Kezdőlap Blog Oldal 183

Lados Beni útja Amerikába

Tizenkét éve ilyenkor életem egyik legnagyobb kalandjára készültem. Egy évvel korábban az amerikai keresztény magángimnázium, a Jesse Remington High School missziós csapata meglátogatott minket Bodrogon egy kb. kéthetes missziós út keretében. Nyolcadikos voltam. A hét során felmerült, hogy az iskolájukban szívesen látnak nemzetközi diákokat. Búcsúzáskor úgy köszöntünk el az iskolaigazgatóval, hogy hamarosan újra találkozunk.

Ezután felgyorsultak az események. Sok imádság, útkeresés. Lehetetlen küldetésnek tűnt, annyi feltételnek kellett hozzá teljesülnie. De aztán minden szépen összeállt. Teljesen váratlan helyekről kaptam óriási segítségeket. Hihetetlenül nagylelkű emberek támogattak, befogadtak, segítettek végig az úton. Ezt Isten gondviseléseként éltem meg. Nem tudom elégszer megköszönni azoknak, akik vállalták a kockázatot, és akár ismeretlenül vállalták, hogy belefektetnek egy tinédzser életébe, nem tudva előre, mi fog kisülni ebből. De az áldozataiknak hála, az életem minden tekintetben megváltozott. Kint találtam magam az USA-ban egy olyan helyen, ahol nem mindennapi módon volt lehetőségem tanulni Jézusról és az élet minden területéről. Megkaptam az elhívásomat, és azóta is táplálkozik a szolgálatom az ott szerzett tapasztalatokból.

Ifjúsági lelkipásztorként és a Magyarországi Baptista Ifjúsági Misszió missziói vezetőjeként szívügyem az, hogy ahogyan engem felkaroltak akkor, én is meglássam a lehetőséget tehetséges fiatalokban, és minden erőmmel azon vagyok, hogy „helyzetbe hozzam” őket. Szeretném segíteni őket abban, hogy megtalálják a helyüket Isten országában és a világmisszióban. Hihetetlen örömmel tölt el, ha láthatom őket kibontakozni Isten tervében – ezt tartom a legszebb dolognak az ifimunkában, és ebben igyekszek nekik segíteni azokkal az eszközökkel, amiket kaptam.

Így most örömmel mutatom be nektek Lados Benit,

aki egy különlegesen tehetséges fiatal a Bajai Baptista Gyülekezetből. A történelem most ismétli önmagát: tavaly ismét fogadtunk egy csapatot a Jesse Remingtontól. Most pedig Beni készülhet arra, hogy ősszel megkezdje tanulmányait Amerikában az iskola történetének második magyar diákjaként. Nagyon büszke vagyok rá! Vele is megéltük ugyanazokat a csodákat, amiket én is megélhettem korábban: a legváratlanabb helyekről kaptunk támogatásokat, és így vált lehetségessé, hogy Beni is elindulhasson ezen az úton. Mérhetetlenül hálásak vagyunk mindenkinek, aki támogatta őt eddig bármilyen formában. Hiszem és remélem, hogy az ő életére is legalább olyan hatással lesznek ezek a tanulmányok, mint rám voltak. Hiszem, hogy a közösségnek meg kell becsülnie a tehetséges fiataljait, ezért tartom ezt különleges lehetőségnek: ez egy befektetés a közösségünk jövőjébe, hiszen belőlük válnak majd a közösség meghatározó vezetői, karakterei. Ezért kérem a testvéreket arra, hogy támogassuk Benit, imádkozzunk érte! Ha pedig valaki anyagilag szeretné támogatni, erre is van lehetőség, mert vannak még szükségek. Ne felejtsük, ha valakit ilyen módon támogatunk, Isten országába fektetünk be, és nem marad el jutalmunk.

További információkért itt lehet érdeklődni Beni útjával kapcsolatban:

Lados István lelkipásztor, Baja

ladospisti@gmail.com

+36208860881

További információk a Jesse Remington High Schoolról:

www.jrhs.org

Köszönjük!

