Tony Peck, az Európai Baptista Szövetség főtitkárának nagyheti üzenete.
As we walk through the Holy Week, General secretary of European Baptist Federation, Tony Peck, shares a message to our baptist family in Europe, Middle East and Central Asia.
Véradás a Gyulai Baptista Imaházban
Keressük a szolgálat lehetőségét ebben a krízishelyzetben. Az asszonyok szájmaszkokat varrnak, szervezzük az online istentiszteleteket, bibliaórákat, imádkozunk a betegekért, a döntéshozókért, az emberekért, tartjuk a kapcsolatot az idős testvérekkel.
Élő istentisztelet – Virágvasárnap – Paróczi Zsolt
2020. április 5-én, virágvasárnap 10 órától élő istentisztelet-közvetítést láthatunk a Szigetszentmiklósi Baptista Imaházból.
Tudom, ki vagyok és hova tartok
Néhány évvel ezelőtt történt, hogy egy 60 év körüli amerikai kongresszusi képviselő egyik napról a másikra felmondott a munkahelyén. Amikor a Fehér Házban kérdezték, hogy miért hagyja ott jól fizető, megbecsült állását, azt mondta: „Gyerekkorom óta kamionos szerettem volna lenni. Nem várhatok tovább, hogy megvalósítsam az álmom.”
38. TELEK
Végbement a Tiszántúli, Erdélyi, Kárpátaljai Lelkimunkás-konferencia. A kép Paptamásiban készült március 6-án. Az alkalom házigazdája, Albert Zsolt lelkipásztor készítette a felvételt, így őt nem látjuk. A konferencia bibliai főtémája volt: Nemzedéki értékek harmonizációja a gyülekezetben.
Gaál Botond: Keresztyén értékek az európai kultúrában
A szerző a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszékének nyugalmazott professzora. 1987-től 2015-ig volt tanszékvezető egyetemi tanár. Felszentelt református lelkész, akinek matematika–fizika szakos tanári diplomája is van. A Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Az utóbbi években a társadalmi és politikai életet figyelve érzékelhető, hogy sok szó esik a keresztény kultúráról, az európai keresztény örökségről, hivatkozás történik a keresztény értékekre, a keresztény szabadságra. A szerző abban kíván segíteni művével, hogy jobban érthetővé váljék, mit is értsünk ezeken a fogalmakon. Azt mutatja be, milyen szerepet játszott a kereszténység Európa szellemi arculatának formálásában kétezer esztendőn át. A szerző ugyanakkor arról is szól, hogy a kereszténység a maga értékközvetítő szemléletével miként járulhatna hozzá földrészünk és hazánk jövőjének alakításához. A szerző nemcsak a keresztény hitben élőkre gondolt műve megírásakor, hanem azokra is, akik bántónak érzik a keresztény hagyományra való folytonos hivatkozást. Az a reménysége, hogy szellemi-lelki hasznára lesz könyve minden olvasónak.
A könyvet a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség adta ki. Kapható a debreceni Karakter 1517 Könyvesboltban.
Lelki gyógyulás konferencia Gyulán
Az „Igazság szabaddá tesz” címmel kétnapos női-férfi lelki gyógyulás alkalomnak adott helyet a Gyulai Baptista Gyülekezet 2020. február 28–29-én, amely alkalom az egyházkerület többi gyülekezete számára is nyitott volt.
Közgyűlési és választási közlemény
A Magyarországi Baptista Egyház Országos Tanácsa a koronavírus-járvány okozta helyzetre tekintettel 2020. március 31-i ülésén úgy döntött, hogy az április 25-re meghirdetett választóközgyűlést egy évvel elhalasztja, 2021 áprilisában kerül megtartásra. Az akkor megválasztandó tisztségviselők mandátuma a választási ügyrend értelmében négy évre szól, tehát 2025. május 14-ig tart majd.
A kovász végzi a dolgát
Amikor először összekevered a lisztet, a vizet és a kovászt, látszólag semmi nem történik. Egy ragadós masszát kapsz, amit a kezedről is alig tudsz levakarni.
