154 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. aug. 25. Kovács Dániel lelkipásztor igehirdetése az 5Móz 30:15-16, Gal 3:8-11 igeversek alapján. Székesfehérvári Baptista Gyülekezet
„15Lásd, én ma eléd adtam az életet és a jót, de a halált és a rosszat is. 16Ezért parancsolom ma neked, hogy szeresd az URat, a te Istenedet, járj az ő útjain, tartsd meg parancsolatait, rendelkezéseit és törvényeit, és akkor élni és sokasodni fogsz, mert megáld téged az ÚR, a te Istened azon a földön, amelyre most bemégy, hogy birtokba vedd.” (5Móz 30:15-16)
” 8Mivel pedig előre látta az Írás, hogy Isten a népeket hit által igazítja meg, előre hirdette ezt az evangéliumot Ábrahámnak: „Általad nyer áldást a föld minden népe.” 9Eszerint a hitből valók nyernek áldást a hívő Ábrahámmal. 10Mert a törvény cselekedeteiben bízók átok alatt vannak, amint meg van írva: „Átkozott mindenki, aki nem marad meg abban, amiről meg van írva a törvény könyvében, hogy azt kell cselekedni.” 11Az pedig nyilvánvaló, hogy törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, mert „az igaz ember hitből fog élni”. (Gal 3:8-11)
Mikes Balázs felesége, négygyermekes anya, ötunokás nagymama, tanítónő vagyok. A Wesselényi utcai baptista gyülekezetbe járok 58 éve. Ha van időm, meséket írok.
A Bú és a Szeretet
„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a Tejút mellett egy csillagszép ház. Abban lakott két testvér: Bú és Szeretet. Az volt a különleges képességük, hogy ha Bú megbántotta Szeretetet, rögtön kibékültek. Egyszer arra járt egy csúf boszorka, és megátkozta őket.
Azóta ha valaki megsért valakit, annak idő kell, hogy megbocsásson.”
Ezt a mesét egy negyedikes kislány írta fogalmazásként. Megrendülve olvastam Pilinszky szövegeihez hasonló mélysége miatt.
Az emberek zöme folyamatosan küzd a külsőleg látható különlegességekért. Hogyan legyen a legdivatosabb, legszebb sminkkel, frizurával, legmárkásabb ruhákkal, kiegészítőkkel, legkülönlegesebb tetoválásokkal ellátott, és a teste minden porcikája miként legyen a lehető legközelebb a tökéleteshez? Erre a vágyakozásra iparágak épülnek, belénk sulykolják a reklámok, filmek, magazinok és könyvek.
Milyen különleges belső tulajdonságokra vágyunk? Legyünk mi a legokosabb, leggazdagabb, legbefolyásosabb címkékkel ellátott emberek?
A keresztény emberek milyen különleges képességekre vágynak? Gyógyítás, nyelveken szólás, prófétálás, erővel és olyan hatalommal bíró prédikálás, amire pillanatok alatt ezrek térnek meg?
A mese szereplőinek a különleges képessége a megbocsátás volt, a semmilyen feltételhez nem kötött megbocsátás. Észszerű feltételek lennének például: ha bocsánatot kér, ha megbánja a tettét, vagy ha megbűnhődik érte. De nincs feltétele, ez a különleges képessége. Ezt az alázatos szemléletet emeli be a különleges képességek közé az író.
Istentől pont ezt várjuk el. Nézzen el nekünk mindent. Akkor is, ha sokadszorra követjük el ugyanazt a bűnt. Lássa a körülményeinket, értsen meg bennünket, azt, hogy miért vesztettük el a fejünket, az önuralmunkat. De mi nem adjuk ezt tovább, mert bár egyszerűnek és eszköztelennek tűnik, tehát bárki számára elérhetőnek, mégse tudjuk mindig megtenni. Megindokoljuk okos érvekkel, hogy miért nem bocsátunk meg, hiszen nekünk van igazunk.