Gáspár Botond – Győztes élet (2024 08.04.) – Vác

96 megtekintés 2 nappal ezelőtt Gáspár Botond lelkipásztor igehirdetése az 1Kor 9:24-27 igeversek alapján. Váci Baptista Gyülekezet

„24Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek. 25Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant. 26Én tehát úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél, úgy öklözök, mint aki nem a levegőbe vág, 27hanem megsanyargatom és engedelmessé teszem a testemet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre.” (1Kor 9:24-27)

https://www.youtube.com/@vacibaptistagyulekezet-vbm2675

https://www.facebook.com/vacibaptistagyulekezet

https://www.facebook.com/pages/V%C3%A1ci-Baptista-Gy%C3%BClekezet-Imah%C3%A1z/160883647316834

Cím:2600 Vác, Mentős köz 1.
Lelkipásztor:Meláth Attila
Állandó alkalmak:Vasárnap 10:00 Gyülekezeti közös imaóra, a gyermekeknek csoportos foglalkozás, utána istentisztelet
Ősztől vasárnap 17:00 Istentisztelet
Csütörtökön nyáron 19:00, télen 18:00: Biblia-tanulmányozó alkalom
Péntek 17:00 Ifjúsági óra
Facebook oldalunk
Honlap:http://www.vbma.hu/

2024. 08. 04. délelőtti istentisztelet // Mészáros Kornél – Újpest

273 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. aug. 4. #baptista #IT #ubgy Mészáros Kornél lelkipásztor igehirdetése Pál levele az Efezusiakhoz 5. rész, 22-33 igeversek alapján. Újpesti Baptista Gyülekezet

21Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. 22Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, mint az Úrnak, 23mert a férfi feje a feleségnek, ahogyan Krisztus is feje az egyháznak, és ő a test üdvözítője. 24De amint az egyház engedelmeskedik Krisztusnak, úgy engedelmeskedjenek az asszonyok is a férjüknek mindenben. 25Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte, 26hogy a víz fürdőjével az ige által megtisztítva megszentelje; 27így állítja maga elé az egyházat dicsőségben, hogy ne legyen rajta folt vagy ránc vagy bármi hasonló, hanem hogy szent és feddhetetlen legyen. 28Hasonlóképpen a férfiak is szeressék a feleségüket, mint a saját testüket. Aki szereti a feleségét, az önmagát szereti. 29Mert a maga testét soha senki nem gyűlölte, hanem táplálja és gondozza, ahogyan Krisztus is az egyházat, 30minthogy tagjai vagyunk az ő testének. 31„Az ember ezért elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté.” 32Nagy titok ez, én pedig ezt Krisztusról és az egyházról mondom. 33De ti is, mindenki egyenként úgy szeresse a feleségét, mint önmagát, az asszony pedig tisztelje a férjét.” (Ef 5,21-33)

Cím:1043 Budapest, Kassai u. 26.
Lelkipásztor:Mészáros Kornél
Állandó alkalmak:Vasárnap 9 óra imaóra
 9 óra bibliaóra gyermekek részére
10 óra istentisztelet
17 óra istentisztelet

kedd 18 óra imaóra (kivéve december, január és a nyári hónapok!)
csütörtök 18 óra bibliaóra
péntek 18 óra ifjúsági bibliaóra
Honlap:http://www.ujpest.baptist.hu/

http://www.ujpest.baptist.hu/

https://www.youtube.com/@UjpestiBaptista

https://www.facebook.com/ujpestibaptista

2024.08.04. A családi élet krisztusi példája és megélése – Efezusi levél 5,21-33 – Paróczi Zsolt – Szigetszentmiklós

72 megtekintés 2024. aug. 4. #Biblia#Istentisztelet Paróczi Zsolt lelkipásztor igehirdetése az Efezusi levél 5,21-33 igeversek alapján. Szigetszentmiklósi Baptista Gyülekezet

21Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. 22Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, mint az Úrnak, 23mert a férfi feje a feleségnek, ahogyan Krisztus is feje az egyháznak, és ő a test üdvözítője. 24De amint az egyház engedelmeskedik Krisztusnak, úgy engedelmeskedjenek az asszonyok is a férjüknek mindenben. 25Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte, 26hogy a víz fürdőjével az ige által megtisztítva megszentelje; 27így állítja maga elé az egyházat dicsőségben, hogy ne legyen rajta folt vagy ránc vagy bármi hasonló, hanem hogy szent és feddhetetlen legyen. 28Hasonlóképpen a férfiak is szeressék a feleségüket, mint a saját testüket. Aki szereti a feleségét, az önmagát szereti. 29Mert a maga testét soha senki nem gyűlölte, hanem táplálja és gondozza, ahogyan Krisztus is az egyházat, 30minthogy tagjai vagyunk az ő testének. 31„Az ember ezért elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté.” 32Nagy titok ez, én pedig ezt Krisztusról és az egyházról mondom. 33De ti is, mindenki egyenként úgy szeresse a feleségét, mint önmagát, az asszony pedig tisztelje a férjét.” (Ef 5,21-33)

Cím:2310 Szigetszentmiklós, Kinizsi u. 43.
Lelkipásztor:Paróczi Zsolt
Állandó alkalmak:Vasárnap 9.15-től imaóra (közös énekléssel kezdve)
10 és 17 órától istentisztelet
csütörtökön 18.30-tól bibliaóra
szombaton 18-tól ifjúsági óra
Honlap:http://miklosibaptista.hu/


Facebook – https://www.facebook.com/Szigetszentm…
Instagram – https://www.instagram.com/miklosibapt…
Podcast – https://anchor.fm/szmiklosi-baptista-gy
Spoify Podcast – https://open.spotify.com/show/4C7N4Nc…
Spotify – https://open.spotify.com/artist/3IMZS…
Deezer – https://deezer.page.link/KC2sZAfQC5ro…
YouTube Music –    / szigetszentmiklós…  

Tudom, hogy az én megváltóm él – Balogh Péter – 2024.08.04. – Székesfehérvár

180 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. aug. 4. Balogh Péter igehirdetése Jób 19:23-27 igeversek alapján. Székesfehérvári Baptista Gyülekezet

23Bárcsak leírnák szavaimat, bárcsak följegyeznék egy könyvbe, 24vas íróvesszővel és ólommal minden időkre kősziklába vésnék! 25Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött, 26és ha ez a bőröm szertefoszlik is, testem nélkül is meglátom az Istent. 27Saját magam látom meg őt, tulajdon szemeim látják meg, nem valaki más, bár veséim is megemésztetnek.” (Jób 19:23-27)

https://www.youtube.com/@baptistafehervar

https://www.facebook.com/szbgy

Cím: 2800 Székesfehérvár, Széchenyi u. 26.
Lelkipásztor: Kovács Dániel
Állandó alkalmak:Szerda:
18:30 Szabadság Krisztusban tanítványág tanfolyam

Csütörtök: 
18.00-19.00 Közbenjáró alkalom

Péntek: 
17:30 Alapozó Biblia Iskola
18:30 Ifjúsági alkalom

Vasárnap:
Imaóra 09:30-10:00 
10:00 – 11:30 istentisztelet

​Házi csoportok családoknál
​Honlap: http://baptistafehervar.hu/

MOZAIK podcast // Jelentkezz a Baptista Teológiai Akadémia képzéseire – Dr. Mészáros Kálmán

Augusztus 15-ig meghosszabbította jelentkezési határidejét a Baptista Teológiai Akadémia, ennek apropóján beszélgetett dr. Mészáros Kálmán rektorral Nagy Bálint műsorvezető a MOZAIK podcast második adásában.

Podcast meghallgatása:

Jelentkezés és információk a képzésekről:

https://www.bta.hu/kepzeseink/

Kép-Más-Képp – Baptista Művészeti Alkotóhét – Képzőművészeti alkotások

Kovács Péter festményei

Ötvenkét éve boldogan az Úrral járok.
Huszonnégy éve festek olajjal.
Az Úr tetszésére szeretnék alkotni.

