Kezdőlap Blog Oldal 185

Urunk hatalmas Úr!

Photo by Ümit Bulut on Unsplash

A Mk 10,17–18 igéjének magyarázatában az Érted-e, amit olvasol? I. kötete (dr. Almási Tibor kézirata) szól a „jó” jelzőről: „Ezt a jelzőt Istenre alkalmazták. […] Jézus nem visszautasítja ezt a jelzőt, amely csak Istennek jár, hiszen ő és az Atya: egy. Csupán azért alkalmazza a visszautasításnak ezt a módszerét, hogy kiderüljön: a törvénytudó a »jó« jelző használatával tudatosan azonosítja-e Krisztust Istennel.”

Mondhatnánk és mondjuk is ki azt, hogy a mi Urunk a „jó”-val nem tulajdonnevet alkot, amikor a gazdag ifjúval beszél, és nem arra serkenti, hogy Istent így kell megszólítani. Őt se, de Istent se, ennek ellenére megáll (!) a kijelentés: „Senki sem jó az egy Istenen kívül.” (Mk 10,17)

Ha arra gondolok, hogy az Úr Jézus Krisztus kétszer is azt mondta magáról: „Én vagyok a jó pásztor…” (Jn 10,10.14) Nincs is semmi gond, ha őt e megszólítással tiszteljük, bár ő így sehol nem kéri.

Felteszek most egy kérdést, majd kifejtem a választ. A jelzőből és az Isten névből hogyan alakult tulajdonnév? A „jó” jelző Istenre vonatkoztatva – ezt százszor is aláhúzom – biblikus és igaz! Most mégis másról legyen szó.

Kérdezem továbbá azt, hogy beszélgetéseinkben a „Jóistenről” kell vallanunk, imádságainkban pedig a „Jóisten” megszólítás szükséges? „Istenem!” – nem lenne ez elég? A „jó” jelző használata nélkül vétkeznénk? Más megközelítéssel kérdezem: hogyan került a tulajdonnév elé közvetlenül a jelző, s hogyan olvadt egybe vele? Úgyannyira, hogy ejtésben és írásban is egynek lehet venni, magyarán, keletkezett egy tulajdonnév.

Bizony, nem nyilvánítható szélsőségesnek az a keresztény újság, amelynek egyik cikke az előbbieknek megfelelően már a címében céltudatosan ezt kérdezi: „Létezik-e a »Jóisten«?”, majd a cikkben végig ezt az írásmódot használja.

Ha megszületett egy tulajdonnév, akkor azt nyilván egybe kell írni. Ha azonban így nincs a Bibliában, akkor van-e szükség rá, s ha van, akkor miért? Honnan ered? Ezek a kérdések foglalkoztattak engem, ezért fogtam bele ebbe az írásba. Közben pedig példának okáért arra a Benedek Elek-versre gondoltam, amely az Esti imák címet viseli. Az 1. vers „Én Istenem, jó Istenem…” kezdetű. Ez jutott tehát eszembe, hiszen gyermekkoromban erre lettem megtanítva, ezen kívül a reggeli, a „Jó Istenem, felébredtem…” kezdetűre. Érdekes, hogy Benedek Elekkel indította el Pósa Lajos Az Én Újságom című lapot, s annak 1890. évi 4. számában mindkét vers Pósa Lajos nevén található, felül a Reggeli imádság, alatta az Esteli imádság. Nem csak én tanultam és mondtam ezeket, akkor is, ma is, még a net világában is fellelhető mindkettő egyik-másik nagyegyház oldalán, példázva a vallásos közeget. Mint műalkotások értékelendők, ezt hangsúlyozom. Mégis: erre kell elmennünk?!… Biblikusan és a vallásosság színezetét kerülve lehetne is, kellene is akár a mi Urunkhoz, akár bármely felnőtthöz, akár kisebb gyermekhez, akár nagyobbhoz szólani. Erre viszont el lehetne és el is kellene mennünk!

A „jó” jelző és az Isten tulajdonnév összekapcsolása tehát eredményezett egy mára szinte úton-útfélen elhangzó új tulajdonnevet. Ászáf még határozottan jelzőt fogalmaz meg Istenről: „Milyen jó az Isten Izraelhez, a tiszta szívűekhez!” (Zsolt 73,1)

Valamikor mégis megtörtént az átfordulás (erről írtam), de nem a bibliai szövegekben, ott merő véletlenségből sem jelenik meg a „jó” jelzővel kezdődő tulajdonnévi forma!

