Kezdőlap Blog Oldal 339

Ismét öröm Őrbottyánban

Négy fiatal lány életében történt hatalmas változás. A lányokat a hívő szülők példamutató élete és a gyülekezet szeretete ragadta meg. Egymást lelkesítve haladtunk végig a törekvők óráján. A vágy és az akarat ott volt bennük, hogy már 2022 novemberében legyen meg a bemerítkezésük. De nem csüggedtek akkor sem, mikor az elöljáróság kezdeményezésére ez az örömteli nap 2023 tavaszára esett.

Szívünk megtelt hálával Isten felé, mikor 2023. március 19-én az Őrbottyáni Baptista Imaházban bemerítési alkalomra gyűltünk össze. Az ünnepi istentiszteletet Fukk Lóránt református lelkipásztor szívhez szóló, tartalmas imádsága nyitotta meg.

A bemerítkezők bátran vallották meg hitüket, és mondták el megtérésük történetét.

Hodozsó Enikőt, a csupa vidámság leányt az erdélyi Hóreb táborban szólította meg az Úr. Az esti alkalmon, amin Veress Efraim lelkipásztor szolgált, egészen közel lépett hozzá az Úr Jézus. Enikő elsírta magát bűnei felett. Először barátnője, Jóföldi Kata imádkozott vele, majd Sellyei Imre lelkipásztor és felesége, Sellyei Imréné Oszvald Júlia. Enikő valóban újjászületett, felülről.

Hodozsó Bítia megtérése 2022 áprilisára tehető. Ekkor volt Ágoston testvérének a bemerítése, ami nagy hatást gyakorolt rá. Megszólította az Úr azon a napon. Majd a bemerítés utáni szombaton bibliaolvasáskor az Isten a Jer 18,11 által tovább beszélt hozzá, ami így szól: „Most azért mondd meg Júda férfiainak és Jeruzsálem lakóinak, hogy ezt mondja az Úr: Én most veszedelmet készítek, és tervet szövök ellenetek! Térjetek meg azért mindnyájan gonosz útjaitokról, jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket!” Ekkor a szíve megnyílt Isten felé. Megértette, hogy Jézus Krisztus érte halt meg a kereszten. S ott a szobájában imádság formájában átadta életét az Úrnak.

Enikő testvére, Hodozsó Dalma volt a harmadik bemerítkező. Megtéréstörténete 2021 decemberében kezdődött, amikor a szülők advent napjaiban családi áhítatokon a megtérésről beszéltek. A családi áhítatok közel vitték az Istenhez. Az egyik napon az elragadtatásról beszélgettek. Ez örömmel töltötte el Dalmát, ugyanakkor megijedt, mert még nem tartozott a hívők táborába. Ekkor üzent az Isten az Ézs 43,1-gyel, ami így szól: „De most így szól az Úr, a te teremtőd, Jákob, a te formálód, Izrael: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” Ez a szentírási üzenet hozta meg a megtérést Dalma életében. „Nem kell többet félnem.”

Sellyei Ágota Anna megtérése 2022. augusztus 18-án történt Erdélyben a Hóreb táborban. Az őrbottyáni fiatalok közül többen részt vettek a hórebi ifitáborban, köztük volt Ágota is. Egy álmot kapott az Úrtól. Isten belépett a szobájába, és megkérdezte tőle: „Szeretnél-e velem jönni?” Ő azt válaszolta: Igen. Ahogyan Istennel haladt, egyre boldogabb és magabiztosabb lett. Az ébredés után édesapjával, Sellyei Imrével és édesanyjával, Sellyei Imréné Oszvald Júliával imádkozott. Aznap este egy ének különösen is megszólította. Az ének kezdősora így szól: Lelkem, áldd az Urat! Még ezen az estén Veress Efraim lelkipásztor indíttatására a Bibliáját kinyitotta. Az ige ekképpen szólt: „Ábrahám azt mondta: Isten majd gondoskodik az áldozatra való bárányról, fiam. Így mentek tovább ketten együtt.” (1Móz 22,8) Bizonyságtételét egy énekkel zárta, mely így kezdődik: Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust… Zongorán osztályfőnöke, Révész Éva kísérte, aki a veresi Kálvin Téri Református Általános Iskola tanára.  

Az igehirdetés szolgálatát Durkó István, a Magyarországi Baptista Egyház missziói igazgatója, a Budaörsi Kőszikla Baptista Gyülekezet alapító lelkipásztora végezte. A 2Tim 1,9–11 alapján szólította meg az ünneplő gyülekezetet. Prédikációjában kiemelte a két igen döntés jelentőségét. Először Isten megszólít szent elhívással. Az első meghívás a megtérés, mikor az Isten gyermekévé válik az ember. Belép az Isten családjába az elveszett. Isten megszólít: Gyere vissza! S mikor visszajön az elveszett, a mennyben nagy öröm van. Az Isten asztalánál ott van a helyed.

A második meghívás a szolgálatról szól. Kér az Isten: Szánd oda az életedet! Isten hív a megtérésre, és hív a szolgáló életre. Fogadd el a második meghívást is! Legyen egész életre szóló a Krisztus-követés!

Az igehirdetés után történt a baptizálás hitük megvallására. Az ünnepi pillanatokat átkarolta egy-egy kedves ének, bátorító igevers. Külön élmény volt e sorok írójának, mikor lányát, Ágotát merítette be. Most már nemcsak az apa-lánya, hanem a testvér-testvér kapcsolat is megszületett. Hisszük, hogy e pillanatok mások szívében is gyújtópontként voltak jelen.

A bemerítés után Szilágyi Ferenc és Huszti Norbert testvérek bizonyságtételei következtek. A kézrátétellel történő imádkozásban Durkó István, Kelédi Géza és Sellyei Imre lelkipásztorok szolgáltak.

