135 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. júl. 14. Boros Dávid lelkipásztor igehirdetése az Ézs 38,1-8 igeversek alapján. József utcai Baptista Gyülekezet
„1Abban az időben Ezékiás halálosan megbetegedett. Ézsaiás próféta, Ámóc fia elment hozzá, és ezt mondta neki: Így szól az ÚR: Rendelkezz házadról, mert meghalsz, nem maradsz életben! 2Ezékiás erre arcát a fal felé fordítva imádkozott az ÚRhoz, 3és ezt mondta: Ó, URam, ne feledkezz meg arról, hogy én híven és tiszta szívvel jártam a színed előtt, és azt tettem, amit jónak látsz! És Ezékiás keservesen sírt. 4Ekkor így szólt az ÚR igéje Ézsaiáshoz: 5Menj, és mondd meg Ezékiásnak: Így szól az ÚR, ősatyádnak, Dávidnak Istene: Meghallgattam imádságodat, láttam, hogy könnyeztél. Ezért megtoldom napjaidat még tizenöt évvel. 6Asszíria királyának a kezéből pedig kiszabadítalak téged meg ezt a várost, és pajzsa leszek ennek a városnak. 7Ez lesz annak a jele, hogy teljesíti az ÚR azt az igét, amelyet kijelentett: 8visszatérítem az árnyékot tíz fokkal Áház napóráján, azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt. És visszatért a napórán az árnyék tíz fokkal azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt.” (Ézs 38,1-8)
Vasárnapi programjaink 09:00 10:00 Gyermekek korosztályoknak megfelelő kiscsoportos foglalkozása (minden vasárnap) A hónap 1. és ha van, 5. vasárnapján: közös imaóra A hónap 2. és 4. vasárnapján: kiscsoportos Biblia-tanulmányozás felnőtteknek A hónap 3. vasárnapján: külön női és férfi imaóra 10:00 11:00 Istentisztelet (minden vasárnap, a hónap első vasárnapján Úrvacsorával) 16:00 17:00 Énekkari próba 17:00 18:30 Istentisztelet (minden vasárnap, kivéve a hónap harmadik vasárnapját) A hónap harmadik vasárnapján nincsen összejövetel
2922 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. júl. 14. Kovács Tamás igehirdetése az 1Móz 2:18-23, Ef 5: 31-32 igeversek alapján. Kecskeméti Baptista Gyülekezet
„18Azután ezt mondta az ÚRisten: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat. 19Formált tehát az ÚRisten a földből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat, és odavitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi; mert minden élőlénynek az a neve, aminek az ember elnevezi. 20Így adott az ember nevet minden jószágnak, az égi madaraknak és minden vadállatnak, de az emberhez illő segítőtársat nem talált. 21Mély álmot bocsátott azért az ÚRisten az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordáját, és húst tett a helyére. 22Az emberből kivett oldalbordát az ÚRisten asszonnyá formálta, és odavezette az emberhez. 23Akkor ezt mondta az ember: Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfiemberből vétetett.” (1Móz 2:18-23)
„31„Az ember ezért elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté.” 32Nagy titok ez, én pedig ezt Krisztusról és az egyházról mondom.” (Ef 5: 31-32)
186 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. júl. 14. Győri Gábor lelkipásztor igehirdetése az Ézs 55:6-11 igeversek alapján. Kiskőrösi Baptista Gyülekezet
„6Keressétek az URat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van! 7Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az ÚRhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani. 8Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az ÚR. 9Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak utaim a ti utaitoknál, és gondolataim a ti gondolataitoknál. 10Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, 11ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.” (Ézs 55:6-11)
42 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. júl. 14. Pollák Dávid lelkipásztor igehirdetése az ApCsel 16:1-10 igeversek alapján. Kispesti Baptista Gyülekezet