A jelzős szerkezet helyett a következő mondatokban már mintegy azzá formálódott. Hadd idézzek: „Ma már nem csupán a világ fiai használják alkalomszerűen ezt a kifejezést: »Jóisten«, nem csak politikusok vagy közéleti személyiségek szájából hangzik el a Teremtő ilyen megnevezése. (Ez esetben talán megmagyarázható lenne – bizonyítva ezzel, hogy inkább elvont fogalomként használják, és nem élő kapcsolatot fejez ki.) De az, hogy hívő keresztények bizonyságtételeiben, közösségi alkalmakon, imaórákon, sőt igehirdetésekben is egyre gyakrabban fordul elő a »Jóisten« kifejezés, ez elgondolkoztató. Vagyis elmondhatjuk, már annyira általánosan elterjedt ez a »jóistenezés«, hogy szinte fel sem tűnik.” E mondatokkal a Vetés és Aratás 2003. évi 4. számában megjelent cikket idéztem írásomban, s az aktualitást illusztrálom. Lenne több hasznos mondat is, ezek közül egyet semmiképp se hagyjak ki: „Hiába olvas a Bibliában mennyei Atyáról, Megváltóról, Úr Jézus Krisztusról az ilyen ember – szívében (vagy szavaiban is) döntő teret kap a »Jóisten«.”

Belefogtam A hit hangjai énekeinek átvizsgálásába, hogy előbbieket illetően pontosabb adatokhoz jussak. Nem mondom, hogy nem találkoztam például a 189-es, Hagyjad a jó Istenre… kezdetű énekkel, bár ott jelzős szerkezetként láttam (a református énekeskönyv 158. énekében ez – miért, miért nem – Hagyjad az Úr Istenre… kezdetű, az egyes strófák fordításában minimális eltérés van).

A felmerült kérdést illetően a lehető legfontosabbat, vagyis a Biblia válaszát már jeleztem a kedves testvéreknek. Ehhez a válaszhoz szorosan kapcsolom Spurgeon személyét, ugyanis figyelmet fordítottam igehirdetéseire. Egyrészt arra, amelyben ószövetségi igéket magyaráz, másrészt arra, amelyben újszövetségieket. Arról bizonyosodtam meg, amit – megvallom – eleve feltételeztem, azt tudniillik, hogy sehol nem említ „Jóisten”-t, de köteteiben e szavakat jelzős szerkezetként sem találtam. Minden igehirdetése példája úgy a Krisztus-központúságnak, mint az írásközpontúságnak, így teljesen hiteles.

Olyan sok saját neve, olyan sok tulajdonneve van a mi Urunknak! Csak néhányat sorolok, s ezek között van, ahol így mutatkozik be: „Én vagyok a Mindenható Isten.” (1Móz 17,1) Szóról szóra ugyanígy hangzik az 1Móz 35,11. Egy másik helyen ezekkel a szavakkal fordul Mózeshez: „Én vagyok az Úr! Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak úgy jelentem meg, mint »Mindenható Isten«, de azt a nevemet, hogy »Úr«, nem nyilatkoztattam ki nekik.” (2Móz 6,2–3) Jeremiás egyáltalán nem kelti fel a „Jóisten” képét, nem egy jámbor valakiről beszél, aki előtt a harag ismeretlen lenne – mi azonban a „Jóisten” szóval félrevezethetünk sokakat (akár kérdezhetjük azt is, hogy lehet ez célunk?!…) –, ő ezt mondja: „De az Úr igaz Isten, élő Isten, örökkévaló Király! Haragjától megrendül a föld, dühével szemben a népek tehetetlenek.” (Jer 10,10) S olyan csodálatos tulajdonneveket hoz elő a Szentlélek Ézsaiás soraiban: „Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!” (Ézs 9,5) A mi Urunk nagyon sokszor Atyának nevezte, s erre szól a bátorítás Pál szavain keresztül: „Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte Fiának Lelkét a mi szívünkbe, aki ezt kiáltja: »Abbá, Atyám!«” (Gal 4,6)

Az ilyen nevek megállják a helyüket, válasszunk ezekből, akár más keresztények társaságában, akár izraelita testvéreink társaságában fordulnánk meg, de bizonyságként e párját ritkító kifejezések a nem hívők előtt is biblikus, ennélfogva gyönyörű és igaz megvallások. Ne adjuk alább!