Az ünnepi alkalom tartalmát fokozta a családtagok meghitt köszöntése. Az őrbottyáni gyülekezet nevében Hiri László gyülekezetvezető testvér köszöntötte a bemerítkezőket. A körzet másik állomása, a sződi gyülekezet nevében Blaskó Péter testvér biztatását és ajándékcsomagját vehették át a frissen bemerítkezettek.

Várva várjuk a következő bemerítkezési alkalmat.

Holokauszt-emléknap a Baptista Teológiai Akadémián

Színházi előadással egybekötött megemlékezést tartottak a magyarországi holokauszt áldozatainak emlékére 2023. április 21-én a Baptista Teológiai Akadémia dísztermében. Dr. Mészáros Kálmán rektor nyitotta meg az eseményt köszöntőjével, ezután Rosenfeld Dániel Imre kádisát (gyászimáját), majd a sófár megfújását hallhatták és láthatták a jelenlevők, utána következett maga az előadás, a Sárdi Mária Kislány a pokolban holokausztnaplójából készült színpadi adaptáció. Az előadást követően kellett 10-15 perc, míg magamhoz tértem és interjút kértem a darab létrehozójától, Kriszt László rendezőtől.

– Nehéz szavakat találni a látottakra, de kezdjük azzal, hogyan sikerült létrehozni itt a Baptista Teológiai Akadémián ezt a megrendítő, de egyben gyönyörű előadást?
– Még az év elején felmerült ennek a gondolata, hiszen előtte már voltunk a Dohány utcai zsinagógában, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Scheiber Sándor Gimnáziumban, a Sola Scriptura Teológiai Főiskolán, a Rabbiképző – Zsidó Egyetemen, a Goldmark Teremben, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelyen, a Zsilip Kulturális Központban, hogy csak a főbb vallási kötődésű helyszíneket említsem. Ugyanakkor nagy örömömre szolgált, hogy az egykori, hozzám kötődő egyetemen is be tudtuk mutatni, és az előadást megtisztelte jelenlétével dr. Békési Sándor. Persze mindehhez kellett dr. Mészáros Kálmán rektor úr támogatása, valamint Serafin József és Balla Péter tanár urak segítsége is.

A monodráma alatt egy nesz se volt, majd néma csend fogadta az előadás végét.
– A monodráma úgy indul, mint egy szép mese, ahol egy látszólag gondtalan, szép kamasz kislány hétköznapjaiba pillanthatunk bele. Ez az idillikus kép bevésődik a nézőbe, s mire észbe kap, ez a szép kislány már megeszi halott édesanyja levesét, és lehúzza lábáról a cipőt magának, mai szemmel nézve tiszta horror. Az előadás e két véglet között mozog, a néző pedig érzékeli mindkettőt, vagyis az idilli családi légkört, illetve a náci poklot. El lehet képzelni, milyen lehetett igazából a pokol, ahol „15 ezer gyerek közül alig százan élték meg a felszabadulást” (részlet a könyvből)!

Hihetetlen finoman, érzékenyen lett végigvezetve a történet, a színésznő pedig végig magával ragadott, nem csak engem!
– Maga a mindenkori művészet (esetünkben a színház) minél közelebb áll az emberhez, annak bonyolult, összetett lelkületéhez, annál mélyebbre tud lehatolni, de ezzel együtt annál jobban meg tudja szólítani, érinteni a néző lelkületét. Ennél az előadásnál is ezt tapasztalhattuk, a néző pedig ilyenkor kilép saját komfortzónájából, és hagyja magát sodorni az előadás történetével, mint amikor egy kisgyerek belefeledkezik a játékába. Aztán a végén persze jön a katarzis, a „megtisztulás”, ahol a néző visszahelyezi magát a valóságba, és a tapsával köszöni meg ezt az álomszerű utazást. Ehhez pedig három dologra van szükség: egy jó irodalmi műre, egy tehetséges színészre (esetünkben egy színésznőre), és egy olyan rendezőre, aki nem rontja el az előbbi kettőt! No jó, ez persze vicc volt, de a lényeg, nekem annyi volt a feladatom, hogy le tudjam közvetíteni, színpadra tudjam állítani az irodalmi narratíva emberi mélységeit, a színésznő kollegina Gunyecz Anna pedig ebben méltó társ volt.

Mennyire szokásos, hogy egy teológiai akadémián csinálnak színházi előadást?
– Semennyire vagy nagyon ritkán, sajnos. Pedig a keresztény, főleg a középkori és reneszánsz diákszínjátszásnak hihetetlen hagyományai vannak. Csak reménykedem abban, hogy valaki, valahol, valamikor egyszer felfedezi ezt az óriási keresztény kulturális örökséget, kincset, és bevonja a teológiai gimnáziumi és akadémikus képzésbe!

– Mesélne valamit a Kazán István Kamaraszínházról?
– Hogyne, természetesen! 2006-ban alapítottam többedmagammal a Fészek Művészklubban azzal a céllal, hogy „értékkel bíró egyetemes és magyar klasszikus irodalmi művek színpadra állítása, játszása” valósuljon meg, ez a cél azóta sem változott. Főleg zsidó és keresztény témájú előadásaink vannak, ahol a történetekhez, individuumokhoz, azok mondanivalójához kötődik az előbbi két vallás morálteológiája. Ez most egy kicsit túl tudományosnak hangzott, egyszerűbben, a mindenkori ember isteni részét vagy az Istentől való elszakítottságát ábrázoló keresztény nézőpontokat igyekszem ábrázolni, megmutatni minden előadásban.