Háttértörténet a Jób című festményhez

Hosszasan betegeskedett a soroksári János barátom és testvérem az Úrban. Először egy fiútáborban találkoztunk 19 évesen, ahol közel kerültünk egymáshoz. Évekig leveleztünk, beszámoltunk hitharcainkról, élményeinkről. János házasságkötése után megszakadt a levelezés, már csak ritkán futottunk össze.  Betegsége miatt a feleségével járt kezelésekre. A hangja egyre gyengébb lett, nehezen érthető. A torkát, a hangszálait megtámadta a lassan zajló gyilkos kór. Műtétek során a nyakán és a hasán lyukak, nyílások keletkeztek. Egy idő múlva már mesterségesen táplálták. Mindezek ellenére otthon erőltetve dolgozott. Amikor eltört az egyik karja, ami már sohasem gyógyult meg, akkor sem adta fel, még földmunkát is végzett a kertben. Közben egyre fogyott és gyengült. A napokban értesítést kaptam arról, hogy rohamosan romlik az állapota. Készülve az alkotóhétre Budapestre utaztam és beiktattam Jancsi meglátogatását. A szobába lépve egy emberi roncsot, torzót találtam, a régi vonásait nem ismertem fel. Szemei beesve, a bőre a koponyájára tapadva, a lábain csak a csontok maradtak. Szemeimet erőszakkal kellett felé irányítanom. Lelkemben megrendülve zavarban voltam. Sokat imádkoztam, hogy az Úr készítsen fel erre a találkozóra, de a látvány így is sokkoló volt. Az ágyon fekvő emberi forma Leon Bonnat festményére emlékeztetett, amely számomra az egyik legjobb Jób-ábrázolás. Ez a tragikus élmény inspirált arra, hogy megfessem a próbában lévő ember nyomorúságát. Látogatásom után két nappal, az alkotóhéten kaptam a hírt, hogy János végleg elment, célba ért.

Kovács Péter

Jób

Rigóné Józsa Zsuzsanna festményei

Ötgyermekes, háromunokás pasztorálpszichológus vagyok. Gyerekkorom óta foglalkozom a művészettel, amit egyre inkább szeretnék Isten és mások szolgálatába állítani.


Afangide Beáta festményei

Afangide Beáta művésztanár, mentor, művészetterapeuta, teológus


Horváth László Adrián festménye

Horváth László Adrián

képzőművész, tanár

A kép keletkezéséről az alkotó tollából:

Alkotóhéten készült festményem központi motívuma az ablak mint kapuszimbólum: átlépési lehetőség a földi-szellemi sík, az ember és Isten között. A festményemen e „kapu” zárva van, erre a zártságra erősít rá a rács és a kilincs hiánya.

A rácsos ablak kétféleképpen is értelmezhető. Egyrészt utal az Édenből kitaszított ember Isten közvetlen kapcsolatához már vissza nem térő voltára, szomorúságára, akit színről színre többé már nem láthat. A rács mozdíthatatlanul jelen van. A képmás kívül rekedt. A rács árnyéka viszont él, fényes árnya színes és életet hoz a pusztai sivatagba. Emellett értelmezhető a képem az Istentől elszakadt „szabad” ember istenképeként is.

Ez utóbbit nézve: Istenről szerzett benyomásaink, emberi vágyaink sokszor épülnek sztereotípiákra (mit „kell adnia” az Istennek), melyek Isten egyéni, ránk épülő terveivel sokszor nincsenek is összhangban, vagy nem vagyunk készen rájuk. Így a rács értelmezési tévútként van jelen, az isteni és az emberi út széttartó voltának jelképe, mely elválasztja az Istent és az embert: az Istenre megsértődött teremtmény rácsot emel önmaga és Isten közé… ez a képmás… már más.


Bögösné Szász Edit képei

Zenészként mindig is közel állt hozzám a művészet, de a festészet iránt csak négy éve kezdtem érdeklődni. Nagyrészt tájképeket festek, mert a természet közelségében különösen közel  érzem magamhoz  a Teremtőt. Ezenkívül próbálkozom más témákat is érinteni, keresem a saját utamat, azt, hogy hogyan tudnám a leginkább továbbadni azokat a benyomásokat, gondolatokat, érzéseket, melyek festés közben fogalmazódnak meg bennem.


Antal Saci képei

Antal Saci

iparművész

Fotó: Antal Saci

Urunk hatalmas Úr!