Én legjobban Megváltónk nevében (neveiben) gyönyörködöm. Az ő nevét szívből vallva szerzünk legnagyobb örömöt Istenünknek! Nem ez-e a célunk? Kimondani azonban sokszor nehéz a nem megszokottat. Ellenségünk valahogyan féket köt (vagy azt akar kötni) a nyelvünkre, hogy nehogy kimondjuk a legdrágább nevet, bevallom, hogy ezt többször tapasztaltam én is. Örömöt igazán az ő nevét megvallva fogunk érezni, az ennél sokkal fontosabbat pedig már elmondtam néhány mondattal előbb.


Photo by Ümit Bulut on Unsplash

AlapVető 2024. június–július

Megjelent az AlapVető baptista szociális hírlevél következő száma, amelyben elolvashatjuk Varga Krisztián (Utcafront) írását az önkéntes táborról, találkozhatunk egy újabb tábori felhívással, és megtudhatjuk, hogy a Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ felsőoktatási ösztöndíjat hirdetett. Az igemagyarázatot Háló Gyulának köszönhetjük.

Kellemes időtöltést kívánunk!

Láss csodát!

Ezzel a névvel második alkalommal tartottuk meg táborunkat 2024 júliusában, amelynek résztvevői dunántúli látássérült emberek voltak. Egy Lispeszentadorján nevű, zalai dombok között meghúzódó falucskában, a Rejtek Vendégházban töltöttünk el három tartalmas napot.

A tábor célja, hogy a speciális élethelyzetben élő embertársainkhoz eljusson az evangélium üzenete, tapasztalják meg az imádság és a hívő közösség valóságát és életreformáló hatását, az Atya szeretetét. Hiszünk abban, hogy a Szentlélek végzi a lélekmentő munkát azokban is, akik először voltak a táborunkban, azokban is, akik már visszajárók.

A segítők és a résztvevők különféle felekezeti háttérből jöttek, a résztvevők közül pedig többen egyáltalán nem kötődnek semmilyen felekezethez.

A programot úgy állítottuk össze, hogy a szabadidős tevékenységek előkészítsék vagy elmélyítsék az igei üzenetet. A vizualitás hiánya vagy csökkent mértéke miatt ennek különösen nagy jelentősége van, mert segíti az üzenetek későbbi felidézését. E célból több hangfelvétel is készült, amit zárt messengercsoportban osztunk meg, ahol továbbra is folyik a kapcsolattartás.

A magvető példázatát, a samáriai asszony történetét és a laodíceai gyülekezetnek szóló levél egy részletét tanulmányoztuk.

Látogatást tettünk egy közeli családi farmon, ahol ittunk a frissen fejt tehéntejből, és hálából énekeltünk a házigazdáinknak, akiket megérintettek a keresztény szövegű dalok. Veszteségfeldolgozó csoportfoglalkozást szakember vezetésével tartottunk, amelyet az Áttörés című keresztény film vetítése előzött meg. Kézműves foglalkozáson levendulás ajtódíszt készítettünk kopogtatóval, ami otthonunkban is felidézi Jézus mondatait: „Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek…”

A visszajelzésekből kiderült, hogy a korábbi tábor hatására volt, aki közösséget keresett a lakóhelyén, ahova azóta is jár, volt, aki közeli hozzátartozója elvesztését a táborban kapott üzenetek segítségével tudta feldolgozni. Az idei alkalmunkon is láthattuk Isten munkájának egy részét, ahogy Bibliát nem ismerő emberek nyíltak meg az igei üzenetre.

A táborvezetésért Peszleg Katalin és Peszleg Zsolt volt a felelős, a zenei szolgálatot Opauszki Györgyné Eszter és Kopa Zoltán látták el.

Köszönjük az anyagi támogatást, amit egyházunk nyújtott ehhez a szolgálathoz, és Bokros Andreának, hogy a Speciális Misszión belül a látássérült emberek elérését is szívügyének tekinti!

Peszleg Katalin és Zsolt

Lenti, 2024. 07. 25.