Mondana pár példát?
– Ilyen például a Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok, ahol egy zsidó lány és egy katonaszökevény fiú találkozik egy romos gellérthegyi villában, kettejük nagyon is hasonló félelmei, traumái ütköznek, hiszen jövőképük nincs, ugyanis nem tudják, hogy megérik-e a másnapot. Vagy ide venném Mastrosimone Pulóvergyűjtő című drámáját, ahol „az illúziók nélküli” Cliff találkozik a „realitás nélküli” Rose-zal, kettejük találkozása és ütközése nem mindennapi helyzetet teremt. A Samuel Beckett nyomán készült Mindjárt jövök című előadás azt az Isten és ember közti elszakítottságot mutatja be, mely a bűneset következményeként magányra és útkeresésre kényszeríti a mindenkori embert, hiszen a teremtett ember nem lehet meg teremtője nélkül. Sartre Zárt tárgyalás című előadásunkban a hit nélküli ember tragédiáját lehet végigkísérni. Ez egy háromszereplős darab, ahol a purgatóriumban találkozik három elhunyt, életükben rendkívül sok gonoszságot elkövető lélek. Kapnak egy utolsó lehetőséget, hogy elhagyják énközpontú (önző) önmagukat, de a hit (Krisztus) nélküli ember sorsa meg van pecsételve. És a végére hagytam a most készülő George Michel Vasárnapi séta című előadásunkat, mely a 70-es évek Angliájában játszódik, és a kiégett, elfásult, érzéketlen embertípust ábrázolja társadalmi szinten.

– Ha jól veszem ki a szavaiból, az előadásaikban fontosnak tartja a nevelő jelleget!
– Igen, pontosan. Nemrég olvastam egy tanulmányt, melyben leírták, hogy a keresztény középiskolák-gimnáziumok diákjainak 70-80%-a eltávolodik a kereszténységtől. Tehát van mit tenni ezen a területen is, hiszen a történelmi egyházak hívei folyamatosan fogynak, mert nem rendelkeznek elég megtartó erővel. Szükséges a keresztény kultúrát tágabb spektrumban megmutatni, amely egyfajta kapu (belépő) lehet mindahhoz a felbecsülhetetlen keresztény értékhez, amely egyenesen Krisztushoz vezet, nem vezethet máshoz. A mai fiatal generációkat (véleményem szerint) első körben itt lehet megszólítani, majd bevonni a hitéletbe, hiszen az új ember meghatározása nem más, mint a többé, jobbá és értékesebbé vált ember. „Mert emberi erővel nem válhatunk istenné, csak isteni erővel emberré.”
(Dr. Hegedűs Lóránt)

Hogyan tovább, hol fogják játszani ezt a monodrámát vagy a többi előadást?
– Mint ahogy az eddigiekben, most is úgy vagyunk vele, ha hívnak, megyünk, hiszen mi „keresztény kulturális missziót végzünk” immár 17. éve. „Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.” (Mt 4,4)

– Köszönöm a beszélgetést! Aki többet szeretne megtudni a kamaraszínház tevékenységéről, megtalálhatja a www.kazanistvankamaraszinhaz.hu és a www.mindenamiszinhaz.hu weboldalakon.

Interjú: I. T.

Boldog anyák napját!

Sík Sándor: Rikkant a rigó

Csodaszép reggel! Rikkant a rigó.
Érik a dinnye, élni jó!
Érik a dinnye, csorog a méz.
Ki amit szeret, arra néz.

Csűrre a gazda, sarjúra ökre;
Szegény, aki éhes, dinnyére, tökre;
Pántlikás lány után nyalka legény.
Hát, Uramisten, mit szeretek én?

Mindent, amit elnyílt két szemem lát:
A napot, a lombot, a lomha Tiszát,
Kemény munkát és lágy kenyeret.
Mindent, mindent, mindent szeretek.

Egyebet magamnak nincs is mit kérjek:
Csak tiszta lehessen test és lélek,
Legyen kit szeretnem, legyen mit ennem,
És el ne fogyjon a nóta bennem.

Ki a te Lóiszod és Eunikéd?

Anyák napja alkalmából hálás szívvel emlékezünk meg az édesanyák – a sok közül egyik – kulcsfontosságú szerepéről gyermekeik életében, nevezetesen: a hitben való nevelésről. Az imádkozó és erkölcsileg példát mutató (nagy)szülő hiteles módon éli leszármazottai elé Krisztust.

Erre egy szép bibliai utalás Timóteus anyukája és nagymamája. Pál úgy hivatkozik rájuk, mint akikben „képmutatás nélküli hit” él(t), így jó hatással voltak az apostol munkatársára. Ez a gazdag lelki örökség „először nagyanyádban, Lóiszban és anyádban, Eunikében lakott, de meg vagyok győződve arról, hogy benned is megvan” – írja Pál fiatal szolgatársának (2Tim 1,5).

Az anyai vonalon „öröklődő” hit gondolata és gyakorlata nem volt idegen a választott nép tagjai körében sem. Már az ószövetségi időkben sokat számított a patriarchafeleségek, az ősanyák (Sára, Rebeka, Ráhel és Lea…) nevelési hatása, a bírák közül Debóra vagy a Jézus nemzetségtáblázatában is megjelenő Támár, Ráháb, Ruth vagy Betsabé. Ezek az asszonyok, édesanyák nem voltak tökéletes (főleg nem bűntelen, lásd Mária!) nők, de Isten kegyelmi kiválasztása nyomán óriási hatással voltak az emberiségre.

Az első keresztények családi közösségeiben nyilvánvalóan szintén nagy szerepük lehetett a hívő édesanyáknak a fiatal katekumenek (hittanulók) nevelésében, felkészítésében, a hitvallások tanulásában, ismétlésében. Ahogy természetesen az édesapa, úgy felesége is bevonódott a – mai megfogalmazással élve – „vasárnapi iskolában” tanultak kikérdezésébe.

