A Baptista Világszövetség (Baptist World Alliance – BWA) idén július 7–12. között rendezte meg éves közgyűlését, ezúttal a nigériai Lagosban.
A találkozó mottója „A béke nagykövetei” volt.
Nem véletlen a mottó választása, hiszen a világban sok helyen vannak háborús, polgárháborús konfliktusok, amelyek minket, baptistákat is érintenek. Az ukrán–orosz háború, az izraeli–palesztin konfliktus, az örmény–azeri villongások, a kínai–tajvani erőfitogtatások és bürokratikus háborúskodás, a pakisztáni–indiai határvillongások és harcok Kasmírért, a Száhel-övezet erőszakos iszlamista térnyerése, a szír háborús feszültségek, a szudáni, libanoni, jemeni, mianmari, nigériai, venezuelai, afgán, indiai és egyéb országokon belüli polgárháborús, törzsi konfliktusok, és a lista közel sem teljes. Emellett hosszan sorolhatnánk a keresztényüldözéssel sújtott országokat, ahol az extrém fenyegetettségtől (életveszély, vagyonelkobzás, kínzás, üldözés) az elnyomáson át (másodrendű állampolgársági státusz, hozzáférés megtagadása szolgáltatásokhoz, pénzügyi és jogi diszkrimináció) az enyhébbnek tűnő, de egyre gyakoribb bürokratikus és jogi elnyomásig (keresztény szabadságjogok elvitatása, büntetése, tudatos kirekesztés, anyagi és szabadságvesztés a hit megélése miatt), amelyek már Európában és a nyugati világban is jelen vannak.
Szóval nagyon indokolt a béke követségéről beszélni, különösen, hogy a Szentírás szavai szerint „Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és ránk bízta a békéltetés igéjét” (2Kor 5,19). Erről a békekövetségről sok szó esett a legkülönfélébb szemináriumokon, beszámolókban, bizottságokban. A nők jogainak és megbecsültségének hiánya, a kisebbségek és etnikumok hátrányos megkülönböztetése, a természeti erőforrásokhoz (például tiszta víz, termőtalaj, egészséges élelmiszer) való egyenlőtlen hozzáférés és a megdöbbentő anyagi különbségek, az oktatás és egészségügy területén lévő aránytalanságok, az életkilátások és még számos tényező mind-mind a konfliktusokat, háborúskodást, elégedetlenséget táplálja, sokszor érthető módon. Megdöbbentő belegondolni, hogy miközben a világ töredezett és igazságtalan, az evangélium és a kegyelem mindenki számára elérhető, és nincsenek kivételezettek: „Az Írás így szól: »Aki hisz őbenne, nem szégyenül meg.« Nincs különbség zsidók és görögök között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindazokhoz, akik segítségül hívják őt, mert »aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül«.” (Róm 10,11–13)
A világ kereszténysége átalakulóban van, és ezt jól visszatükrözte a konferencia. Körülbelül tucatnyian voltunk Európából, és hasonló számban Észak-Amerikából, Ausztráliából. Ázsia és Dél-Amerika is kis számban képviseltette magát, míg az afrikai kontinensről szinte minden országból jöttek delegáltak, és így állt össze a közel 300 fős résztvevői kör. Ezek az arányok egészen jól leképezik a valóságot, hiszen jelenleg a kereszténység – és benne a baptizmus is – Ázsiában, Dél-Amerikában és Afrikában növekszik igazán, míg máshol stagnál vagy csökken.
Hogy konkrét számokat is említsek:
A Baptista Világszövetséghez 134 ország baptista szövetségei csatlakoztak, és ez 51 millió baptista tagot jelent világszerte. A legnagyobb taglétszámú szövetség a nigériai 9 millió fővel. Az elmúlt öt évben a baptisták száma világszerte 31%-kal nőtt, ami egy remek hír. Ha azonban az arányokat nézzük, az már kevésbé lelkesítő, ránk nézve legalábbis. Európában a baptisták száma 1%-kal csökkent öt év alatt, míg Észak-Amerikában 5%-kal. Ezzel szemben Latin-Amerikában 12%-kal nőtt, Ázsiában 26-tal és Afrikában 112%-kal! Van tehát mit tanulnunk tőlük.