2024. júl. 28. – Közbenjáró imádság és a halál – Sipos Márk – Szeged Új Remény

76 megtekintés 2024. júl. 28. Sipos Márk lelkipásztor igehirdetése az Apostolok cselekedetei 12:1-25; Zsoltárok 116:15; Jakab 5:15; Lukács 13:1-5 igeversek alapján. Szegedi Új Remény Baptista Gyülekezet

1Abban az időben Heródes király kegyetlenkedni kezdett a gyülekezet egyes tagjaival. 2Jakabot, János testvérét pedig karddal kivégeztette. 3Amikor látta, hogy ez tetszik a zsidóknak, azzal folytatta, hogy elfogatta Pétert is. Ez a kovásztalan kenyerek ünnepén történt. 4Miután elfogatta Pétert, börtönbe vetette, és átadta négy, egyenként négy tagból álló katonai őrségnek, hogy őrizzék, mert a páskaünnep után akarta őt a nép elé vezettetni. 5Pétert tehát a börtönben őrizték, a gyülekezet pedig buzgón imádkozott érte Istenhez.
6Amikor Heródes elő akarta vezettetni, azon az éjszakán Péter – két bilinccsel megkötözve – két katona között aludt, az ajtó előtt pedig őrök őrizték a börtönt. 7És íme, az Úr angyala odalépett hozzá, és világosság támadt a cellában; oldalát meglökve felébresztette Pétert, és így szólt hozzá: Kelj fel gyorsan! És lehulltak a bilincsek Péter kezéről. 8Ezt mondta neki az angyal: Övezd fel magadat, és kösd fel sarudat! Péter megtette. Az angyal pedig ezt mondta neki: Vedd fel a felsőruhádat, és kövess engem! 9Péter kiment, és követte őt, de nem tudta, hogy valóság az, amit az angyal cselekszik, hanem azt hitte, hogy látomást lát. 10Amikor átmentek az első őrségen, majd a másodikon, eljutottak a vaskapuhoz, amely a városba visz. Ez magától megnyílt előttük. Amikor kimentek rajta, végighaladtak egy utcán, azután hirtelen eltűnt mellőle az angyal. 11Ekkor Péter magához tért, és így szólt: Most tudom igazán, hogy az Úr elküldte az ő angyalát, és kimentett engem Heródes kezéből és mindabból, amit a zsidó nép várt.
12Amikor ezt felismerte, elment Mária házához, aki a Márknak is nevezett János anyja volt. Itt sokan voltak együtt és imádkoztak. 13Amikor megzörgette az ajtót, odament egy Rodé nevű szolgálóleány, hogy megtudja, ki az. 14Megismerve Péter hangját, örömében nem nyitotta ki a kaput, hanem beszaladt, és hírül adta, hogy Péter áll a kapu előtt. 15De azok azt mondták: Elment az eszed! Ő azonban bizonygatta, hogy úgy van. Azok erre így szóltak: Az ő angyala az! 16Péter azonban tovább zörgetett. Amikor pedig kaput nyitottak, és meglátták őt, elámultak. 17Akkor intett nekik a kezével, hogy hallgassanak, és elbeszélte nekik, hogyan vezette ki az Úr a börtönből, majd így szólt: Mondjátok el ezeket Jakabnak és a testvéreknek! Azután kiment, és más helyre távozott.
18Amikor megvirradt, nagy riadalom támadt a katonák között, hogy vajon mi történt Péterrel. 19Heródes pedig kerestette őt, és amikor nem találta, kivallatta az őrséget, és megparancsolta, hogy végezzék ki őket. Azután lement Júdeából Cézáreába, és ott tartózkodott.
20Heródes ellenséges indulattal volt a tírusziak és szidóniak iránt. De azok egy akarattal eljöttek hozzá, és miután megnyerték Blásztuszt, a király kamarását, békét kértek, mivel tartományuk a királytól kapta az élelmet. 21A kitűzött napon Heródes felöltözött királyi ruhába, és a trónjára ülve beszédet intézett hozzájuk. 22A nép pedig felkiáltott: Isten hangja ez, és nem emberé! 23Az Úr angyala pedig azonnal lesújtott rá, amiért nem Istennek adta a dicsőséget. Férgek emésztették meg, így pusztult el.
24Az Úr igéje pedig egyre szélesebb körben terjedt. 25Barnabás és Saul, miután elvégezték szolgálatukat, visszatértek Jeruzsálemből, és magukkal vitték Jánost, akit Márknak is hívtak.”
(ApCsel 12:1-25)