Az egyháztörténelem is számos szép példát hoz az anyai lelki hatás fontosságára. Ennek talán egyik legismertebb és legmeghatóbb epizódja az egyház későbbi nagy doktorának, az észak-afrikai Karthágó szülöttének, Ágostonnak az édesanyja, Monica (Kr. u. 331–386), akinek áldozatkész és kitartó imái meghallgatásra találtak fia életében. Isten nemcsak megmentette a messzire kóborolt, bűnös ifjút, hanem az egyház nagy tanítójává is formálta. Luther Márton, az egykori Ágoston-rendi szerzetes nemcsak gyermekkorában volt közel egy édesanyához, hanem papi nőtlenségét feladva élete derekán is. Kedves felesége, Katharina von Bora (régiesen/magyarosan: Bóra Katalin, 1499–1552) hat gyermekkel ajándékozta meg a nagy reformátort, aki egyik idézetében a következő találó hasonlattal él: „A Szentírás olyan, mint az anyaméh, benne születik meg az igazság és az egyház.”

Személyesen elmondhatom, hogy mind anyai (Lehoczki), mind nagyanyai (Kovács) részről nagy áldásként élhettem meg már egész kis koromtól kezdve a keresztény szellemiségű nevelést. Szinte az anyatejjel együtt szívtam magamba az istenhitet, melyet természetesen követnie kellett egy középiskolás kori megtérésnek. De az az értékes hitbeli alap és sok ima, amit családom női (és férfi) tagjaitól kaptam, a mai napig elkísér.

Ezen gondolatok nyomán bátorítom a kedves olvasót, ha még van Lóiszunk, Eunikénk, fejezzük ki a hálánkat felé(jük)! Ha már nincs(enek), de volt(ak), akkor pedig Istennek. Hála az édesanyákért! Istenünk „Megengedi, hogy a meddő [is] úgy lakjék a házban, mint fiaknak boldog édesanyja. Dicsérjétek az Urat!” (Zsolt 113,9)


Photo by Daria Obymaha

Állj mellé!

Tapolyai Emőke pszichológus március 19-én tartott előadást az újpesti baptista imaházban Állj mellé! címmel. Ez tulajdonképpen egy használati útmutató volt szülőknek felnövő gyermekeikhez. Az előadás a kor nyomásaira mutatott rá, annak személyiségformáló vagy identitást szorongató üzeneteire, melyekkel gyermekeink nap mint nap szembekerülnek. Hogyan lehet bölcsen nevelni gyermekeinket a felnőtté válás előszobájában? Erre és még sok más kérdés átgondolására invitálta hallgatóit az előadó ezen az estén.

Álljon itt most néhány szülői élménybeszámoló erről az eseményről:

Ahol véget érnek a mi képességeink, ott láthatjuk meg igazán Isten munkálkodását

Szülőként talán nem is vagyunk tudatában annak, hogy mekkora nyomás alatt vannak gyermekeink.

Az őket érő hatások azt sugallják, különlegeseknek, bármire képeseknek kellene lenniük, csodálatos karriert befutniuk, tökéletes házastársat találniuk stb., és minden rajtuk múlik.

Fontos, hogy mi melléjük álljunk és a rájuk ömlő hazugságok helyett segítsünk nekik felismerni, hogy Isten alkotásaiként már különlegesek, egyediek, értékesek, nem kell azzá válniuk. Bár nem képesek mindenre, Istentől kapott képességeiket fejleszthetik és kamatoztathatják.

Mutassuk meg, hogy lehet boldog, megelégedett életet élni akkor is, ha nem építünk fényes karriert, „csak” tisztességesen végezzük a munkánkat! A házasság nem attól lesz jó, ha tökéletes társat sikerül találnunk, hanem ha megküzdünk, megdolgozunk érte.

Az élet nem tökéletes, de attól még lehet élvezni. Nem minden rajtunk múlik. Ahol véget érnek a mi képességeink, ott láthatjuk meg igazán Isten munkálkodását, csodáit. (Gasparicsné Kmethy Boglárka)

A hála felemel, nem enged megkeseredni

Emőke előadásán jegyzeteltem. Legjobban az alábbi gondolatok érintettek meg a gyermekeinkkel kapcsolatban: „Bátorítsuk őket! Vezessük őket, amikor kérik! Segítsük őket növekedni a hálában! A hála felemel, nem enged megkeseredni.” „Engedni kell, hogy önállóak legyenek… Anyámmal, apámmal együtt lenni jó – ez kiveszi belőlük a félelmet.” (Bán Beatrix)

Nem csak kamasz gyerekek nevelésében hasznos

Egy két- és egy négyéves kisgyerek anyukájaként jöttem el az előadást meghallgatni. Talán náluk még nem holnap kopogtat az ajtón a kamaszkor, de úgy gondoltam, hogy sok hasznos dolgot hallhatok majd, ami nekem is segíthet a későbbiekben vagy akár már most is. Nem tévedtem. Hiszen már egészen kicsi kortól el lehet ültetni jó magokat a gyereknevelésben, ami később majd segíthet nekik a kamaszkort átvészelni. Két gondolat ragadott meg az önmegvalósítás hazugságai közül, ami szerintem minden korosztályt érintő probléma: „egyedinek kell lenned” és „mindenre képes vagy, csak akarnod kell”.

A saját életemet végiggondolva láttam, hogy engem ezek a téveszmék hogyan csaptak be. Vajon ezeket akarom átadni a gyerekeimnek, vagy már részben eszerint neveltem őket? Nem kell egyedivé válniuk, mert már azok. Nem azon múlik, hogy milyen ruhát hordanak, hova járunk kirándulni vagy nyaralni, milyen különleges programmal töltjük ki a szabadidejüket.

Mielőtt megszülettek a gyerekeim, pedagógusként dolgoztam. Nap mint nap láttam, hogy a gyerekek nem képesek mindenre. Nem ugyanolyan képességeik és erősségeik vannak, nem lehet őket ugyanazzal a mércével mérni. Nem csak akarat és szorgalom kérdése, hogy ugyanolyan jól teljesítsenek. Az erősségeiket megbecsülni, a gyengeségeiket fejleszteni kell. „Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.” (Zsolt 127,3) Mindegy, hogy mire képesek vagy mások szemében mennyire különlegesek a gyerekeim. Ők az én személyre szabott ajándékaim, és eszerint kell szeretnem, megbecsülnöm és nevelnem őket. (K. B.)