Photo by Ümit Bulut on Unsplash

A Mk 10,17–18 igéjének magyarázatában az Érted-e, amit olvasol? I. kötete (dr. Almási Tibor kézirata) szól a „jó” jelzőről: „Ezt a jelzőt Istenre alkalmazták. […] Jézus nem visszautasítja ezt a jelzőt, amely csak Istennek jár, hiszen ő és az Atya: egy. Csupán azért alkalmazza a visszautasításnak ezt a módszerét, hogy kiderüljön: a törvénytudó a »jó« jelző használatával tudatosan azonosítja-e Krisztust Istennel.”

Mondhatnánk és mondjuk is ki azt, hogy a mi Urunk a „jó”-val nem tulajdonnevet alkot, amikor a gazdag ifjúval beszél, és nem arra serkenti, hogy Istent így kell megszólítani. Őt se, de Istent se, ennek ellenére megáll (!) a kijelentés: „Senki sem jó az egy Istenen kívül.” (Mk 10,17)

Ha arra gondolok, hogy az Úr Jézus Krisztus kétszer is azt mondta magáról: „Én vagyok a jó pásztor…” (Jn 10,10.14) Nincs is semmi gond, ha őt e megszólítással tiszteljük, bár ő így sehol nem kéri.

Felteszek most egy kérdést, majd kifejtem a választ. A jelzőből és az Isten névből hogyan alakult tulajdonnév? A „jó” jelző Istenre vonatkoztatva – ezt százszor is aláhúzom – biblikus és igaz! Most mégis másról legyen szó.

Kérdezem továbbá azt, hogy beszélgetéseinkben a „Jóistenről” kell vallanunk, imádságainkban pedig a „Jóisten” megszólítás szükséges? „Istenem!” – nem lenne ez elég? A „jó” jelző használata nélkül vétkeznénk? Más megközelítéssel kérdezem: hogyan került a tulajdonnév elé közvetlenül a jelző, s hogyan olvadt egybe vele? Úgyannyira, hogy ejtésben és írásban is egynek lehet venni, magyarán, keletkezett egy tulajdonnév.

Bizony, nem nyilvánítható szélsőségesnek az a keresztény újság, amelynek egyik cikke az előbbieknek megfelelően már a címében céltudatosan ezt kérdezi: „Létezik-e a »Jóisten«?”, majd a cikkben végig ezt az írásmódot használja.

Ha megszületett egy tulajdonnév, akkor azt nyilván egybe kell írni. Ha azonban így nincs a Bibliában, akkor van-e szükség rá, s ha van, akkor miért? Honnan ered? Ezek a kérdések foglalkoztattak engem, ezért fogtam bele ebbe az írásba. Közben pedig példának okáért arra a Benedek Elek-versre gondoltam, amely az Esti imák címet viseli. Az 1. vers „Én Istenem, jó Istenem…” kezdetű. Ez jutott tehát eszembe, hiszen gyermekkoromban erre lettem megtanítva, ezen kívül a reggeli, a „Jó Istenem, felébredtem…” kezdetűre. Érdekes, hogy Benedek Elekkel indította el Pósa Lajos Az Én Újságom című lapot, s annak 1890. évi 4. számában mindkét vers Pósa Lajos nevén található, felül a Reggeli imádság, alatta az Esteli imádság. Nem csak én tanultam és mondtam ezeket, akkor is, ma is, még a net világában is fellelhető mindkettő egyik-másik nagyegyház oldalán, példázva a vallásos közeget. Mint műalkotások értékelendők, ezt hangsúlyozom. Mégis: erre kell elmennünk?!… Biblikusan és a vallásosság színezetét kerülve lehetne is, kellene is akár a mi Urunkhoz, akár bármely felnőtthöz, akár kisebb gyermekhez, akár nagyobbhoz szólani. Erre viszont el lehetne és el is kellene mennünk!

A „jó” jelző és az Isten tulajdonnév összekapcsolása tehát eredményezett egy mára szinte úton-útfélen elhangzó új tulajdonnevet. Ászáf még határozottan jelzőt fogalmaz meg Istenről: „Milyen jó az Isten Izraelhez, a tiszta szívűekhez!” (Zsolt 73,1)

Valamikor mégis megtörtént az átfordulás (erről írtam), de nem a bibliai szövegekben, ott merő véletlenségből sem jelenik meg a „jó” jelzővel kezdődő tulajdonnévi forma!