„Drágának tekinti az ÚR híveinek halálát.” (Zsolt. 116:15)

„És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer.” (Jak 5:15)

1Abban az időben néhányan hírt hoztak neki azokról a galileaiakról, akiknek a vérét Pilátus az áldozati állataik vérével elegyítette. 2Jézus megszólalt, és ezt mondta nekik: Azt gondoljátok, hogy ezek a galileai emberek bűnösebbek voltak a többi galileainál, mivel ezeket kellett elszenvedniük? 3Nem! Sőt azt mondom nektek, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek. 4Vagy azt gondoljátok, hogy az a tizennyolc, akire rádőlt a torony Siloámnál, és megölte őket, vétkesebb volt minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik? 5Nem! Sőt azt mondom nektek, ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy elvesztek.” (Luk 13:1-5)

Cím:6721 Szeged, Madách u. 19.
Lelkipásztor:Sipos Márk
Állandó alkalmak:Állandó alkalmak: Vasárnap 9:00 Felfedezőcsoport Vasárnap 10:00 Istentisztelet Csütörtök esténként Új Remény Csoport-os alkalmak házaknál
Honlap:http://ujremeny.hu/szeged
További információk:Havonta kismamakör, házaskör, egyetemi diák kör alkalmak Időszakosan egyetemi evangélizációk

http://szegediujremeny.hu/

https://www.youtube.com/user/szegediujremeny

https://www.youtube.com/@ujremenyonline9518/videos

https://www.facebook.com/szegedi.uj.remeny

Istentisztelet – 2024. 07. 28. – Balázs André – Szeged

197 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. júl. 28. Balázs André lelkipásztor igehirdetése az Ef 5,15-21 igeversek alapján. Szegedi Baptista Gyülekezet

15Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, 16kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. 17Éppen ezért ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akara. 18Ne részegedjetek meg bortól, amelyben pusztulás van, hanem teljetek meg Lélekkel, 19mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket, énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak, 20és adjatok hálát Istennek, az Atyának mindenkor mindenért, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében.
21Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében.”
 (Ef 5,15-21)

https://www.youtube.com/@SzegediBaptistaGyulekezet

https://www.facebook.com/baptistaszeged

Az Ifjúsággal kapcsolatos információk pedig megtalálhatóak az alábbi honlapokon:
https://www.facebook.com/szegedi.ifi
http://ifi.baptistaszeged.hu/
https://www.youtube.com/user/szegediifi/

Cím:6724 Szeged, Hétvezér u.5/b.
Lelkipásztor:Balogh Barnabás, Balázs André
Állandó alkalmak:vasárnap 9.00 Imaóra 10 és 17óra (július 1-től szeptember 1-ig 18 óra)
kedd 19.00 óra Ifjúsági
csütörtök 18 óra Istentisztelet
Honlap:http://baptistaszeged.hu/

2024.07.28. du. – Győri Kolos – Bp. Pesterzsébet

133 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. júl. 28. #Jézus #Isten #baptista Győri Kolos lelkipásztor igehirdetése az Ézs 49:8-13 igeversek alapján. Pesterzsébeti Baptista Gyülekezet

8Ezt mondja az ÚR: A kegyelem idején meghallgatlak, a szabadulás napján megsegítelek. Megőrizlek és megajándékozom általad szövetségemmel népemet, hogy te állítsd helyre az országot, és oszd szét az elpusztult örökséget. 9Mondd a foglyoknak: Jöjjetek ki! A sötétségben levőknek: Gyertek a napvilágra! Útközben lesz mit enniük, még a kopár hegyeken is lesz legelőjük. 10Nem éheznek és nem szomjaznak majd, nem bántja őket a nap heve, mert az terelgeti őket, aki könyörült rajtuk, az vezeti őket forrásvizekhez. 11Utat készítek a hegyeken át, és feltöltik majd az országutakat. 12Ezek itt messze földről jönnek, azok észak és nyugat felől, amazok meg Színím földjéről! 13Ujjongjatok, egek, vigadozz, föld, ujjongásba törjetek ki, hegyek! Mert megvigasztalja népét az ÚR, és megkönyörül az elesetteken.” (Ézs 49:8-13)

Cím:1203 Budapest, Ady E. u. 58
Lelkipásztor:Katona Béla, Győri Kolos
Állandó alkalmak:csütörtök 18:30 Bibliaóra
vasárnap 09:00 Korcsoportos Bibliaóra
vasárnap 10:00 Istentisztelet
vasárnap 17:00 Istentisztelet
Honlap:http://www.pbgy.hu/hu/

Üdvözlünk a Pesterzsébeti Baptista Gyülekezet online közvetítésén! Köszönjük az internetes részvételt és szeretettel várjuk élőben is az alkalmainkra!

