Füredi Kamilla (1951–2016) A Kiskőrösi Baptista Gyülekezet 1987-ben misszionáriusi szolgálatra avatta fel. Az egészségügyben korábban elsajátított ismereteit egy klinikán tudta először kamatoztatni, ahol nemcsak misszionáriusként, hanem orvos-asszisztensként is dolgozott egy kórházban Sierra Leonéban. Ez után felkérést kapott a Sierra Leone-i Baptista Lelkészképző Bibliaiskola tanári, majd igazgatói feladatkörének betöltésére.

Dr. Somogyi Imre (1894– 1951) költő, író, lelkész és egyházi vezető. Gyulán tisztviselő, az 1918-as forradalom idején Gyula város rendőrkapitánya, a Tanácsköztársaság idején Békés vm. direktóriumának volt a tagja. Emiatt bebörtönözték, ott megismerte a baptista hit értékeit. 1922-től baptista lelkész, előbb Gyulán, aztán Budapesten. Teológiai oklevelét az USA-ban szerezte meg. 1939-től haláláig a baptista egyház vezetője volt, számos baptista lapot szerkesztett pl. Kürt – ifjúsági lap. 

Csopják Attila (1853–1934) a kibontakozó magyar nyelvű baptista misszió nagy munkabírású, elkötelezett vezetője. Polgári foglalkozásában pénzügyminisztériumi hivatalnokként dolgozott, ebből tartotta el népes családját. 35 évesen tért meg és kezdte el keresni a hívő emberek közösségét. Két házasságából 14 gyermeke született, közülük 11-en élték meg a felnőttkort. Missziós, hittérítő és gyülekezeti munkáját magánemberként, külön javadalmazás nélkül végezte. Fiatalon a Meyer Henrik vezette Wesselényi utcai gyülekezetben szolgált, majd 1894-től a józsefvárosi Nagytemplom utcai, majd később a Nap utcai baptista gyülekezet egyik alapítója. 1908-tól haláláig, 1934-ig Kispesten élt és az ott megalakult gyülekezet vezetőjeként szolgált.

Udvarnoki András (1865-1945) Szadán született 1865. november 26-án. Isten hívó szavát 18 éves korában hallotta meg és hitét Budapesten, Meyer Henrik által kiszolgáltatott baptizma (vízbemerítés) által pecsételte meg. Legnagyobb érdemének tekinthetjük a független magyar baptista közösség létrehozását . Udvarnoki András egy társával Hamburgba ment teológiát tanulni. Hazatérve megalapította a Békehírnök című lapot (1895). Ugyan ebben az évben nyitotta meg “a harmadik budapesti gyülekezetet” a Hunyadi utcában (később Nap utca). 1905-ben elérte a felekezet állami elismerését. A budapesti teológiai iskolának első tanára és igazgatója volt (1906). Arra késztették az első világháború veszteségei, hogy gondoskodjon az árvákról (1914) és az idős, magukra maradt emberekről (Baptisták Árvaháza, szeretetházak Kiskőrösön és Hajdúböszörményben). Londonban, a Baptista Világszövetség (Baptist World Alliance) megalakulásán, 1905-ben népes magyar csoporttal vett részt, tapasztalatairól pedig útleírást adott ki.

Rottmayer János (1818-1901) az első mai értelemben vett magyar baptista, aki asztalos társaival 1846-ban Hamburgból tért haza. Ott egy tűzvész utáni újjáépítésen dolgoztak, s közben megismerkedtek az 1823-ban, Oncken által alapított baptista gyülekezettel Hamburgben. Rottmayer János a bibliai hitigazságokat megismerve és elfogadva baptista keresztyén hitre tért, majd 1844. május 20-án bemerítkezett. Hazatérése után műhelyében egy gyülekezetet szervezett, amely a magyar baptista misszió indulását is jelenti 1846-ban. 

Hutter Jakab – Jakob Hutter tiroli anabaptista vezető, a hutteriták alapítója. 1500 körül St. Lorenzo mellett született, Dél-Tirolban. A kalapkészítést tanulta ki és vándorkereskedő lett. Később Spittalban, Karintiában telepedett le. Valószínűleg Klagenfurtban találkozott először az anabaptistákkal, majd az egyik vezetőjük lett. Vagyonközösségre alapuló közösségeket szervezett, amelyek az önellátásra rendezkedtek be. Ezek az udvarházak, biztosították a közösség gyermekei számára az oktatást is, magas színvonalú kézműves munkát is végeztek. Huttert 1536-ban máglyahalálra ítélték, tanainak követőit, hutterieknek vagy hutteritáknak nevezzük, akik 1568-as iskolarendszere az egyik legrégebbi német nyelvű iskolarendszer.