A mese szereplőinek beszélő nevük van. A Bú talán depresszióra hajlamos, könnyen meglátja a hibákat, könnyen elbúsul dolgokon, talán a tökéletességre vágyik, de képtelen a közelébe férkőzni, és ez töri le. Nem tudjuk az okát, miért lett ez a neve. Azt tudjuk csak, hogy időnként megbántja a testvérét.
A Szeretet nevűnek ugyan látszólag könnyebb az élete, hiszen más a szemléletmódja: meglátja a jót, és elfogadja a körülményeit, köztük azt is, hogy ilyen testvér jutott neki. Egyszerűen és magától értetődően szereti, akkor is, ha tudja, hogy időnként ez nehéz.
A mese végén kitárul az eddig kétszemélyes világ, és az egész univerzum belefér. Valahogy úgy, mint a bűnesetnél – Ádámnál és Évánál –, egy átok, és mindenki bűnhődik, beférkőzik a nyomorúság a hétköznapok menetébe.
A jó hír az – mert ezzel záródik a mese vége –, hogy van esély a megbocsátásra, nem veszett el végleg, ha idő kell is hozzá, de nem válik elérhetetlenné.
Ebben a történetben egy kicsi lány pár mondatban leírja a Jó és a Rossz harcát, az emberiség égbetörő vágyait és a hétköznapi ember boldogságra való igyekezetét.
…tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos…
…bocsásd meg bűneinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek…
…ha olyanok nem lesztek, mint a gyermekek…
Az öröm takarója
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy falu. Ennek a falunak a határában kezdődött Királyrét, ami annyira pici volt, hogy még a falu címet se nyerhette el, hiszen csak néhány lakója volt, azok is jobbára öreg emberek.
Ezek az idős emberek Királyréten, ott a Börzsöny hegység mélyén születtek és ott is öregedtek meg. Ismerték, milyen télen, amikor vastag hótakaró borítja a tájat, és még a madaraknak sincs kedvük énekelni. Ilyenkor a magányos hiúz nyomai apró láncszemekként sorjáznak egymás mögött. Néha-néha még medvemancs is feltűnik, tiszteletet parancsolón, de őkelme csak átvonul, mert már kell egy kis változatosság neki is. Ismerték, milyen a tavasz náluk, amikor a bokrok alatt kivirul az ibolya, és a zöld százféle színárnyalatban nyújtózik végig a hegyeken, a madarak csilingelése követi minden moccanását Királyrétnek. Ismerték, milyen nyáron, amikor a falu már nyög a hőségtől, a határban aranylón ringanak a kalászok, de az erdők még őrzik a hűvösséget, a vándorok boldogan haladnak a patak medrében, lábukat bele-belemerítve óvatosan annak vizébe. Ismerték, milyen ősszel, amikor az erdőben a sárgák, barnák, vörösek megnyugtató békességben élnek egymás mellett, egyre fakulóban, készülődve a télre. Örök körforgásban éldegéltek a királyréti emberek, maguk sem tudva, milyen szerencsések, hogy a világnak ezen a részén létezhetnek. Egyszer egy napon Juliska néni, az egyik legöregebb királyréti néni egy álmot látott.
Készítsétek el az öröm takaróját, s meglátjátok, jobb hely lesz ez a világ!
Ez a mondat hangzott el az álomban.
„Öröm takarója, mi lehet ez? S mit jelent a többes szám? Készítsétek el? Kivel készítsem el?” – morfondírozott Juliska néni, aztán gondolt egy merészet, és összehívta az unokáit.
„Kötni fogunk! Jó, jó, tudom, hogy még nem tudtok, semmi gond, megtanítom, hogy kell. Beülünk a denevéres barlangba, ott nem fog bennünket senki sem zavarni, és sokszínű fonalból, amilyen az erdő, kötünk, kötünk, kötünk, a végén összevarrom egy nagy takarónak, és nem tudom, hogy hogyan, de biztos, hogy hasznára válik a világnak.”