Egyéb felületeink:
A gyülekezet honlapja: http://www.pbgy.hu/hu/
A gyülekezet Facebook oldala: https://www.facebook.com/people/Peste… Gy%C3%BClekezet/100064510937337/
A gyülekezet ifjúságának Instagram oldala: 
https://www.instagram.com/erzsebeti_ifi/
A gyülekezet ifjúságának YouTube oldala: 
https://www.youtube.com/@erzsebetiifi…

2024.07.28. vas. – Selmeczi Nimród – Kiskőrös

254 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. júl. 28. Selmeczi Nimród lelkipásztor igehirdetése az Ef 5:15-21 igeversek alapján. Kiskőrösi Baptista Gyülekezet

15Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, 16kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. 17Éppen ezért ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akara. 18Ne részegedjetek meg bortól, amelyben pusztulás van, hanem teljetek meg Lélekkel, 19mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket, énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak, 20és adjatok hálát Istennek, az Atyának mindenkor mindenért, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében.
21Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében.”
 (Ef 5,15-21)

Cím:6200 Kiskőrös, Kálvin u. 6.
Lelkipásztor:Győri Gábor, Selmeczi Nimród
Állandó alkalmak:Vasárnap 09.00 Imaóra, Gyermekbibliakör 10.00 Istentisztelet
17.00 Istentisztelet
Szerda 18.00 Istentisztelet, Bibliaóra
Péntek 18.00 Imaóra
Szombat 19.00 Ifjúsági alkalom
Honlap:http://www.kiskoros.baptist.hu

https://www.youtube.com/@kiskorosbaptist

https://www.facebook.com/kiskoros.baptist


Hol lehet számunkra Isten országa? – A hónap témája augusztusban

Vjeko Begovic

A hónap igéje:

„…az én országom nem innen való.” (Jn 18,36)

Augusztusban ünnepeljük államalapításunkat. Ebben az időszakban megerősíthetjük elkötelezettségünket hazánk iránt – miközben éppen talán külföldi utakat járunk be különböző nyaralások során. És jól van ez így, hiszen megélhetjük származásunkat, hátterünket, örökségünket, lakóhelyünket egyfajta elhívásként is, ahol Isten kijelölte küldetésünk helyszínét. A Biblia bátorít bennünket, hogy legyünk elkötelezettek az iránt a hely s ország iránt, ahol éljük az életünket (Jer 29,7).

De miközben igyekszünk országunknak jó polgárai lenni, érkezik postán egy újabb személyigazolvány, egy másik állampolgárságra hívva fel figyelmünket: Isten országának szülöttei is vagyunk Krisztusban, akiknek időben talán második, de semmiképpen nem másodlagos, sokkal inkább elsődleges identitásuk ez. A hozzá kapott parancs, hogy keressük ezt az országot és annak igazságát – szintén elsődleges módon (Mt 6,33). Útvonalterve pedig havi igénk: „nem innen való”, tehát nem földi helyszínen, irányzatokban, pártokban, közszereplőkben, körülményekben, eseményekben fogjuk megtalálni, testben keresve azt, hanem csakis ha „lélekben és igazságban” keressük (Jn 4,23), Isten jelenlétében, az Ige, a testvéri közösség által, akkor találhatunk rá mint egyetlen örök kincsünkre (Mt 13).

A hónap gyakorlata

Gondold végig, hol keresed és jó helyen keresed-e Isten országát! Mit jelent számodra, és mit ér meg ez a kincs? Tudod-e vállalni a „különbözőséget” vele együtt, hogy te másban és másképp hiszel, mint sokan?

A hónap imája

Uram, köszönöm a vágyat irántad és országod iránt! Adj hűséget és nyitottságot a keresésében, hogy megtalálhassam – és megtalálhass!