„1Így jutott el Derbébe, majd Lisztrába is. Volt ott egy Timóteus nevű tanítvány, egy hívő zsidó asszonynak és egy görög apának a fia, 2akiről jó bizonyságot tettek a lisztrai és ikóniumi testvérek. 3Pál magával akarta őt vinni, ezért az ott lakó zsidókra való tekintettel körülmetélte őt. Mert mindenki tudta, hogy az apja görög volt. 4Amikor végigjárták a városokat, átadták nekik azokat a határozatokat, amelyeket a jeruzsálemi apostolok és vének hoztak, hogy tartsák meg azokat. 5A gyülekezetek pedig erősödtek a hitben, és naponként gyarapodtak lélekszámban. 6Azután átmentek Frígia és Galácia földjén, mivel a Szentlélek nem engedte nekik, hogy hirdessék az igét Ázsiában. 7Amikor Míszia felé mentek, Bitiniába próbáltak eljutni, de Jézus Lelke nem engedte őket. 8Ezért Míszián áthaladva lementek Tróászba. 9Egy éjjel látomás jelent meg Pálnak: egy makedón férfi állt előtte, és ezekkel a szavakkal kérlelte őt: Jöjj át Makedóniába, légy segítségünkre! 10A látomás után nyomban igyekeztünk elmenni Makedóniába, mert megértettük: Isten oda hívott minket, hogy hirdessük nekik az evangéliumot.” (ApCsel 16:1-10)
Vasárnap 9:00-től imaóra és gyermekeknek vasárnapi iskola délelőtt 10:00-től és délután 17:00-től istentiszteletet Csütörtökön este 18:00-tól bibliaóra
„Kihez hasonlíthatnátok az Istent, és hogyan készíthetnétek el a képmását?” (Ézs 4,18)
Hatodik alkalommal nyílt lehetősége a baptista közösség felnőtt alkotóinak arra, hogy a nyári időszakban öt napon keresztül a művészet eszközeivel fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket, benyomásaikat és tapasztalataikat. Idén Nagymaroson, a Dunakanyar szépségeiben, köztük a visegrádi vár panorámájában gyönyörködhettek a résztvevők, miközben festményeiken, rajzaikon vagy éppen irodalmi alkotásaikon dolgoztak.
A reggeli elfogyasztása után napindító, inspirációs, művészeti előadások következtek Mikes Balázs művészettörténettel foglalkozó grafikus, nyomdász, teológus, a Wesselényi Utcai Baptista Gyülekezet elöljárójának előadásában. Ezt követték az alkotó órák egészen vacsoráig. A nap rendszerint az elkészült irodalmi művek felolvasásával zárult. A Szőnyi István Emlékház meglátogatása Zebegényben még több ihletet és motivációt kínált. A hét záróeseménye a művek bemutatása volt.
A héten készült képzőművészeti alkotások kiállításának megnyitója és beszámoló a hétről november 23-án, szombaton 10 órakor lesz a Baptista Művészeti Napok záróünnepségén a Baptista Házban. Az irodalmi műveket a baptist.hu oldal Kultúra/Művészet rovatában lehet majd olvasni. Ugyanebben a rovatban mutatjuk meg az összes képzőművészeti alkotást, és egyben bemutatjuk az alkotókat is. A bejegyzések folyamatosan kerülnek majd ki. (A galéria alatt Vas Ferenc beszámolója olvasható.)
CsoportképBögösné Szász EditHorváth László AdriánHorváth László AdriánKovács BalázsVas FerencNagy-Kaszáné Somogyi IlonaReggeli inspirációSzőnyi István EmlékházVacsoraVacsora utánEsti felolvasásMikes Kriszta és Csobánné Stelkovics EdinaNagy-Kaszáné Somogyi Ilona és Kovács BalázsBoros Dávid és Vas FerencMikes Balázs, Murányi-Kovács Róbert és Bögös Jenő
Fotó: Antal Saci
Vas Ferenc szubjektív beszámolója az alkotóhétről:
Zártság
A bibliai áldások közül az egyik személyes kedvencem a tágas tér ígérete. „Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem.” – fogalmazza meg a zsoltáros. (Zsolt 18,19) Ráadásul a tágas tér együtt jár Isten szabadításának a megtapasztalásával. Ez örömmel töltötte el a letelepedett, de szívében még mindig a sivatagot járó izraelita szívét, s az enyémet is.