Emellett megmaradt egy komoly aránytalanság, hiszen a nyugati világ még mindig sokkal-sokkal gazdagabb, mint a harmadik világ országai. Ezért partnerségre van szükség. Nem az észt kell osztanunk nekik, mert nincs oka a nyugati kereszténységnek, hogy a korábbi fölényeskedő hozzáállással közeledjen a harmadik világ országai felé. Alázattal fel kell ismernünk, hogy mit csinálnak ők jól, és mit rontunk mi el. Mert ez nem kulturális kérdés, hanem hitbeli.
Isten ma is hatalmas és erős, és ezt számos országban megdöbbentő módon demonstrálja, nem véletlen növekszik a kereszténység a legszegényebbek, elnyomottak, üldözöttek között.
Baptista testvéreink naponta tapasztalják meg Isten erejét, csodáit, gyógyításait, imameghallgatásait, hogy a Szent Szellem ajándékai léteznek, és ő hatalmasan használja ezeket országa építésére. Nem valami karizmatikus túlkapásokról van szó, Isten álmokkal, kijelentésekkel, próféciákkal győz meg embereket, hogy egyedül Krisztus az út, az igazság és az élet, és nincs más rajta kívül.
A konferencia fontos megállapítása volt, hogy Ázsia és Afrika mostanra több misszionáriust küld szerte a világba, mint a nyugati országok, és ez a szám egyre csak növekszik. Ennek a hatásai talán ébresztőleg hatnak az öreg kontinensen is. Reménykeltő példa volt erre egy személyes beszámoló Skóciából, ahol egy kis faluba, a baptista gyülekezet helyi, skót tagjai közé érkezett egy nigériai baptista család. Befogadták őket maguk közé, és ez a család bátran és lelkesen elkezdte hívogatni a gyülekezetbe a szomszédságát. A hatásukra több nigériai és skót család is becsatlakozott, és ezt látva a gyülekezet régebbi tagjai is felbátorodtak és szintén elkezdték a barátaikat, rokonaikat, szomszédaikat hívogatni. Pár év alatt a 40 fős gyülekezet 80 fősre nőtt, és még többtucatnyi rendszeres látogatójuk, keresőjük van.
Több európai országban a baptista egyház a bevándorlók megtérése következtében növekszik vagy legalábbis nem csökken. Ilyen Ausztria, Norvégia, Finnország, de Németország sok gyülekezetében is hasonló jelenségek figyelhetőek meg.
Nagyon különleges élmény volt, amikor a 9 milliós (!) nigériai szövetség az összes delegáltat kibuszoztatta a Lagostól kb. 40 km-re lévő táborába, hogy a környékbeli gyülekezetekkel együtt egy ünnepi istentiszteleten vegyünk részt. A helyi „tahi tábor” 35.000 fő befogadására képes, hatalmas, félig fedett csarnokában talán 5000-en lehettünk, de így is lenyűgöző volt ott lenni és azt a ceremóniát és parádét végignézni, amivel helyi testvéreink készültek. Katonai felvonulás (Krisztus fiatal katonái), katonazenekar, ünnepélyes szalutálás a világszövetség vezetői előtt, kórus, afrikai táncbemutató, afrikai keresztény énekek és klasszikus baptista zeneművek keveredése, afrikai stílusú igehirdetés (nagyon érzelemdús, lelkes és hangos) és nagyon meleg, testvéri légkör jellemezte az eseményt, betekintést adva egy valódi afrikai istentiszteletbe.
Magyarországról négyen mentünk a konferenciára. Dr. Szilágyi Béla, Gál Dávid és Szabó Márk a Baptista Szeretetszolgálat részéről, akik a konferencia előrendezvényének számító humanitárius találkozón tartottak háromnapos képzést, és építettek sok kétoldalú kapcsolatot, míg a Magyarországi Baptista Egyházat Téglási Lajos külügyi szaktitkár képviselte.
Fontos, ünnepi mozzanat volt, hogy a Baptista Világszövetség korábbi szabályzatát megváltoztatta, és idéntől már baptista hátterű missziós szervezetek és szeretetszolgálatok is önálló tagjaivá válhattak a szövetségnek, így nyert felvételt a Baptista Szeretetszolgálat is a Baptista Világszövetségbe.
Téglási Lajos