Szülőként nem az a feladatom, hogy még többet várjak el

Tapolyai Emőke előadása során rájöttem, hogy gyermekeim felé hatalmas elvárások vannak támasztva, nemcsak az iskolában, a barátaik körében, vagy abban a közösségben, ahová rendszeresen járnak, de még a családjukban is. Ennek a sok elvárásnak nem tudnak megfelelni, legalábbis egyedül nem. Nekem mint szülőnek nem az az elsődleges feladatom, hogy még többet várjak tőlük, hanem hogy melléjük állva segítsem őket, hogy azoknak az elvárásoknak meg tudjanak úgy felelni, hogy ebben ne sérüljenek, hanem a javukra váljon. (Tóth András)

Állj mellé!

Bátorító és biztató előadáson vehettünk részt március 19-én az újpesti imaházban Tapolyai Emőke tolmácsolásában. A gyermekeinkre zúduló, őket körülvevő hatás, növekvő inger közepette nehéz megállni szülőként, de mennyivel nagyobb feladat és küldetés melléjük állni, ahogy az előadás címe is fogalmazott. Mindezt hogyan lehet megvalósítani abban az ellenszélben, amivel szülőként találkozunk? Emőke mély hite, tudása, tapasztalata pszichológusként és szülőként, alázata a téma iránt nagyon fogékony légkört teremtett. A sok-sok szülő jelenléte a gyülekezetből, a környező iskolákból, ismeretségi körökből bizonyította a szükségességét a szomjas szülői lélek feltöltésének. Tanulságos és egyben megnyugtató volt hallani, hogy az önmegvalósítás hazugságai – mely szerint „mindent tudnod kell, minden csak rajtad múlik, ha az élet nem könnyű, az a te hibád” – helyett az igazságot mutassuk gyermekeinknek, hogy „nem kell különlegesnek lenniük, ők már egyediek, az élet nem tökéletes, boldog lehetsz karrier nélkül is, ha »csak« munkád van, és ha bármire nem is vagy képes, de kaptál képességeket, amelyek fejleszthetők”. Jó volt hallani azokat a szakszerű, hasznos kapaszkodókat, amiket nemcsak pszichológusként, hanem lelkigondozóként az Igén keresztül mutatott az előadó, hogyan tudunk nem szemben, hanem tinédzser gyerekünk mellett állni. (Györgyné Várady Andrea)

A szívükben lesznek az elhintett magok

Apukaként számomra azok a konkrét tanácsok voltak a leghasznosabbak, amiket a mindennapokban alkalmazni tudunk. Legyünk kíváncsiak a gyerekünkre, beszélgessünk velük, ők erre vágynak. Értsük meg őket csalódásaikban, veszteségeikben, álljunk mellettük. Éljünk eléjük jó példát házasságunkban, családunkban, kapcsolatainkban, támogassuk az ő egészséges kortárs kapcsolataikat. Bátorítsuk, biztassuk és vezessük őket, amikor kérik, legyünk ott mellettük tanácsainkkal, de engedjük kibontakozni gyermekeinket, ne korlátozzuk le, de bizonyos határokkal, szabályokkal terelgessük őket, és engedjük őket leválni, egészséges, önálló felnőtté válni. A sok tanács mellett megnyugtató üzenet volt a szülők számára, hogy minden „szemforgatás” ellenére a szívükben lesznek azok az elhintett magok, amiket életük során tőlünk kaptak. (György Zoltán)

Az Állj mellé! című előadás margójára

Az előadásra igyekezve voltak olyan gondolataim, hogy talán már idős vagyok e témához. Közel 60 éve két gyermek édesanyja és három évtizede hat szuper unoka nagymamája vagyok. Ajándékok ők Istentől!

Ami tőlem telt, mindent megtettem a nevelésükben? Gondoltam!

Örömmel láttam az imaházban a sok fiatal látogatót, szülőt, és örültem, hogy engedtem a Lélek késztetésének a megjelenésemmel. Sokat kaptam, nyertem lelkileg, felüdültem az előadás, evangelizálás alatt. Köszönöm!

Igen, Állj mellé!, ez a parancs a végsőkig szól, hiszen Istenünk is ezt cselekszi velünk. Mellettünk áll minden percben, minden körülmények között!

A gyermeknevelésre nincs előírt recept, de életünk utolsó percéig ébernek kell lennünk. Ajándékok ők, igazi kincsek, értékek. Mind más és más egyéniség, egyedi gondozást igényelnek. Gyémántok, amelyek egy életen át csiszolódnak.

Amíg pontról pontra haladtunk az előadás alatt, életem élményei elevenedtek fel bennem.

Sok évtized tapasztalatai: örömök, próbák, tanulságok… Örültem az előadásban a párhuzamoknak, és pirultam, ha hiányosságomat észleltem.

Szívemet öröm és hála töltötte be!

Mi kell tehát a neveléshez: Szeretet, biztos pont a családban, elfogadás, türelem, barátság, gondoskodás, Istenben nevelni, hitben, és szüntelen imádkozni. „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt…” (Fil 4,6) Előadónknak, dr. Tapolyai Emőkének sok, áldásokban gazdag előadást kívánok Isten kegyelmében! (Boldog Nagyi)

Fotók: Jobbágy Csanád

Ébredés konferencia

Nyugodt szívvel merem azt állítani, hogy még mindig a hatása alatt vagyunk a Lurdy ház 9-es termében történteknek. Fantasztikus volt azt megtapasztalni, ahogyan Isten megáldotta ezt a napot, megtapasztalhattunk együtt egy nagyon áldott szellemi atmoszférát! Szó szerint az egész napot átitatta Isten jelenléte! Már az első éneknél lehetett érezni, hogy az érkezők nagy szomjúsággal jöttek, várták, hogy Isten megszólítsa őket, korosztálytól függetlenül teljes odaadással volt jelen mindenki a dicsőítés és a tanítások alatt. 