A jelzős szerkezet helyett a következő mondatokban már mintegy azzá formálódott. Hadd idézzek: „Ma már nem csupán a világ fiai használják alkalomszerűen ezt a kifejezést: »Jóisten«, nem csak politikusok vagy közéleti személyiségek szájából hangzik el a Teremtő ilyen megnevezése. (Ez esetben talán megmagyarázható lenne – bizonyítva ezzel, hogy inkább elvont fogalomként használják, és nem élő kapcsolatot fejez ki.) De az, hogy hívő keresztények bizonyságtételeiben, közösségi alkalmakon, imaórákon, sőt igehirdetésekben is egyre gyakrabban fordul elő a »Jóisten« kifejezés, ez elgondolkoztató. Vagyis elmondhatjuk, már annyira általánosan elterjedt ez a »jóistenezés«, hogy szinte fel sem tűnik.” E mondatokkal a Vetés és Aratás 2003. évi 4. számában megjelent cikket idéztem írásomban, s az aktualitást illusztrálom. Lenne több hasznos mondat is, ezek közül egyet semmiképp se hagyjak ki: „Hiába olvas a Bibliában mennyei Atyáról, Megváltóról, Úr Jézus Krisztusról az ilyen ember – szívében (vagy szavaiban is) döntő teret kap a »Jóisten«.”

Belefogtam A hit hangjai énekeinek átvizsgálásába, hogy előbbieket illetően pontosabb adatokhoz jussak. Nem mondom, hogy nem találkoztam például a 189-es, Hagyjad a jó Istenre… kezdetű énekkel, bár ott jelzős szerkezetként láttam (a református énekeskönyv 158. énekében ez – miért, miért nem – Hagyjad az Úr Istenre… kezdetű, az egyes strófák fordításában minimális eltérés van).

A felmerült kérdést illetően a lehető legfontosabbat, vagyis a Biblia válaszát már jeleztem a kedves testvéreknek. Ehhez a válaszhoz szorosan kapcsolom Spurgeon személyét, ugyanis figyelmet fordítottam igehirdetéseire. Egyrészt arra, amelyben ószövetségi igéket magyaráz, másrészt arra, amelyben újszövetségieket. Arról bizonyosodtam meg, amit – megvallom – eleve feltételeztem, azt tudniillik, hogy sehol nem említ „Jóisten”-t, de köteteiben e szavakat jelzős szerkezetként sem találtam. Minden igehirdetése példája úgy a Krisztus-központúságnak, mint az írásközpontúságnak, így teljesen hiteles.

Olyan sok saját neve, olyan sok tulajdonneve van a mi Urunknak! Csak néhányat sorolok, s ezek között van, ahol így mutatkozik be: „Én vagyok a Mindenható Isten.” (1Móz 17,1) Szóról szóra ugyanígy hangzik az 1Móz 35,11. Egy másik helyen ezekkel a szavakkal fordul Mózeshez: „Én vagyok az Úr! Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak úgy jelentem meg, mint »Mindenható Isten«, de azt a nevemet, hogy »Úr«, nem nyilatkoztattam ki nekik.” (2Móz 6,2–3) Jeremiás egyáltalán nem kelti fel a „Jóisten” képét, nem egy jámbor valakiről beszél, aki előtt a harag ismeretlen lenne – mi azonban a „Jóisten” szóval félrevezethetünk sokakat (akár kérdezhetjük azt is, hogy lehet ez célunk?!…) –, ő ezt mondja: „De az Úr igaz Isten, élő Isten, örökkévaló Király! Haragjától megrendül a föld, dühével szemben a népek tehetetlenek.” (Jer 10,10) S olyan csodálatos tulajdonneveket hoz elő a Szentlélek Ézsaiás soraiban: „Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!” (Ézs 9,5) A mi Urunk nagyon sokszor Atyának nevezte, s erre szól a bátorítás Pál szavain keresztül: „Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte Fiának Lelkét a mi szívünkbe, aki ezt kiáltja: »Abbá, Atyám!«” (Gal 4,6)

Az ilyen nevek megállják a helyüket, válasszunk ezekből, akár más keresztények társaságában, akár izraelita testvéreink társaságában fordulnánk meg, de bizonyságként e párját ritkító kifejezések a nem hívők előtt is biblikus, ennélfogva gyönyörű és igaz megvallások. Ne adjuk alább!

