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!

[3] Pl. Nikodémus (Jn 3) és arimátiai József (Mk 15,43; Jn 19,38)

[4] Lk 19,8 A törvény szerint plusz 1/5-ével kellett kárpótlásul kiegészíteni a lopott holmit (3Móz 6,2–5; 4Móz 5,7).

[5] Jn 8,11 Ő így felelt: „Senki, Uram.” Jézus pedig ezt mondta neki: „Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!”

[6] Lk 5,17 Amikor az egyik napon tanított, és ott ültek a farizeusok és törvénytudók, akik Galilea és Júdea különböző falvaiból, továbbá Jeruzsálemből jöttek, az Úr ereje gyógyításra indította őt. -> a bénát négy barátja a tetőn át leeresztve viszi Jézushoz.

[7] Jn 11,38 Jézus – még mindig mélyen megindulva – a sírhoz ment: ez egy barlang volt, és kő feküdt rajta.

[8] 1Móz 1:27 Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket. (+ Jak 3,9)

[9] 2Kor 5,17 Ezért, ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.

[10] Gal 6,15 Mert a Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés nem számít, sem a körülmetéletlenség; hanem csak az új teremtés.

[11] 1Móz 2,7 Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett az ember élőlénnyé.

[12]irgalom”: G3628   ὁ οἰκτιρμός, -οῦ (ho oiktirmosz, -u): könyörület, irgalmasság, részvét, szánalom

[13] Lk 15,20 És útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt.

[14] Lk 15,21 A fiú ekkor így szólt hozzá: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek.

[15] Lk 15,22 Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok reá, húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábára!

[16] Lk 15,23 Azután hozzátok a hízott borjút, és vágjátok le! Együnk, és vigadjunk…

[17] Péld 20,21 Az előre kikövetelt örökségen végül is nem lesz áldás.

[18] Zsid 12,15 Ügyeljetek arra, hogy senki se hajoljon el Isten kegyelmétől, hogy a keserűségnek a gyökere felnövekedve kárt ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön.

[19] Jób 6,14 Baráti szeretetre van szüksége a szenvedőnek, ha elhagyta is a Mindenható félelmét. (RÚF)

Jób 6,14 A szerencsétlent barátjától részvét illeti meg, még ha elhagyja is a Mindenhatónak félelmét. (Károli)

LXX: Jób 6:14 απειπατο με ελεος (könyörület, irgalom) επισκοπη (meglátogatás) δε κυριου υπερειδεν (elnéz, figyelmen kívül hagy) με (engem)

„szeretetre”; „részvét”: H2617   ‫חֶסֶד (ḥeseḏ): 1) szeretet, jóakarat, jóindulat, jóság vki iránt; 2) kegy, kegyelem,

G1656   τό ἔλεος, -ους (to eleosz, -usz): 1) könyörület, irgalom, szánalom; 2) irgalmasság

G1984   ἡ ἐπισκοπή, -ῆς (hé episzkopé, -ész): 1) látogatás, meglátogatás; 2) felügyelet, hivatal, tisztség, püspökség

„elhagyta”: G5237   ὑπεριδών (hüperidón): 1) elnéz vmit; 2) figyelmen kívül hagy; 3) szemet huny vmi felett


Photo by Ramiro Martinez on Unsplash

Úton – Alkotóhét 2025 – Horváth László Adrián – Az úton (Pusztai várakozás)

Számomra ez az alkotótábor minden évben az úton való megpihenést jelenti, a tisztulást, a feltöltődést. Egy olyan különleges hetet jelent az évben, mikor az alkotásnak és az Istenre való figyelésnek szentelhetek egy teljes hetet, és újra találkozhatok azokkal a testvérekkel, akiket az évek folyamán az alkotótáborok alatt meg is szerettem. A helyszín idén nagyon tetszett, jó volt a közös társasjáték, beszélgetések, és hogy új testvéreket ismerhettem meg.

Fotó: Nagy Hanna Viola

Az úton (Pusztai várakozás)

Az úton (Pusztai várakozás) (Fotó: Horváth László Adrián)

Az irgalmas szamaritánus példázatának szereplőjét mindenképpen maivá akartam tenni. Úgy gondolom, nagyon is könnyű megszánni azt, együttérezni azzal, aki a földön fekszik, ha évszázadok választanak el minket tőle. 

Nehezebb, ha mai a történet. 

A festményem alapja egy általam készített fotó volt azon a környéken, ahol másfél évig laktam. Egy elhagyott épület üzlete, lezárt ablakokkal, ajtókkal. Egy bezárt puszta. Hajléktalan férfiak töltötték napjaikat a közeli kisbolt környékén, amely találkozóhelyük volt, a tompa, közös felejtéseik helyszíne. Elhagyottak voltak, szükségtelenné váltak, mint maga az épület is. Megtört férfiak életútjai keresztezték ott egymást. 

„Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig.  

De nemcsak ez a világ, hanem még azok is, akik a Lélek első zsengéjét kapták, mi magunk is sóhajtozunk magunkban, várva a fiúságra, testünk megváltására.”

(Róm 8,22–23)

A képen e pusztai út közegébe lép be egy fénycsóva, mely életet hoz magával. A képen megjelenő madarak (verebek, galamb) ezzel a fénnyel együtt jelennek meg, életet, mozgást hozva a képbe, az élet értékére, Isten megtartó, figyelmes szeretetére, illetve a Szentlélekre utalva. A morzsákkal a tizenkét verebet etető alak is utalás a gondoskodó Istenre. Így a földön ülő, verebeket etető alakban a megtört ember és Krisztus képe mintegy eggyé válik. 

Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk?”

(Mt 6,26)

A megtört ember és a szerető Isten alakjának egységét gyönyörűen adja vissza Dsida Jenő egyik verse is:

Én sok éjszaka láttalak már, hallgattalak is

számtalanszor, én tudom, hogy te egyszerű

voltál, szürke, fáradt és hozzánk hasonló.

Álmatlanul csavarogtad a számkivetettek

útját, a nyomor, az éhség siralomvölgyeit

s gyötrő aggodalmaid horizontján már az eget

nyaldosták pusztuló Jeruzsálemed lángjai.

Hangod fájó hullámokat kavart, mikor

a sok beszéd után rekedten újra

szólani kezdtél. Megtépett és színehagyott

ruhádon vastagon ült a nagy út pora,

sovány, széltől-naptól cserzett arcodon

bronzvörösre gyúlt a sárgaság s két

parázsló szemedből sisteregve hullottak

borzas szakálladra az Isten könnyei –

(Dsida Jenő: Krisztus – részlet)

Horváth László Adrián

Istentisztelet – 2025.07.20. – Koncsárd Balázs – Bp. Wesselényi utca

657 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2025. júl. 20. Koncsárd Balázs igehirdetése a 2Tim 3,10–17 igeversek alapján. Wesselényi utcai Baptista Gyülekezet

10Te azonban követőjévé lettél az én tanításomnak, életmódomnak, szándékomnak, hitemnek, türelmemnek, szeretetemnek, állhatatosságomnak,11üldöztetéseimnek, szenvedéseimnek, amelyek Antiókhiában, Ikóniumban, Lisztrában értek. Milyen nagy üldöztetéseket viseltem el, és mindegyikből megszabadított az Úr!ApCsel 13,14-52;ApCsel 14,1-2012De mindazokat, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldözni fogják.13A gonosz emberek és ámítók pedig még tovább mennek a rosszban, tévelyegve és másokat is megtévesztve.14De te maradj meg abban, amit tanultál, és amiről megbizonyosodtál, tudván, kiktől tanultad,15mivel gyermekségedtől ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusba vetett hit által.16A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre;2Pt 1,19-2117hogy az Isten embere tökéletes és minden jó cselekedetre felkészített legyen.” (2Tim 3,10–17)

Cím:1077 Budapest, Wesselényi utca 53.
Lelkipásztor:Kübler János
Állandó alkalmak:Vasárnap 9,30: imaóra és istentisztelet
Vasárnap 17 órától istentisztelet
Csütörtök 18,30: bibliatanulmányozás
Péntek 18 óra: ifjúsági óra
Honlap:http://wessi.hu/
További információk:Körzet: Budakeszi, Széchenyi u. 50/a. – 2092

Ápoljuk egymással a kapcsolatot! Imakérésekkel lehet imacsoportunkhoz fordulni, melyről többet honlapunkon lehet megtudni. http://wessi.hu/imakeres-kuldese/

Gyülekezetünk email-levelezőlistájára ezen az oldalon lehet feliratkozni: 
http://wessi.hu/hirlevel/
Aki támogatni szeretné a gyülekezetet a http://wessi.hu/adakozas oldalon találhat információkat ennek digitális lehetőségeiről. Istentiszteleteinkről és videós tartalmainkról elsők között értesülhet, aki feliratkozik a YouTube csatornánkra:    / wesselenyiutca  
Honlapunk: https://wessi.hu
Hírlevél feliratkozás: http://wessi.hu/hirlevel/
Facebook oldalunk: https://facebook.com/wesselenyi.utca
Instagram csatornánk: https://instagram.com/wesselenyi.utca

Újforrás Baptista Gyülekezet élő közvetítés 2025.07.20. – Krisán Zoltán – Békéscsaba

92 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2025. júl. 20. Krisán Zoltán lelkipásztor igehirdetése a Zsid 11:23-29 igeversek alapján. Újforrás Baptista Gyülekezet Békéscsaba

23Hit által rejtegették Mózest születése után három hónapig szülei, mert látták, hogy szép a gyermek, és nem féltek a király parancsától.2Móz 2,224Hit által tiltakozott Mózes, amikor felnőtt, hogy a fáraó lánya fiának mondják.2Móz 2,10-1225Mert inkább vállalta Isten népével együtt a szenvedést, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét,26mivel többre becsülte Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot, mert a megjutalmazásra tekintett.27Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlan Istent.2Móz 2,1528Hit által rendelte el a páskát és a vérrel való meghintést, hogy a pusztító ne érintse elsőszülötteiket.2Móz 12,21-3029Hit által keltek át a Vörös-tengeren, mint valami szárazföldön, és amikor ezt az egyiptomiak is megpróbálták, elmerültek.2Móz 14,21-31 (Zsid 11:23-29)

https://www.youtube.com/@ujforrasbaptistagyulekezet

Újforrás Gyülekezet

https://www.facebook.com/ujforrasgyulekezet

Cím:5600 Békéscsaba, Kis Tabán u. 5.
Lelkipásztor:Krisán Zoltán
Állandó alkalmak:Csütörtök 18:30 Kis-Tabán utca 5 (Gyaraki Tanoda) Vasárnap 10:00 Orosházi út 101. (Jaminai Közöségi Ház)
Honlap:http://www.ujforrasgyulekezet.hu/