Az egész szervezési idő alatt bennünk volt az, hogy nem szeretnénk „csinálni” semmi többet, mint amit Isten akar adni. Nem akartunk hatásvadász dolgokat, nem akartunk érzelmi ráhatást, semmi felesleges púdert, csak egyszerűen szerettünk volna egy olyan napot, ahova eljönnek az emberek, hogy letegyék terheiket, feltöltődjenek, új lendületet vegyen az életük, életváltoztató üzenettel gazdagodjanak, felszabaduljanak… vagyis meglássák, ha kell, először, ha kell, újra Jézus Krisztus szeretetét, igazságát, szabadságát az életükben… Ezt követően pedig hazamenve új lendülettel, új elhívással szolgáljanak ott, ahova Isten rendelte őket. 

Délelőtt Pomázi Barna és Tőtős János szolgáltak az „Atyák” és „Fiak” felé. A fiak és lányok számára elmondták azt a felszabadító igazságot, hogy Isten helyre akarja állítani az atyai szíve szerint a lányok és fiak életét. Bocsánatot kértek minden édesapa nevében, akik valamit rosszul mutattak az atyai szeretetből, amivel torzul az istenkép is. Az atyák felé pedig a „szellemi atyaságra” való elhívásról beszéltek, és bátorítottak minden apát, hogy merjenek Istenhez odamenni megújulásért, helyreállításért.

Több mint 50 imaszolgálatos volt jelen, akik készek voltak arra, hogy imádkozzanak a jelenlévőkért. Megdöbbentő volt látni, ahogy kb. a terem fele felállt, és fiak, lányok, apák, anyák sírva mentek ki lelki gyógyulásért imádkozni. Néhány imaszolgálatossal beszélgetve kiderült, hogy rengeteg keresztény családban felnőtt, lelki és/vagy testi bántalmazott fiatal és már szülőként is élő, megnyomorított életű felnőtt volt jelen sok-sok lelki sebbel, teherrel. Volt, aki olyan mély sebeket kapott, hogy az imádkozó csak sírni tudott vele, amikor elmesélte az életét, de érezték, hogy Isten gyógyítása jelen van és felszabadítja terheikből az embereket. Apák sírtak, akik rájöttek, hogy nem voltak ott gyermekeik életében, azt pedig külön kegyelem volt látni, hogy apa és fia együtt, az alkalmon egymást átölelve sír Isten előtt az elmúlt évek hibái felett, és kérik Isten megújítását a kapcsolatukra.

Kora délután Réz Ádám hirdette az Ige szerint azt a tiszta evangéliumot, amely megszabadít, felszabadít, újjáteremt… nem pedig új terheket tesz az ember vállára, olykor egy életre megnyomorítja a vallásosság égisze alatt, ahol a keretek és bejáratott mezsgyék fenntartása válik céllá a szeretet evangéliumának megélése helyett… Jézus valósággal szabaddá tesz, ez a Krisztus szerinti szabadság tudja csak elvenni az életünkben a bűn erejét is, és erőt ad az Ige szerinti tiszta élet megélésére. Egy önmagát konzervatív gondolkodásúnak nevező hölgy arról számolt be, hogy a tanítást követő dicsőítés alatt sok tízéves vallási terhektől és hazugságokból szabadult meg, melyek megszomorították és soha nem engedték igazán örömmel élni az életét. Ezt mondta: „Az imádság után, miután kinyitottam a szemem, azt éreztem, új ember vagyok, aki átkoktól szabadult meg, és megismertem végre Jézus igazi szeretetét a szívemben.”

Késő délután Uzonyi Barna tanítása arról szólt, hogy mit jelent a lelki-szellemi „ébrenlét”, amikor nem altatjuk és nyugtatgatjuk magunkat mindenféle érvvel a bűnben és a langyos állapotban… Nagyon jó zárása volt a napnak az, ahogy Barna rávilágított arra, hogy az ébredés az a folyamat – nem egy pontszerű esemény –, ahol a keresztények felébrednek arra, hogy Krisztus megismerése után mi az elhívásuk, amit ha valósággal betöltenek, Isten nagy áldásaként tapasztalhatjuk meg azt, hogy a misszió működik, Krisztus pedig élőn és hatón ott van az életünkben és a környezetünk életében is egyaránt.

Számtalan bizonyság érkezik folyamatosan a szolgálókon keresztül megszabadulásokról, megtérésekről. Nagy hála van a szívünkben! Azért imádkozunk tovább, hogy az Ébredési Mozgalmon keresztül Isten minél több embert újítson és gyógyítson meg egyházunkban, a kereszténységben, akik tettre késszé válnak arra, hogy Isten elhívásában szolgáljanak mások felé.

Az egész nap alatt a konferencián megfordultak száma a szervezői csapattal, segítőkkel együtt megközelítőleg 600 fő volt. A jelenlévők a regisztrációs űrlap alapján hozzávetőlegesen 90 gyülekezetből és közel 10 felekezetből (90% baptista) érkeztek. Koreloszlást tekintve pedig nem kizárólag fiatalok, hanem jócskán a 30-40-50, de a 60-70-80-as korosztályból is.

Ezúton is köszönjük, hogy imádkoztatok, közbenjártatok ezért a napért! Külön öröm volt látni, hogy többen eljöttetek és szolgáltatok velünk!

Hamarosan folytatjuk…

Jelentkezz a Szünergosz Baptista Bibliaiskolába!