Beszámoló a BWA éves közgyűléséről

A Baptista Világszövetség (Baptist World Alliance – BWA) idén július 7–12. között rendezte meg éves közgyűlését, ezúttal a nigériai Lagosban.

A találkozó mottója „A béke nagykövetei” volt.

Nem véletlen a mottó választása, hiszen a világban sok helyen vannak háborús, polgárháborús konfliktusok, amelyek minket, baptistákat is érintenek. Az ukrán–orosz háború, az izraeli–palesztin konfliktus, az örmény–azeri villongások, a kínai–tajvani erőfitogtatások és bürokratikus háborúskodás, a pakisztáni–indiai határvillongások és harcok Kasmírért, a Száhel-övezet erőszakos iszlamista térnyerése, a szír háborús feszültségek, a szudáni, libanoni, jemeni, mianmari, nigériai, venezuelai, afgán, indiai és egyéb országokon belüli polgárháborús, törzsi konfliktusok, és a lista közel sem teljes. Emellett hosszan sorolhatnánk a keresztényüldözéssel sújtott országokat, ahol az extrém fenyegetettségtől (életveszély, vagyonelkobzás, kínzás, üldözés) az elnyomáson át (másodrendű állampolgársági státusz, hozzáférés megtagadása szolgáltatásokhoz, pénzügyi és jogi diszkrimináció) az enyhébbnek tűnő, de egyre gyakoribb bürokratikus és jogi elnyomásig (keresztény szabadságjogok elvitatása, büntetése, tudatos kirekesztés, anyagi és szabadságvesztés a hit megélése miatt), amelyek már Európában és a nyugati világban is jelen vannak. 

Szóval nagyon indokolt a béke követségéről beszélni, különösen, hogy a Szentírás szavai szerint „Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és ránk bízta a békéltetés igéjét” (2Kor 5,19). Erről a békekövetségről sok szó esett a legkülönfélébb szemináriumokon, beszámolókban, bizottságokban. A nők jogainak és megbecsültségének hiánya, a kisebbségek és etnikumok hátrányos megkülönböztetése, a természeti erőforrásokhoz (például tiszta víz, termőtalaj, egészséges élelmiszer) való egyenlőtlen hozzáférés és a megdöbbentő anyagi különbségek, az oktatás és egészségügy területén lévő aránytalanságok, az életkilátások és még számos tényező mind-mind a konfliktusokat, háborúskodást, elégedetlenséget táplálja, sokszor érthető módon. Megdöbbentő belegondolni, hogy miközben a világ töredezett és igazságtalan, az evangélium és a kegyelem mindenki számára elérhető, és nincsenek kivételezettek: „Az Írás így szól: »Aki hisz őbenne, nem szégyenül meg.« Nincs különbség zsidók és görögök között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindazokhoz, akik segítségül hívják őt, mert »aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül«.” (Róm 10,11–13)

A világ kereszténysége átalakulóban van, és ezt jól visszatükrözte a konferencia. Körülbelül tucatnyian voltunk Európából, és hasonló számban Észak-Amerikából, Ausztráliából. Ázsia és Dél-Amerika is kis számban képviseltette magát, míg az afrikai kontinensről szinte minden országból jöttek delegáltak, és így állt össze a közel 300 fős résztvevői kör. Ezek az arányok egészen jól leképezik a valóságot, hiszen jelenleg a kereszténység – és benne a baptizmus is – Ázsiában, Dél-Amerikában és Afrikában növekszik igazán, míg máshol stagnál vagy csökken.

Hogy konkrét számokat is említsek:

A Baptista Világszövetséghez 134 ország baptista szövetségei csatlakoztak, és ez 51 millió baptista tagot jelent világszerte. A legnagyobb taglétszámú szövetség a nigériai 9 millió fővel. Az elmúlt öt évben a baptisták száma világszerte 31%-kal nőtt, ami egy remek hír. Ha azonban az arányokat nézzük, az már kevésbé lelkesítő, ránk nézve legalábbis. Európában a baptisták száma 1%-kal csökkent öt év alatt, míg Észak-Amerikában 5%-kal. Ezzel szemben Latin-Amerikában 12%-kal nőtt, Ázsiában 26-tal és Afrikában 112%-kal! Van tehát mit tanulnunk tőlük.