Én legjobban Megváltónk nevében (neveiben) gyönyörködöm. Az ő nevét szívből vallva szerzünk legnagyobb örömöt Istenünknek! Nem ez-e a célunk? Kimondani azonban sokszor nehéz a nem megszokottat. Ellenségünk valahogyan féket köt (vagy azt akar kötni) a nyelvünkre, hogy nehogy kimondjuk a legdrágább nevet, bevallom, hogy ezt többször tapasztaltam én is. Örömöt igazán az ő nevét megvallva fogunk érezni, az ennél sokkal fontosabbat pedig már elmondtam néhány mondattal előbb.


Photo by Ümit Bulut on Unsplash

AlapVető 2024. június–július

Megjelent az AlapVető baptista szociális hírlevél következő száma, amelyben elolvashatjuk Varga Krisztián (Utcafront) írását az önkéntes táborról, találkozhatunk egy újabb tábori felhívással, és megtudhatjuk, hogy a Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ felsőoktatási ösztöndíjat hirdetett. Az igemagyarázatot Háló Gyulának köszönhetjük.

Kellemes időtöltést kívánunk!

Láss csodát!

Ezzel a névvel második alkalommal tartottuk meg táborunkat 2024 júliusában, amelynek résztvevői dunántúli látássérült emberek voltak. Egy Lispeszentadorján nevű, zalai dombok között meghúzódó falucskában, a Rejtek Vendégházban töltöttünk el három tartalmas napot.

A tábor célja, hogy a speciális élethelyzetben élő embertársainkhoz eljusson az evangélium üzenete, tapasztalják meg az imádság és a hívő közösség valóságát és életreformáló hatását, az Atya szeretetét. Hiszünk abban, hogy a Szentlélek végzi a lélekmentő munkát azokban is, akik először voltak a táborunkban, azokban is, akik már visszajárók.

A segítők és a résztvevők különféle felekezeti háttérből jöttek, a résztvevők közül pedig többen egyáltalán nem kötődnek semmilyen felekezethez.

A programot úgy állítottuk össze, hogy a szabadidős tevékenységek előkészítsék vagy elmélyítsék az igei üzenetet. A vizualitás hiánya vagy csökkent mértéke miatt ennek különösen nagy jelentősége van, mert segíti az üzenetek későbbi felidézését. E célból több hangfelvétel is készült, amit zárt messengercsoportban osztunk meg, ahol továbbra is folyik a kapcsolattartás.

A magvető példázatát, a samáriai asszony történetét és a laodíceai gyülekezetnek szóló levél egy részletét tanulmányoztuk.

Látogatást tettünk egy közeli családi farmon, ahol ittunk a frissen fejt tehéntejből, és hálából énekeltünk a házigazdáinknak, akiket megérintettek a keresztény szövegű dalok. Veszteségfeldolgozó csoportfoglalkozást szakember vezetésével tartottunk, amelyet az Áttörés című keresztény film vetítése előzött meg. Kézműves foglalkozáson levendulás ajtódíszt készítettünk kopogtatóval, ami otthonunkban is felidézi Jézus mondatait: „Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek…”

A visszajelzésekből kiderült, hogy a korábbi tábor hatására volt, aki közösséget keresett a lakóhelyén, ahova azóta is jár, volt, aki közeli hozzátartozója elvesztését a táborban kapott üzenetek segítségével tudta feldolgozni. Az idei alkalmunkon is láthattuk Isten munkájának egy részét, ahogy Bibliát nem ismerő emberek nyíltak meg az igei üzenetre.

A táborvezetésért Peszleg Katalin és Peszleg Zsolt volt a felelős, a zenei szolgálatot Opauszki Györgyné Eszter és Kopa Zoltán látták el.

Köszönjük az anyagi támogatást, amit egyházunk nyújtott ehhez a szolgálathoz, és Bokros Andreának, hogy a Speciális Misszión belül a látássérült emberek elérését is szívügyének tekinti!

Peszleg Katalin és Zsolt

Lenti, 2024. 07. 25.