Ebben a cikkben szeretnék szubjektív módon beszámolni az idei nagymarosi alkotóhétről. Ezzel kedvet csinálni ahhoz, hogy ha valaki szeretne részt venni egy ilyen táborban, akkor tudja, hogy mire számítson, amikor egy hetet arra szánhat, hogy a művészetekkel foglalkozzon keresztyén, baptista közegben.
Miért lett a zártság a címe ennek a beszámolónak? Azért, mert a tavalyi fonyódi héten nagy terekben, csodálatos kilátásban volt részünk. Idén, Nagymaroson egy szűkebb, zártabb szállásunk volt és a nagy hőség is korlátozta valamelyest a mozgásterünket. A hőséggel küzdöttünk, de a szervezés ezen kívül nagyszerű volt, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani.
Alapvetően a világunk a szabadságra törekszik, hogy azt csinálja, amit szeretne: határok és forma nélkül. Ezt ma már szinte szó szerint értik. A művészet is elsősorban a szabadságról és az önkifejezésről szól. Ezzel szemben a keresztyén ember és így a keresztyén művész is pontosan tudja, hogy nem tehet meg akármit, nem mondhat akármit és akárhogyan és nem festhet le és formázhat meg akármit. A Tízparancsolat tilalmai még mindig fontosak a számunkra. „Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak.”„Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét” Ez a két parancsolat mindenképpen határokat szab a keresztyén művész számára. Miközben az áldást és az örömet a határtalan szabadságban jelöli ki számunkra a világ, amiben élünk. Ennek a kettősségével meg kell küzdenünk. Hogyan lehetünk erre képesek?
Először is talán a zártság fogalmát kellene újra értelmeznünk. Mindannyian be vagyunk zárva az életidőnkbe, életutunkba és sorsunkba. Tudjuk és hisszük, hogy ezek is Isten kezében vannak és meg tudja hosszítani életidőnket, ahogy Ezékiás királlyal is tette. Az viszont biztos, hogy az emberi életnek van eleje és vége. Ez is egyfajta zártság. Vannak élethelyzeteink, amik zárttá teszik életünk helyszíneit és cselekvési lehetőségeinket. A felnőtté válás egyik feltétele, hogy mindezt képesek legyünk elfogadni és ne zúgolódjunk folyamatosan emiatt. Ebből a szemszögből lehet érthető és elfogadható, hogy a keresztyén művész zártabb lehetőségei nem elsősorban hátráltatás, hanem inkább az áldás forrása a számukra. Ha egy zárt életútban megtapasztaljuk Isten tevékeny jelenlétét, akkor egy zártabb művészeti lehetőségben is megtapasztalhatjuk áldásait és a művészet örömét. Hogyan értem ezt? Például egy keresztyén ember, aki író, nem ír le csúnya szavakat. Noha, sajnos ismeri azokat, mint Ézsaiás próféta. (Ézs 6) Mégis kitudja azok nélkül fejezni a negatív szereplők, karakterek gondolatait, ha arra van szükség. A keresztyén festő is tud aktot festeni, de sosem teszi azt céltalanul és olyan közegben, ahol csak a testiség fontos. Egy író pontosan tudja, hogy be van zárva a saját anyanyelvébe, igazán csak azon keresztül fejezheti ki önmagát. Egy keresztyén ember be van zárva a Biblia szövegében leírt bizonyságtételbe és be van zárva a felekezete és a saját hitvallásába. Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó fejezték ki magukat a hal szimbolikus képével az első keresztyének. Egy homokba rajzolt hal kifejezte egész hitvallásukat. A zártság egyszerre lehet áldás és nehézségek forrása a számunkra.