„Az aratnivaló sok, de a munkás kevés: kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába.” (Mt 9,37–38)

A Szünergosz Baptista Bibliaiskola (SZÜBI) képzése nem helyettesítheti a gyülekezeti hitbeli megalapozást és a Baptista Teológiai Akadémián végzett tanulmányokat, de segítheti gyülekezeteinket, intézményeinket és a missziós szolgálatokat, hogy minden területen felkészült, elkötelezett és együttműködő munkatársaink legyenek. Az Országos Tanács, a lelkipásztorok és a közgyűlés előtt ismertetett képzési program azt is lehetővé teszi, hogy a résztvevők egyszerűbben folytathassák tanulmányaikat a BTA-n.

a3aeec92debad58fa752e63befdd5f19

Miért Szünergosz?

„Mert mi Isten munkatársai vagyunk, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.” (1Kor 3,9) Itt az eredetei görög szövegben a szünergosz kifejezés olvasható, ami két részből álló szókapcsolat: együtt (szün) + dolgozik (ergon).

 A bibliaiskola nevével

  • ki akartuk fejezni, hogy a szolgálat számunkra nem az, amit Istenért teszünk, hanem amit az ő elhívása alapján, vele együtt teszünk,
  • el akarjuk ismerni, hogy nem az iskola, hanem Isten dolgozik a diákok életében, mi csak együttműködünk ővele, és segítjük egymást.

Ezért a SZÜBI jelmondata: Krisztussal együtt a fejlődésben és a szolgálatban.

Mi a SZÜBI küldetése? – A SZÜBI olyan lelki műhely…

  • ahol az egyetemes keresztény spiritualitásból merítve az Istennel, emberekkel és önmagunkkal való kapcsolatunkban fejlődünk,
  • ahol a Biblia tanításaival az evangéliumi és baptista teológiai örökség fényében foglalkozunk…
  • amely korszerű és szakszerű ismeretek révén támogatja a személyes elhívás kibontakozását,
  • ahol a szolgálathoz szükséges jártasságok megismerhetők és gyakorolhatók,
  • amely teret ad a különböző területek szakembereinek, hogy tudásukat és lelkiségüket megosszák, miközben maguk is fejlődnek,
  • amely előmozdítja, hogy a baptista egyház a társadalomhoz kapcsolódó és arra pozitív hatást gyakorló gyülekezetek közösségeként éljen.

Milyen értékrend határozza meg a SZÜBI-t?

  • A bibliaiskolát mint közösséget: biblikusság és Krisztus-központúság, kapcsolat- és közösségorientáltság, időszerűség, bizalmi légkör, módszertani sokszínűség.
  • A tanítókat és hallgatókat egyénileg: mély hit Istenben, lelkiség és szakmaiság összhangja, érzelmileg intelligens viselkedés, pontosság, elkötelezettség, szolgáló vezetés.

Mit tanulhatsz?

A SZÜBI elhívás- és ajándékorientált képzést nyújt, vagyis biblikus és korszerű ismeretek mellett a személyes elhívásod felfedezéséhez és kibontakoztatásához kapsz segítséget.

Milyen filozófiát követ a képzés?

A SZÜBI képzési tematikáját és módszertani hátterét úgy alakítottuk ki, hogy több célt szolgáljon:

  • biblikus és korszerű tudást közvetítsen,
  • önismeretben, személyiség- és jellemfejlődésben segítsen,
  • gyakorlati szolgálathoz szükséges kompetenciákat fejlesszen.

Fejlődésedet előadások, egyéni kutatómunkák, csoportos feladatmegoldások, tréningek és lelkigyakorlatok támogatják.

Milyen területekre fókuszál a képzés?

A SZÜBI képzésének öt fókusza van: (1) személyiség- és jellemformálódás, (2) teológiai ismeretek, (3) a gyülekezeti élet gyakorlati kérdései, (4) kompetenciafejlesztés, (5) speciális szolgálati területek.

Kiknek ajánljuk?

Azoknak a jelenleg szolgálatban álló vagy a jövőben a szolgálatba bekapcsolódni vágyó gyülekezeti tagoknak, akik fontosnak tartják személyes fejlődésüket.

Hol tanulhatsz?

Budapesten, illetve két vidéki helyszínen (Gyulán vagy Váralján).

Hogyan kapcsolódhatsz?

A SZÜBI képzéseibe két szinten lehet bekapcsolódni:

  • Rendes hallgatóként: a képzés hároméves, aminek a végén oklevelet kapsz.
  • Vendéghallgatóként: a képzések időpontja, témái és helyszínei ismertek lesznek, így a nyitott alkalmakba behallgathat bárki a gyülekezetekből.

Mit kell vállalnod?

  • A képzés hároméves, összesen hat félév.
  • Minden évet egy kétnapos közös lelkigyakorlat fog bevezetni.
  • Egy félév három hónapból áll, és minden hónapban egy szombatot fog érinteni 9.00–17.00-ig.
  • A képzési napokon jelen kell lenned, ezen kívül lesznek olvasási, írásbeli és csoportos feladatok, amelyeket el kell készítened.

Van-e tandíj?

Igen, a SZÜBI-képzésnek van tandíja, bár a költségek jelentős részét a baptista egyház magára vállalja. Személyenként egy félév 10.000 Ft-ba kerül. Ez a díj tartalmazza a bibliaiskolai regisztrációt, a jegyzeteket, hozzáférést elektronikus tartalmakhoz, ebédet és frissítőket a képzési nap során. A tandíjat a beiratkozáskor kell befizetni a félévek elején.

Kiktől tanulhatsz?

Felkészült szakemberek, lelkipásztorok, magyar és külföldi teológiai oktatók fognak segíteni a növekedésben.

Ugyanakkor szeretnénk olyan közeget teremteni, ahol a hallgatók és az oktatók kölcsönösen tanulhatnak egymástól.

A bibliaiskola vezetői:
Papp János (a Magyarországi Baptista Egyház elnöke), Durkó István (az MBE missziói igazgatója), dr. Sebjan-Farkas Zsolt (a bibliaiskola igazgatója), Fodorné Bálint Andrea (képzési koordinátor).

