A társadalmi befogadásról – a baptisták szakmai konferenciáján jártunk
A főigazgatóságon dolgozó néhány kollégánk is részt vett a Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ konferenciáján január 30-án, amelynek témája a társadalmi befogadás és a közös állami-egyházi szerepvállalás volt. A kispesti gyülekezeti központban rendezett eseményt nagy érdeklődés kísérte: a Belügyminisztérium és más állami intézmények, egyházi közösségek szakemberei kiváló előadókat hallgathattak meg a témáról.
Késmárki Zsolt társadalmi kapcsolatokért felelős referens (SZGYF Főigazgatói Iroda) cikke az alábbi linken olvasható:
SZGYF – A társadalmi befogadásról – a baptisták szakmai konferenciáján jártunk
Részletek A főigazgatóságon dolgozó néhány kollégánk is részt vett a Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ konferenciáján január 30-án, amelynek témája a társadalmi befogadás és a közös állami-egyházi szerepvállalás volt. A kispesti gyülekezeti központban rendezett eseményt nagy érdeklődés kísérte: a Belügyminisztérium és más állami intézmények, egyházi közösségek szakemberei kiváló előadókat hallgathattak meg a témáról.
Ha tudnánk, hogy egymáshoz tartozunk
Isten azt akarja, hogy olyan emberekké váljunk, akik fejlődő tudásunkkal, tehetségünkkel a közösségeinket szolgáljuk a családban, munkahelyen, gyülekezetben és életünk minden kisebb-nagyobb kollektívájában. Ha tudnánk, hogy egymáshoz tartozunk, ilyen közösségi emberek lennénk mindannyian.
Öröm a mennyben és a földön
2020. január 26-án délelőtt zsúfolásig megtelt a Gyulai Baptista Gyülekezet imaháza, még az előtérben is ültek emberek, akik kivetítőn keresztül követték, hogy kilenc fehérruhás bizonyságot tesz megtéréséről.
„A lepra nem az, aminek gondolod!” – volt a mottója az idei év lepra elleni harc világnapjának világszerte. Így hazánkban is!
A Lepramisszió arra kérte előzetesen támogatóit és a különböző felekezetek egyházközségeit országszerte, hogy január 26-án emlékezzenek meg a világ leprabetegeinek ügyéről, és ha lehetséges, adományaikkal támogassák a közöttük folyó gyógyító missziót.
A MENEDÉK MAMÁSOTTHON családgondozó, illetve szakgondozó munkakör betöltésére munkatársat keres
TÉGED KERESÜNK, ha:
– elkötelezett vagy a keresztény értékrend mellett
– szereted a gyerekeket
– jól kommunikálsz
– nem ijedsz meg az adminisztrációtól sem
– csapatjátékos vagy
Amire számíthatsz:
– egy nagyon jó csapat tagja lehetsz
– változatos feladatok
– több mint munkahely, igazi hivatás
– keresztény lelkületű támogató vezetés
Fontosabb tudnivalók:
A munkakört teljes állásban lehet betölteni. Munkavégzés helye Budapest.
Jelentkezni részletes motivációs levéllel és önéletrajzzal a mamasotthon@gmail.com e-mail-címen lehet. További részletek felől a 06 20 516 58 76-os telefonszámon lehet érdeklődni.
Kiemelkedő diakóniai teljesítmény elismerésének lehetősége
A Magyarországi Baptista Egyház 2019-ben szociális díjakat alapított. Azzal a kéréssel fordulunk minden baptista fenntartóhoz, intézményvezetőhöz, szociális szakemberhez, lelkipásztorhoz és gyülekezetvezetőhöz, hogy lehetősége szerint segítse a kiváló szakemberek tevékenységének megismerését és elismerését. Bővebb információk a Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ honlapján találhatók.
A család Isten országa kicsiben
„Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe.” (ApCsel 16,31)
A Biblia sok hasonlatban próbálja érzékeltetni, hogy milyen az Isten országa, többször beszél arról, kik és milyenek azok, akik megláthatják azt. Lukács evangéliuma 17,21-ben azonban egy különös megfogalmazásban azt mondja az ige: Isten országa közöttetek van. Nem azt mondja, hogy majd ilyen vagy olyan lesz. Már van. Itt és most. Közöttünk.
Miért van mégis az, hogy oly sokszor nem érezzük, hogy Isten országában lennénk? Nap mint nap kerülünk olyan élethelyzetbe, amikor távolinak érezzük Istent, az ő világát, jelenlétét. Mégis a Biblia azt mondja: Isten országa közöttetek van. Hogy értsük ezt, valóban lehetséges lenne?
Sokan úgy gondolják, hogy a családban „kiengedhetik” magukat, szabadabban értelmezik a szabályokat, sokkal több mindent megengednek maguknak, legyen szó akár gyermekről, akár felnőttről. Hiszen ez az a közeg, ahol leginkább önmagunkat adjuk, máz nélkül. Egyszer egy családsegítő azt mondta, szerinte azért van annyi válás, mert a társunk, családunk pontosan ismer, és az újnak még „eladhatjuk” magunkat, még jöhet egy kis álarc, egy kis jó színben való feltűnés. De a valóság akkor is valóság marad, ha elmenekülünk előle. Nem lenne jobb „dolgozni” magunkon, a kapcsolatainkon, engedni, hogy Isten átformáljon?
Milyen a mi családunk? Tükrözi-e Isten országát? Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindig kedvesek és tökéletesek vagyunk… De aki benne van a családi közegben, az elfogadottnak érzi magát, úgy, ahogy van? Szeretve érzi magát? Megkapja-e az alapvető tiszteletet? Sajnos, sokszor egy idegennel szemben sokkal tisztelettudóbban viselkedünk, mint a családtagjainkkal. Miért van ez így?
Egy gyermek istenképe általában az apa-/anyaképéhez hasonlít a leginkább. Kérdezzük meg gyermekeinket, milyennek látják Istent! A válasz sok mindent elárul majd rólunk. Később ez jó esetben változik, de addig nagyban befolyásolja az Istenről alkotott képet.
Tegyünk meg mindent azért, hogy a családunk az a hely legyen, ahol kiábrázolódik Isten országa a szeretetben, az elfogadásban, a törődésben, a kegyelemben! Legyen az életünk példa, adjuk át a következő generációnak mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy vágyjanak az Isten országára! Lehet, hogy nem sikerül mindig, de törekedjünk rá nap mint nap!
A Baptista Világszövetség napja