A hetünk mottója a KÉP-MÁS-KÉP(P) volt. Azt a kérdést vetette fel, amit Ézsaiás mondott ki: „Kihez hasonlíthatnátok az Istent, és hogyan készíthetnétek el képmását?” A próféta figyelmeztet minket arra, hogy mindez lehetetlen, noha a pogány népek újra és újra megpróbálták és megpróbálják. Ezen Jézus Krisztus megtestesülése változtatott. Isten emberi formát vett fel, hogy kereszthalálával megváltson bennünket. Hitünk alapja ez. A megtestesülés a művészet számára megnyitja azt a lehetőséget, hogy Jézust valamiképpen ábrázolhassa. Sőt ez a hitünk szerint szükséges is, mert „ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.” (2Kor 3,8) S ez a kép Jézus képe és arca. Az emberi létezés egyik nagy kérdése, hogy kit másoljunk az életünkkel. Szükségszerűen utánozzuk szüleinket és a körülöttünk levőket, de nekünk keresztyéneknek Krisztust kell követnünk és másolnunk. Ez azt jelenti, hogy nem kell beragadnunk rossz életmintákba és mindig tudhatjuk kinek a magatartását kell utánoznunk, ha egyetlen jó példa sem vesz körül. Ennek az igazsága jelent meg az alkotóhéten a samáriai asszony történetében, ami szinte mindannyiunk fantáziáját megragadta. Érdemes megnézni azt a festményt, ami ezt a jelenetet ábrázolja egyházunk honlapján és a hozzá tartozó verset.
Isten áldása életünk minden pillanatában megragadható. Számunkra az alkotóhét is ezt mutatta meg sokféle módon.
306 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. júl. 14. #baptista#Jézus#keresztény Katona Béla lelkipásztor igehirdetése az Ef 4:25-32 igeversek alapján. Pesterzsébeti Baptista Gyülekezet
„25Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak. 26Haragudhattok, de ne vétkezzetek: a nap ne menjen le haragotokkal, 27helyet se adjatok az ördögnek. 28A tolvaj többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek. 29Semmiféle bomlasztó beszéd ne hagyja el a szátokat, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. 30És ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét, aki az ő pecsétje rajtatok a megváltás napjára. 31Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt. 32Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.” (Ef 4:25-32)
178 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. júl. 14. Balogh Barnabás lelkipásztor igehirdetése az Ef 4:17-32 igeversek alapján. Szegedi Baptista Gyülekezet
„17Mondom tehát, és tanúsítom az Úr nevében, hogy többé nem élhettek úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint. 18Az ő elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tudatlanságukban, és megkeményedett a szívük. 19Mivel erkölcsi érzékük eltompult, bujálkodásra adták magukat, mindenféle tisztátalanságot művelve mohóságukban. 20Ti azonban nem így tanultátok Krisztust; 21ha valóban úgy hallottatok róla, és kaptatok felőle tanítást, ahogyan az igaz Jézusban: 22vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; 23újuljatok meg lelketekben és elmétekben, 24öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett. 25Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak. 26Haragudhattok, de ne vétkezzetek: a nap ne menjen le haragotokkal, 27helyet se adjatok az ördögnek. 28A tolvaj többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek. 29Semmiféle bomlasztó beszéd ne hagyja el a szátokat, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. 30És ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét, aki az ő pecsétje rajtatok a megváltás napjára. 31Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt. 32Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.” (Ef 4:17-32)
78 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. júl. 14. Sipos Márk lelkipásztor igehirdetése az Apostolok cselekedetei 9:43-11:18 igeversek alapján. Szegedi Új Remény Baptista Gyülekezet