Kinek lenne kedve megenni???
Aztán néhány óra múlva odamész a kelesztőtálhoz, és azt látod, hogy kezd megváltozni. Kicsit nagyobb, nem annyira ragad már, de még mindig nem ennéd meg…
Ha türelmetlen vagy a hajtogatások között, odamész és megint azt látod, mintha semmi nem történne… talán azt érzed, nincs ennek semmi értelme, nem fog sikerülni…
Eltelik néhány óra, lehet, közben kicsit meg is feledkeztél róla… Leveszed a kendőt, és valami nagyon mást találsz ott a tálban.
Megnőtt, megváltozott, ki van cserélve.
A kovász végzi a dolgát.
Vigyázol rá, óvatosan kiveszed, demég jön egy drasztikus rész. Be kell kerülnie egy 250 fokos sütőbe, és ott elidőzni kicsit a melegben.
Közben tovább dolgozik a kovász, és a tésztád már teljesen máshogy néz ki. Megtelik élettel, és eléri a végleges formáját.
Kiveszed a sütőből, és végre elkészült a kenyered, amely alkalmas arra, hogy mások jóllakjanak belőle.
A Lukács 13-ban Jézus arról beszél, hogy az Isten országa olyan, mint a kovász. Munkálkodik bennünk, megnő, és elvégzi a teljes változást az életünkben.
Amikor „ragadós tészta” időszakod van, gondolj arra, hogy Isten egy tökéletes kenyeret szeretne belőled is formálni, csak hagyj egy kis időt arra, hogy munkálkodjon az életedben!
Kedves Énekes Testvéreim, Kedves Zenekedvelő Barátaim!
Közeledik a 2020. évi Bach: János-passió kitűzött előadásának időpontja. Máskor ilyenkor már nagy buzgósággal és izgalommal készültünk a hangversenyre, most meg semmi. Úgy érzi az ember, mintha elvettek volna tőle valami nagyon értékeset, mintha valami általunk nem szabályozott erő belerondított volna az életünkbe.
Már több mint 20 éve működtünk közre az Alföldy–Boruss Csilla református orgonaművész és karnagy testvérünk által megálmodott Kelenföldi Barokk Esték sorozatban, az idén meg csak gondolhatunk rá és hálát adhatunk az eddigiekért. A van, a lehet mindig akkor hiányzik, mindig akkor értékelődik fel, amikor elveszítjük.
De talán valamit az is jelenthet, ha végiggondoljuk a nagyheti eseményeket, különösen J. S. Bach János-passiója alapján!
Ebből az oratóriumból világosan kiderül, hogy milyen sokat jelent a mű szövege, és hogy mi a tehetség, az értékes zene, amikor szinte megjelennek előttünk a bibliai események. Bach hihetetlen érzékenységgel, hihetetlen megoldásokkal írta meg az Úr Jézus szenvedéstörténetét. Bátor volt ábrázolni az események végletes epizódjait, az egyes szereplők karaktereit és a korálokat éneklő gyülekezet imádságos lelkületét. Ezek a korálok – miközben mindig időben csatlakoznak az éppen akkor történő cselekményekhez – átmossák az azokat éneklők lelkületét, és mindig valami jó érzületre, életünk megoldatlan kérdéseire keresik a válaszokat.
Emlékeztetőül vázlatosan hadd emeljek ki néhány részletet!
1. A nyitókórus – mintha a világ összes könnye hullámozna a zenekarban, és a kórus pedig előre dicséri Krisztusát a majdan megtörténtekért.
2. Az evangélista – miközben narratív szerepet játszik – szövege végig a Bibliára épülő igehirdetés.
3. Az eseményeket megszakító csodálatos áriák megállítják a zenehallgató embert is, és ha komolyan azonosulni tud azok szövegével, akkor fel kell ismernie, hogy ez rólam szól, ezt helyettem éneklik!
4. Bach nem fél a csúfolódók ábrázolásától, sőt az elvakult és felbujtott tömeg eszét vesztő indulataitól sem; szinte naturálisan közli azt a torz lelkületet, amely „feszítsd meg!” kiáltásokkal akarja Jézust elveszejteni.