Emellett megmaradt egy komoly aránytalanság, hiszen a nyugati világ még mindig sokkal-sokkal gazdagabb, mint a harmadik világ országai. Ezért partnerségre van szükség. Nem az észt kell osztanunk nekik, mert nincs oka a nyugati kereszténységnek, hogy a korábbi fölényeskedő hozzáállással közeledjen a harmadik világ országai felé. Alázattal fel kell ismernünk, hogy mit csinálnak ők jól, és mit rontunk mi el. Mert ez nem kulturális kérdés, hanem hitbeli.

Isten ma is hatalmas és erős, és ezt számos országban megdöbbentő módon demonstrálja, nem véletlen növekszik a kereszténység a legszegényebbek, elnyomottak, üldözöttek között.

Baptista testvéreink naponta tapasztalják meg Isten erejét, csodáit, gyógyításait, imameghallgatásait, hogy a Szent Szellem ajándékai léteznek, és ő hatalmasan használja ezeket országa építésére. Nem valami karizmatikus túlkapásokról van szó, Isten álmokkal, kijelentésekkel, próféciákkal győz meg embereket, hogy egyedül Krisztus az út, az igazság és az élet, és nincs más rajta kívül.

A konferencia fontos megállapítása volt, hogy Ázsia és Afrika mostanra több misszionáriust küld szerte a világba, mint a nyugati országok, és ez a szám egyre csak növekszik. Ennek a hatásai talán ébresztőleg hatnak az öreg kontinensen is. Reménykeltő példa volt erre egy személyes beszámoló Skóciából, ahol egy kis faluba, a baptista gyülekezet helyi, skót tagjai közé érkezett egy nigériai baptista család. Befogadták őket maguk közé, és ez a család bátran és lelkesen elkezdte hívogatni a gyülekezetbe a szomszédságát. A hatásukra több nigériai és skót család is becsatlakozott, és ezt látva a gyülekezet régebbi tagjai is felbátorodtak és szintén elkezdték a barátaikat, rokonaikat, szomszédaikat hívogatni. Pár év alatt a 40 fős gyülekezet 80 fősre nőtt, és még többtucatnyi rendszeres látogatójuk, keresőjük van.

Több európai országban a baptista egyház a bevándorlók megtérése következtében növekszik vagy legalábbis nem csökken. Ilyen Ausztria, Norvégia, Finnország, de Németország sok gyülekezetében is hasonló jelenségek figyelhetőek meg.

Nagyon különleges élmény volt, amikor a 9 milliós (!) nigériai szövetség az összes delegáltat kibuszoztatta a Lagostól kb. 40 km-re lévő táborába, hogy a környékbeli gyülekezetekkel együtt egy ünnepi istentiszteleten vegyünk részt. A helyi „tahi tábor” 35.000 fő befogadására képes, hatalmas, félig fedett csarnokában talán 5000-en lehettünk, de így is lenyűgöző volt ott lenni és azt a ceremóniát és parádét végignézni, amivel helyi testvéreink készültek. Katonai felvonulás (Krisztus fiatal katonái), katonazenekar, ünnepélyes szalutálás a világszövetség vezetői előtt, kórus, afrikai táncbemutató, afrikai keresztény énekek és klasszikus baptista zeneművek keveredése, afrikai stílusú igehirdetés (nagyon érzelemdús, lelkes és hangos) és nagyon meleg, testvéri légkör jellemezte az eseményt, betekintést adva egy valódi afrikai istentiszteletbe.

Magyarországról négyen mentünk a konferenciára. Dr. Szilágyi Béla, Gál Dávid és Szabó Márk a Baptista Szeretetszolgálat részéről, akik a konferencia előrendezvényének számító humanitárius találkozón tartottak háromnapos képzést, és építettek sok kétoldalú kapcsolatot, míg a Magyarországi Baptista Egyházat Téglási Lajos külügyi szaktitkár képviselte.

Fontos, ünnepi mozzanat volt, hogy a Baptista Világszövetség korábbi szabályzatát megváltoztatta, és idéntől már baptista hátterű missziós szervezetek és szeretetszolgálatok is önálló tagjaivá válhattak a szövetségnek, így nyert felvételt a Baptista Szeretetszolgálat is a Baptista Világszövetségbe.  

Téglási Lajos