„43Péter pedig több napig Joppéban maradt egy Simon nevű tímárnál. 1Élt Cézáreában egy Kornéliusz nevű férfi, az úgynevezett itáliai csapat századosa. 2Egész háza népével együtt kegyes és istenfélő ember volt, aki sok alamizsnát osztogatott a népnek, és szüntelenül könyörgött Istenhez. 3Ő az egyik délután három óra tájban látomásban tisztán látta, hogy az Isten angyala bemegy hozzá, és megszólítja: Kornéliusz! 4Ő pedig rátekintett, és megrémülve kérdezte: Mi az, Uram? Erre az angyal ezt mondta neki: Imádságaid és alamizsnáid feljutottak az Isten elé, és ő emlékezik azokra. 5Most azért küldj embereket Joppéba, és hívasd magadhoz azt a Simont, akit Péternek is hívnak. 6Ő egy Simon nevű tímár vendége, akinek a háza a tengerparton van. 7Miután eltűnt az angyal, aki vele beszélt, előhívta két szolgáját és egy istenfélő katonát azok közül, akik állandóan mellette voltak. 8Ezeknek mindent elmondott, majd elküldte őket Joppéba. 9Másnap, amíg ők úton voltak, és a városhoz közeledtek, Péter déltájban felment a ház tetejére imádkozni. 10Közben azonban megéhezett, és enni kívánt. Amíg az ételt készítették, révületbe esett, 11és látta, hogy az ég megnyílik, és leszáll valami nagy lepedőhöz hasonló, amely négy sarkánál fogva ereszkedett le a földre. 12Benne volt a föld mindenféle négylábú és csúszómászó állata, és az ég mindenféle madara. 13Ekkor hang hallatszott: Kelj fel, Péter, öld és egyél! 14Péter azonban így szólt: Semmiképpen sem, Uram, mert soha nem ettem semmi szentségtelent vagy tisztátalant. 15De másodszor is szólt hozzá a hang: Amit Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak! 16Ez pedig három ízben is így történt, és azután az egész azonnal felemelkedett az égbe. 17Amint pedig Péter azon tűnődött magában, hogy mi lehet az a látomás, amelyet látott, íme, azok a férfiak, akiket Kornéliusz küldött, Simon háza után kérdezősködve megálltak a kapu előtt, 18és bekiáltva megkérdezték, hogy ott van-e szálláson Simon, akit Péternek is hívnak. 19Amíg Péter a látomásról elmélkedett, ezt mondta neki a Lélek: Íme, három férfi keres téged: 20kelj fel hát, menj le, és eredj el velük! Semmit ne tétovázz, mert én küldtem őket! 21Péter tehát lement a férfiakhoz, és így szólt hozzájuk: Íme, én vagyok az, akit kerestek. Milyen ügyben jártok itt? 22Azok így feleltek: Kornéliusz százados, ez az igaz és istenfélő ember, aki mellett bizonyságot tesz az egész zsidó nép, egy szent angyaltól azt a kijelentést kapta, hogy hívasson téged a házába, és hallgassa meg, amit te mondasz. 23Ekkor Péter behívta, és vendégül látta őket. 23Másnap aztán velük együtt útra kelt, és a joppéi testvérek közül is vele tartottak néhányan. 24A következő napon megérkeztek Cézáreába, Kornéliusz pedig összegyűjtötte rokonait és legjobb barátait, és úgy várta őket. 25Amint Péter be akart lépni, Kornéliusz eléje ment, és a lábához borulva hódolt előtte. 26Péter azonban felemelte, és így szólt hozzá: Állj fel, én magam is csak ember vagyok! 27Amikor beszélgetve bement vele, sok embert talált ott összegyűlve. 28Ekkor így szólt hozzájuk: Tudjátok, hogy tiltott dolog zsidó embernek idegennel kapcsolatba kerülni vagy hozzá bemenni. Nekem azonban Isten megmutatta, hogy egyetlen embert se mondjak szentségtelennek vagy tisztátalannak. 29Ezért is jöttem vonakodás nélkül, amikor értem küldtetek. Most pedig hadd kérdezzem meg: miért küldtetek értem? 30Kornéliusz így felelt: Három nappal ezelőtt körülbelül ebben az időben, délután három órakor imádkoztam a házamban, és íme, egy férfi állt meg előttem fénylő ruhában, 31és azt mondta: Kornéliusz, Isten meghallgatta imádságod, és megemlékezett alamizsnáidról. 32Küldj el tehát Joppéba, és hívasd át Simont, akit Péternek is neveznek. Ő Simon tímár házában szállt meg a tengerparton. 33Ezért nyomban elküldtem hozzád, és te jól tetted, hogy eljöttél. Most tehát mind itt vagyunk Isten színe előtt, hogy meghallgassuk mindazt, amit rád bízott az Úr. 34Erre Péter beszélni kezdett, és ezt mondta: Most értem meg igazán, hogy Isten nem személyválogató, 35hanem minden nép között kedves előtte, aki féli őt, és igazságot cselekszik. 