Hogyan lehetsz a SZÜBI hallgatója?

Írásban kérjük jelentkezésedet a következő dokumentumokkal együtt: 1. önéletrajz, 2. motivációs levél (röviden írd le, hogy miért akarsz a SZÜBI-ben tanulni), 3. lelkipásztori ajánlás.

Jelentkezésedet elküldheted postán és e-mailben is:

  • Szünergosz Baptista Bibliaiskola, 1068 Budapest, Benczúr utca 31.
  • bibliaiskola@baptist.hu

Jelentkezési határidő: 2023. augusztus 15.

Letölthető anyagok

Bemerítés Nyíregyházán

Majdnem öt év elteltével gyűlhettünk össze ismét örömünnepre a Nyíregyházi Baptista Imaházban. Három fiatal testvérünk tett bizonyságot hitéről és megtéréséről szóban és tettben 2023. április 16-án, „fehérvasárnap”. Jó volt őket fehér ruhában látni, az izgalom csak kissé takarta el az arcukról és szemükből sugárzó örömöt. Jó volt hallani bizonyságtételüket az életükben történt nagy találkozásról, amikor Jézus megtalálta őket bűneikben, és megváltotta, megváltoztatta az életüket.

Az ünnepi istentisztelet elején a gyülekezet egyre bővülő dicsőítőcsoportja hangolta a jelenlévőket Isten jelenlétére és magasztalására. Az igehirdetés szolgálatát Tóth Krisztián, a szomszédos tuzsér–kisvárdai körzet lelkipásztora végezte, alapigéje a Mt 20,28 igevers volt. Kiemelte, hogy „nem könnyű dolog vezetettnek lenni. Jézus az egyik irányba mutatja az utat, de sok más dolog és személy éppen az ellenkező irányba akar irányítani. Melyiket választja a tanítvány?” Megemlített „három ajándékot, amit KAP a tanítvány: Küldetés, Akadályok és Példaadás. Szóljon hát nem rólam, hanem Róla az életünk!” Az igehirdetés után alkalmi énekkvartett tett bizonyságot, hogy „Mesterem nékem Jézus, elhívott engem ő, nem csak a földi évekre – egy örök életre!”.

Szabó Nóra (26) hívő családban nőtt fel, keresztény barátok vették körül, Isten mindig is része volt az életének. 17 évesen már elfogadta Jézus megváltását, de csak félig átadott élete volt. Egy rossz párkapcsolat miatt lélekben egyre távolabb került Istentől, de hosszú lelki harc után eldöntötte, hogy teljesen átadja magát neki, és ezt a bemerítéssel is kifejezi.

Rajzné Palcsó Tünde (44) keresztény neveltetést kapott, de nem találta meg a helyét. Szülei válása után nehéz anyagi és lakhatási helyzetbe kerültek édesanyjával és húgával. Az anyaotthonba bejártak a baptisták szolgálni, általuk ismerték meg Isten szeretetét. Négy éve halt meg jó példát mutató, Istenben bízó édesanyja. Ezután érezte azt, hogy ezt az utat kell követnie, bemerítkezni és gyülekezethez tartozni. „E naptól kezdve Isten gyermekeként, az ő mindig jelen lévő segítségével fogok járni.”

Szabó Renátó (28) harmadik gyermekként született egy hitet nem gyakorló keresztény családba, hatévesen keresztelték, majd konfirmálnia kellett. Fiatalon először észhitre jutott, majd egy egyházmegyei ifitábor utolsó napján Krisztus mellett döntött. A tékozló fiú példázatából megértette, hogy Jézus elébe ment, és már előbb felkínálta a bűnbocsánatot. „Egyéves bibliaolvasás után megláttam, hogy Jézusnak fontos a bemerítés, ezért elkezdtem járni a baptista gyülekezetbe. Nagyon bűnös ember vagyok, de szükségem van a kegyelemre, és hiszem, hogy engem is Jézuson keresztül lát Atyánk.”

A bemerítés szolgálatát Papp Dániel, a helyi gyülekezet lelkipásztora végezte, mindhármuk számára egy-egy rájuk vonatkozó igét mondott a bemerítőmedencében. A bemerítés után áldáskérő imádságot rajta kívül Szabó Menyhért presbiter, édesapa és Pintér Béla volt gyülekezetvezető mondott, az ároni áldást a kvartett énekelte. A gyülekezet részéről ajándékot adott és köszöntést mondott Csehné Orsolya testvérnő, a női kör vezetője.

Új testvéreink bemerítkezése az egész gyülekezet örömünnepe volt. Sok helyről jöttünk össze, a közös ebéd mellett áldott közösségépítésben volt részünk. Délutáni istentiszteletünkön további köszöntések, biztatások hangoztak el új testvéreink, de a régebbi hívők felé is. Nagyszerű, lélekemelő szolgálatot végzett a gyülekezet mostanában összeállt ének-zenekara Tóth Sándor testvér vezetésével.

Isten áldása kísérje az új bemerítettek és az egész gyülekezet életét!

(A két istentisztelet megtekinthető gyülekezetünk Facebook-oldalán.)

Bodrogi keresztény zenetábor

A „Jó az Úr” Bodrogi Baptista Gyülekezet és a Bodrogi Oktatási Központ keresztény zenetábort szervez gyerekeknek és fiataloknak (8–18 év között).

Időpont: 2023. július 2–9.

Helyszín: Bodrogi Oktatási Központ (7439 Bodrog, Kossuth L. u. 157.)

Részvételi díj: a tábor díja teljes ellátással: 44 800 Ft (kedvezmény kérhető a jelentkezési lapon).

Információ: P. Győri Kornél, zenetaborbodrog@gmail.com (segítők jelentkezését is erre a címre várjuk)