Így is történt. A gyerekek leültek és szépen megtanulták a kötést. Kötöttek, közben beszélgettek és hallgattak és nevettek és sírtak, és amikor már rengeteg színes kis takaródarab állt a sarokban, Juliska néni összevarrta egy hatalmas színes takarónak.
Abban a pillanatban, amikor készen lett, a világ összes árva gyereke melegséget érzett a szíve körül. Olyan volt, mintha valaki gondosan betakarta volna őket.
Hogyan hat(hat) a művészet a hitre?
Mit nevezhetünk művészetnek?
Olyan alkotást, ami mélyen megindít, gondolatokat ébreszt bennünk, gyönyörködtet, katarzist élhetünk át a segítségével. Tulajdonképpen a hétköznapi életünket teszi szebbé.
Mózes könyveiben már találkozhatunk vele, az első iparművészeti remekek a kegytárgyak voltak. Részletesen leírja, hogy milyen méretűek, milyen anyagból készüljenek és mit ábrázoljanak (2Móz 25).
A 21. századi keresztény embernek miért van szüksége a művészetekre?
Néhány személyes gondolatomat szeretném ezzel kapcsolatban megosztani. Nekem az irodalom és a képzőművészet segített jobban megérteni a bibliai igazságokat.
Néhány éve olvastam Ljudmila Ulickajától a Daniel Stein, tolmács című könyvet. A könyv egy zsidó fiatalember életét mutatja be. A regény első lapjain az életéért küzd, hiszen a nácik a származása miatt üldözik, az utolsó lapok a haláláról számolnak be, maga a könyv a közte levő évtizedeket mutatja be. Azt, hogy hogyan legyünk és maradjunk meg a hitben; számomra ebben ad segítséget ez a mű. Sűrűn emlegetjük, hogy a mai környezetben nehéz megélni a hitünket; Danielnek szinte lehetetlen volt néha, mégis sikerült. Betekintést nyerünk egy szent ember életébe, akinek a szentség megélése magától értetődő, természetes, vagyis maníroktól, modorosságtól és felszínességtől mentes. Daniel egy közülünk. Daniel lehetnél te is. Daniel hite választható. A Daniellel történő beszélgetés során a szereplők emelkedettebbek, jobbak lesznek valahogy. A „szentek legyetek, mert én, az örökkévaló Istenetek szent vagyok” (vö. 3Móz 19,2–5) ige tapintható közelségbe kerül, megértjük az érthetetlen, felfoghatatlan mondatot, megsejtjük, hogy elérhető ez a kérés, amit Isten intéz az emberhez.
A másik irodalmi példa Lackfi János. Pár éve radikális fordulatot vett az élete, amikor megújult a hite. Olyan erővel és szenvedéllyel szól Istenről, olyan erővel szólítja meg az Urat, kér, könyörög, imád és tárja fel ezzel a lelkét, hogy az olvasót is magával ragadja, több versében ráismer a hasonló gondolataira, érzéseire.
A harmadik példám Visky András Kitelepítés könyve, ami egy családregény. Egy, a Duna-deltába kitelepített református lelkész feleségéről, gyerekeiről és egy velük élő cselédlányról szól. Az embertelen környezetben próbálják túlélni a túlélhetetlent, körülöttük a pusztítás, a megfélemlítés, az embertelenség, a nyomor, a szélsőséges időjárással való eszköztelen küzdelem. Ebben a helyzetben egyetlen könyvük van: a Szentírás. Esterházy Péter szerint Visky bármiről ír, a témája a Biblia. Ez így van. Beleivódott. Édesanyja minden reggel és este és ha volt idő, napközben a Bibliából olvasott fel. Abból éltek, arról beszéltek, annak óvó szavait próbálták pajzsként maguk elé helyezve túlélni a tábort. Az egész életük párbeszéd volt a Teremtővel.