36Ezt az igét küldte Izráel fiainak, amikor békességet hirdetett Jézus Krisztus által. Ő a mindenség Ura! 37Ti tudjátok, mi történt, Galileától kezdve egész Júdeában, az után a keresztség után, amelyet János hirdetett: 38a názáreti Jézust felkente az Isten Szentlélekkel és hatalommal, és ő szertejárt, jót tett, és meggyógyított mindenkit, aki az ördög igájában vergődött, mert az Isten volt vele. 39Mi pedig tanúi vagyunk mindannak, amit ő tett a zsidók tartományában és Jeruzsálemben. Őt azonban fára feszítve megölték, 40de Isten harmadnapon feltámasztotta őt, és megadta neki, hogy megjelenjék, 41de nem az egész népnek, hanem csak azoknak a tanúknak, akiket Isten előre kiválasztott: minekünk, akik együtt ettünk és ittunk vele, miután feltámadt a halálból. 42És ő megparancsolta nekünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot arról, hogy ő Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak. 43Róla tesznek bizonyságot a próféták mind, hogy aki hisz őbenne, az ő neve által bűnbocsánatot nyer. 44Míg ezeket a szavakat mondta Péter, leszállt a Szentlélek mindazokra, akik hallgatták az igét. 45És elámultak a zsidók közül való hívők, akik Péterrel együtt jöttek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szentlélek ajándéka. 46Hallották ugyanis, amint nyelveken szóltak, és magasztalták az Istent. Akkor megszólalt Péter: 47Vajon megtagadhatja-e a vizet valaki ezektől, hogy megkeresztelkedjenek, akik ugyanúgy vették a Szentlelket, mint mi? 48És úgy rendelkezett, hogy keresztelkedjenek meg a Jézus Krisztus nevében. Ők pedig kérték, hogy maradjon náluk néhány napig. 1Meghallották azonban az apostolok és a Júdeában lévő testvérek, hogy a pogányok is befogadták az Isten igéjét. 2Amikor aztán felment Péter Jeruzsálembe, vitatkoztak vele a zsidó származású hívők, ezt mondva neki: 3Körülmetéletlen emberekhez mentél be, és együtt ettél velük. 4Ekkor Péter sorjában beszámolt a történtekről, és ezt mondta: 5Én éppen Joppé városában voltam, és imádkoztam, amikor révületben látomást láttam: valami nagy lepedőhöz hasonló szállt le, amely négy sarkánál fogva ereszkedett le az égből, és lejött egészen énhozzám. 6Közelebbről megnéztem, és láttam benne a föld négylábú állatait, a vadakat, a csúszómászókat és az ég madarait. 7Hallottam egy hangot is, amely így szólt hozzám: Kelj fel, Péter, öld és egyél! 8Én azonban így szóltam: Semmiképpen sem, Uram, mert szentségtelen vagy tisztátalan még soha nem volt a számban. 9De másodszor is megszólalt a hang az égből: Amit Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak. 10Ez pedig három ízben történt, azután az egész felemelkedett újra az égbe. 11És íme, abban a pillanatban három férfi állt meg az előtt a ház előtt, amelyben voltam, akiket Cézáreából küldtek hozzám. 12A Lélek pedig azt mondta nekem: Menj velük, és semmit ne tétovázz! Eljött velem ez a hat testvér is, akikkel bementünk annak a férfiúnak a házába. 13Ő pedig elbeszélte nekünk, hogy látta, amint az angyal megáll a házában, és ezt mondja neki: Küldj el Joppéba, és hívasd át Simont, akit Péternek is neveznek, 14aki olyan igéket hirdet neked, amelyek által üdvözülsz mind te, mind egész házad népe. 15Amikor pedig elkezdtem beszélni, leszállt rájuk a Szentlélek, ahogyan ránk is leszállt kezdetben. 16Ekkor eszembe jutott az Úr szava, aki így szólt: János vízzel keresztelt, de ti Szentlélekkel fogtok megkereszteltetni. 17Ha tehát ugyanazt az ajándékot adta nekik is az Isten, mint nekünk, akik hittünk az ÚR Jézus Krisztusban, akkor ki vagyok én, hogy akadályozzam Istent? 18Amikor mindezt hallották, megnyugodtak, dicsőítették Istent, és így szóltak: Akkor tehát a pogányoknak is megadta Isten, hogy megtérjenek és éljenek!” (ApCsel 9:43-11:18)
Cím:
