Tisztelt Támogatónk! 

Hálásan köszönöm, hogy szívén viseli leprabeteg embertársaink sorsát és a közöttük lévő missziót! 

Néhány nappal ezelőtt magas szintű tudományos konferencia és ünnepségek zajlottak a norvégiai Bergenben. Részt vettek rajta az Egészségügyi Világszervezet, a világ különféle lepraszervezeteinek vezetői, a tudományos élet világnagyságai. Az okot minderre az adta, hogy a város szülötte, Gerhard Armauer Hansen (Bergen, 1841. július 29. – Florø, 1912. február 12.) norvég orvos, patológus, biológus, a Norvég Tudományos Akadémia tagja 1873-ban elsőként izolálta a Mycobacterium leprae-t, a lepra kórokozóját. 

Évezredek homályára, sötét ismeretlenségére vetült akkor először fény. A leprabetegséget mind az ázsiai, mind az európai kultúrkörben több ezer éve rettegték, semmit nem tudva róla. Szenvedőit pedig kivetette magából minden társadalom. Hatalmas eredmény, óriási örömhír volt tehát, amikor Hansen elsőként jelentette meg kutatásai nyomán a kórokozó mibenlétét! Ezzel megnyitotta a kaput a további kutatások felé, hogy minél többet sikerüljön megtudni az ismeretlen ellenségről! 

De Hansen felfedezése volt az első lépés afelé is, hogy a lepra elleni gyógyszert elkezdje a tudomány kutatni és később előállítani! Ma már a védőoltás előállítása jelenti a tudomány számára a kihívást. 

Miközben folyik a gyógyítás és még nagyobb erőkkel a megelőzés (hiszen tudjuk: a leprabetegség fel sem üti a fejét ott, ahol van tiszta ivóvíz, egészséges táplálék, tisztaság legalább valamilyen szinten….), és miközben a világon olyan sokan fáradozunk azért, hogy elő se forduljon már ez a betegség, mégis minden második percre jut valahol a földön egy újabb diagnózis!! Közülük pedig minden ötödik egy gyermek! 

A 13 éves Jakir az indiai Uttar Pradesh államban él. Gyermekkora a nyomor és a kivetettség fájdalmában telt el. A Lepramisszió barabanki kórházában állapították meg a betegségét. Amikor ezt a szomszédok és barátok megtudták, kerülni kezdték a családot. A fiú teljesen elvesztette életkedvét. Héttagú családjuk nagyon alacsony jövedelemből él. A Covid–19 második hulláma és annak gazdasági hatása a családot is elérte. A szülők még naponta kétszer sem tudtak enni adni öt gyermeküknek. A tanulás ilyen körülmények között rózsaszínű álomnak tűnt! Úgyhogy amikor az Indiai Lepramisszió munkatársainak ajánlására Jakir oktatási ösztöndíjat kaphatott, az egész világ megváltozott számára! Mára meg is gyógyult. Családja pedig lelkigondozást és tanácsadást kap a missziótól. Mindnyájuk élete rendeződött. A szégyenbélyeg hatását sem érzik már. „Boldog vagyok, hogy tanulhatok. A barátaim is tudják már, hogy a leprabetegség gyógyítható! Nem tekintenek már félelmetes ellenségnek, hanem visszafogadtak maguk közé!” – mondja a sokat szenvedett fiú. 

Már hagyomány, hogy nyaranta „fagyifelhívást” teszünk közzé. 

Most is ezt folytatjuk. Szeretettel kérem, hogy gyermekének vagy unokájának beszéljen nyaralás közben a leprabeteg gyermekek nehéz sorsáról, a segítség lehetőségéről! Néhány gombóc fagyijuk árát felajánlva a gyermekek is részesei lehetnek távoli kis társuk gyógyításának! A gyermekek szívében nagyon sok szeretet és együttérzés rejlik. Ezt felébreszteni és alakítani a legnemesebb szülői, nagyszülői feladat és lehetőség. Így készíthetjük fel őket arra, hogy felnőttkorukban is együttérző, segíteni kész, áldozatot is hozni tudó emberek legyenek. Kérjük, vonja be a fiatalokat is a segítésbe! 

Kérjük, segítsen abban, hogy minél több felnőtt és fiatal számára a gyógyulás lehetőségének, a tanulásnak, boldogulásnak az örömhírét el tudjuk vinni! Köszönjük, hogy hűséges támogatása eddig is lehetővé tette ezt! Köszönjük, ha tevőleges szeretettel fordul az indiai, kongói, mianmari és bangladesi szenvedők felé, akik Jakirhoz hasonlóan nagyon várnak ránk! 

Isten áldja meg életét! Tisztelettel és szeretettel kívánok áldott, szép nyarat és jó pihenést! 

2023 júliusában 

Riskóné Fazekas Márta 

igazgató