Isten minden helyzetben velünk van, aki ezt a könyvet elolvassa, gyakorlatilag is látja, miből áll ez.
Számtalan irodalmi alkotást lehetne még sorolni, hiszen most már vannak keresztény könyvkiadók, én most ezt a három ajánlást tettem ide az irodalom kapcsán.
A festészetnek sokáig kizárólag bibliai témája volt. Ha egy képtárba betérünk bibliaismeret nélkül, a képek nagy részét nem értjük. A barokk kor volt az, ahol elkezdődött a változás, és voltak már profán témájú festmények is.
A rám leginkább ható művész Caravaggio, a barokk korban élt itáliai festő. Caravaggio szinte minden festménye a mai korban élő emberhez is elemi erővel szól. A festő nem volt hagyományos értelemben elképzelt hívő ember. Azt hiszem, minden lehetséges bűnt elkövetett. Szinte minden képére odafesti magát. Ott akar állni Krisztus mellett, amikor sírba teszik, amikor a sebét megmutatja Tamás apostolnak, amikor megjelenik az emmausi tanítványoknak, vágyik rá, hogy egyszer őt is megszólítsa, elhívja az Úr. Esendő ember, pont, mint mi. Vágyódó. Tisztán látja a tisztátalan voltát, mégis reménykedő.
Mi a művészet? „Szépséggé rögzített emberi megnyilvánulás” – hangzik Weöres Sándor válasza. „A művészi szép számos titka közül az egyik legszembetűnőbb, hogy az mindig egyfajta alázat gyümölcse. Ha jól megfigyeljük, az alkotó képzelet kifejezésének anyagáért mindig földig hajol, mintegy megismételve Isten teremtő gesztusát. Mi több: minél bonyolultabb a mondanivalója, a művésznek annál esendőbb és elhagyatottabb rétegekbe kell leásnia, hogy megfelelő „anyagra” találjon. A művészetben csak az szárnyal, ami földhözragadt, egyedül a szegénység gazdag és a vereség győzedelmes” – fogalmazza meg Pilinszky János az én gondolataimat is.
Mikes Kriszta
Mikes Kriszta és Mikes Balázs, az alkotóhét művészeti vezetői
57 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. aug. 25. Szalacsi József igehirdetése az 1Kor 16:13-14 igeversek alapján. Szegedi Új Remény Baptista Gyülekezet
„13Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek! 14Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” (1Kor 16:13-14)
Cím:
6721 Szeged, Madách u. 19.
Lelkipásztor:
Sipos Márk
Állandó alkalmak:
Állandó alkalmak: Vasárnap 9:00 Felfedezőcsoport Vasárnap 10:00 Istentisztelet Csütörtök esténként Új Remény Csoport-os alkalmak házaknál
„Szép város Kolozsvár, mi ott lakunk a Szamosnál” – visszhangzik emlékeimben a régi slágerré vált operettrészlet, hogy ismét a „kincses” városban jártam a hétvégén. Kolozsváron szervezte meg ugyanis a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma ez évi plenáris ülését, közgyűlését és szekcióüléseit 2024. augusztus 22–24. között. A konferenciának a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara adott otthont.
Jó volt bekapcsolódni különösen az egyháztörténeti szekció izgalmas témáinak tárgyalásába, hiszen az evangélium szerint reformált magyar protestáns felekezeteknek közös a bibliai gyökerük, és sokszor azonos vagy bizonyos hangsúlyeltolódással párhuzamos a történelmük is. Mint baptista egyháztörténész ezért vettem örömmel részt a Kárpát-medence református egyetemein végzett teológia doktorait ötven éve összefogó Doktorok Kollégiuma kolozsvári konferenciáján, mint aki ugyancsak Debrecenben végzett hallgatóként lettem ennek a tekintélyes szervezetnek az alkotó tagjává.