6721 Szeged, Madách u. 19.
Lelkipásztor:
Sipos Márk
Állandó alkalmak:
Állandó alkalmak: Vasárnap 9:00 Felfedezőcsoport Vasárnap 10:00 Istentisztelet Csütörtök esténként Új Remény Csoport-os alkalmak házaknál
178 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. júl. 14. Kovács Dániel lelkipásztor igehirdetése az 1Móz 1:26-31; 1Móz 2:7-25 igeversek alapján. Székesfehérvári Baptista Gyülekezet
„26Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a jószágokon, az összes vadállaton és az összes csúszómászón, ami a földön csúszik-mászik. 27Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. 28Azután megáldotta őket Isten, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá! Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a szárazföldön mozgó minden élőlényen! 29Majd ezt mondta Isten: Nektek adok minden maghozó növényt az egész föld színén, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: legyen mindez a ti eledeletek! 30Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. 31És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap.” (1Móz 1:26-31)
„7Azután megformálta az ÚRisten az embert a föld porából, és az élet leheletét lehelte az orrába. Így lett az ember élőlény. 8Ültetett az ÚRisten egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. 9Sarjasztott az ÚRisten a földből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját. 10Édenből pedig fakadt egy folyó, hogy a kertet öntözze; onnan aztán szétágazott, és négy ágra szakadt. 11Egyiknek Písón a neve. Ez megkerüli Havílá egész földjét, ahol arany van. 12Ennek a földnek az aranya jó. Van ott illatos gyanta és ónixkő. 13A második folyónak Gíhón a neve. Ez megkerüli Etiópia egész földjét. 14A harmadik folyónak Tigris a neve. Ez Assúr keleti részén folyik. A negyedik folyó pedig az Eufrátesz. 15Fogta tehát az ÚRisten az embert, és elhelyezte az Éden kertjében, hogy művelje és őrizze azt. 16Ezt parancsolta az ÚRisten az embernek: A kert minden fájáról szabadon ehetsz, 17de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert azon a napon, amelyen eszel róla, halállal lakolsz. 18Azután ezt mondta az ÚRisten: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat. 19Formált tehát az ÚRisten a földből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat, és odavitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi; mert minden élőlénynek az a neve, aminek az ember elnevezi. 20Így adott az ember nevet minden jószágnak, az égi madaraknak és minden vadállatnak, de az emberhez illő segítőtársat nem talált. 21Mély álmot bocsátott azért az ÚRisten az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordáját, és húst tett a helyére. 22Az emberből kivett oldalbordát az ÚRisten asszonnyá formálta, és odavezette az emberhez. 23Akkor ezt mondta az ember: Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfiemberből vétetett. 24Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és ezért lesznek egy testté. 25Még mindketten meztelenek voltak: az ember és a felesége is, de nem szégyellték magukat.” (1Móz 2:7-25)
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.OkTovábbi információk