Itt megjegyezném, hogy az oratórium aranymetszésénél van egy gyönyörű korál (E-dúrban), amelyik a szenvedés esszenciáját fogalmazza meg:
„Te fogságoddal, Jézusunk, az üdv hozzánk jött el.
A börtönöd a trónusunk, a jámboroknak menhely!
Mert ha nem lennél szolga te, mi szolgák lennénk
örökké!”
Ezt a korált ugyanolyan zenei anyagú tételpár öleli előtte és utána, amelyek a „feszítsd meg” motívumokat és a császár előtt képmutató szervilis magatartást írja le. Ami különleges ezekben a tételekben, hogy míg az első tétel g-mollban kezdődik, különböző hangnemeket érint – köztük a már említett korált is, a második tételpár utolsó „feszítsd meg” kórusa Cisz-dúrban záródik.
Nos ez miért érdekes? Azért, mert a Cisz-dúr 7# előjegyzése azt jelenti, hogy a skála minden foka kap egy keresztet, az előadók nemcsak játsszák és éneklik a „keresztre vele” indulatot, hanem látják is. Milyen mély gondolat!
5. Amikor a részeg pogány római katonák sorsot vetnek Jézus köntösére, Bach igen találóan utal a pogány szellemiség „szakrális” voltára. Tudjuk, hogy a zenében a 3-as lüktetés, a „tempus perfectum” mindig a Szentháromságra utalt, Bach tehát a 3-as lüktetésű tétellel az ő pogány gondolkodásukra utalt. Ők abban hittek.
Érdekes még ebben a tételben a kockával történő sorsvető gurítások zenei megoldása a guruló tizenhatodokkal, és a szólamok egymásutáni belépése pedig a játékban részt vevő különböző katonák megszólaltatása.
6. Amikor Jézus megszólítja anyját, és a szeretett tanítványra bízza, egy olyan korál jön, amely akkor, azóta és mind a mai napig érvényes, jó megfogadni, az emberi kapcsolatok egészséges és szeretettel teli megvalósítását ajánlja.
7. Nem lehet szó nélkül átlépni a híres „Es ist vollbracht” („Elvégeztetett”) áriát. Jézus immár teljesen egyedül elért az út végére, nem érnek fel hozzá a kereszt alatt állók hangjai, tudja, hogy vége, és maradék erejével mondja a Mindenhatónak, hogy „Uram, elvégeztetett!”. A szaggatottan megjelenő altszólista szüneteit egy „gambaszóló” köti össze, amelyik a szenvedő Jézus fájdalmas megszólalását egy mérhetetlen síró dallammal illeszti a szituációba. A tétel közepén azonban hirtelen egy győzelmi zene jelenik meg (akár Händel muzsikája is lehetne), mintha az ember megkönnyebbülve mondaná: „Ím, Júda hőse győzött már! Nagy harcot zár!”
8. Talán megemlíteném még a zárókórust és a zárókorált (pedig annyi minden lenne még!).
A zárókórus egy mérhetetlenül méltóságteljes gyászmenet, gyászinduló. Elkísérjük Jézust a sírhoz.
De nézzünk csak oda! Gyászinduló ¾-ben? Igen. Mert aki meghalt, az nem más, mint a Szentháromság egyik személye. Megint utalás a 3-as lüktetéssel erre a tényre.
Ha itt lenne vége a János-passiónak, akkor is csodálatos lenne, de a mű végén felcsillan a feltámadás fénye. Olyan a zárókorál, mintha akár az éneklők, akár a hallgatók együtt emelkednének fel a menny felé!
Kedves Kórustársaim! Kedves Olvasóim!
Próbáljátok – akár a nálatok levő kotta lapozgatásával is – újra átélni J. S. Bach zenéjének és lelkületének segítségével Jézus szenvedésének az útját, és őszintén helyezzétek el magatokat ebben az egész emberiséget megváltó történetben!
Mindenkinek félelemmentes és békességes húsvéti ünnepet kívánok!
Oláh Gábor
karnagy