Kincses Kolozsvár és a közeli Torda városa mondhatjuk, hogy a 16. század óta a magyar protestantizmus bölcsője, sőt fellegvára volt egészen napjainkig. Kolozsvár pedig ma is Erdély szellemi, kulturális és gazdasági fővárosának tekinthető.
Bennünket, baptistákat is mély egyháztörténelmi gyökerek kapcsolnak Kolozsvárhoz. A 16. században Németalföldön élő anabaptista hittudósok által eredetileg flamand nyelven írt Könyvecske az igaz keresztyéni keresztségről című, Hollandiából lengyel közvetítéssel Erdélybe juttatott és Dávid Ferenc reformátor által ékes magyar nyelvre fordított 350 oldalas hitvédelmi tanulmánykötetet Kolozsváron nyomtatták ki 1570-ben Heltai Gáspár nyomdájában.
Ez az anabaptista hitvédelmi könyv – melynek szerzőit a mű megszületése után állam(egyház) elleni összeesküvés vádjával letartóztatták és máglyán elégették – eredetileg a hitvalló keresztség/bemerítés helyreállításának fontosságát hangsúlyozza a reformált egyházban. Annak idején Kolozsvár lakói nagy nyitottsággal fogadták a reformáció hitújító törekvéseit és gyakorlatba ültetését is. A hitélet megújítását szorgalmazó mű hasonmás kiadása a karakter szerinti és értelmező szövegátiratokkal együtt 2020-ban jelent meg, melyet a budai Várban megrendezett Protestáns Sokadalom keretében a Magyar Nemzeti Levéltárban mutattunk be ismételten az elmúlt napokban. (A kötet első ünnepélyes bemutatója 2022. június 7-én volt a BTA-n.)
Hogy hány példányban jelent meg eredetileg ez a könyv, és a korábbi tiltások ellenére milyen széles néprétegeket ért el, azt nem tudjuk pontosan. Viszont lényeges felidéznünk, hogy az erdélyi országgyűlésnek a kolozsvári Szent Mihály-székesegyház adott helyet 1622 májusában. Az országgyűlés egyik határozatában biztosította a Bethlen Gábor fejedelem által Erdélybe telepített anabaptisták háborítatlan vallásgyakorlatát Alvincon. Bethlen Gábortól pedig 1622. július 4-én kiváltságlevelet kaptak.
Meg kell jegyeznünk, hogy az újkori baptista misszió is Kolozsváron indult el 1866-ban Rottmayer János bibliaterjesztő által Erdély területén. Neki köszönhető, hogy Erdély-szerte elindulhatott a Szentírásra épülő baptista ébredési mozgalom, melynek középpontjában a megtérés és újjászületés fontosságának sürgető üzenete állt, amelyet az önként felvállalt hitvalló keresztség/bemerítés pecsétel meg mint a Krisztus követése melletti elköteleződés hitelesítő külső jele.
Rottmayer János, Erdély bátor ugartörő baptista misszionáriusának valamikori bibliaraktára ma is felkereshető a Mátyás király szülőháza mögötti utcában, ahol jelenleg is különböző nyelvű Bibliák és hitébresztő/hitmélyítő irodalmi művek és egyszerű hitbuzgalmi traktátusok is kaphatók.
Konferenciánkkal párhuzamosan zajlott a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozata, amiről állíthatjuk, hogy a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjévé vált az elmúlt tizenöt esztendő alatt. Ebben az évben augusztus 18–25. között került sor erre a színes, kulturális, művészeti, ének-zenei programokkal kísért fesztiválra.
Az egyhetes ünnepségsorozat központi színhelye volt a város központjában álló monumentális Szent Mihály-templom és környéke, a Mátyás király főtéri szobra előtti terület, valamint a Farkas utcai fél évezredes református templom udvara és környéke, a hozzá vezető utca, egészen a Babeș-Bolyai Tudományegyetem előtti térségig.
A városban szinte mindenütt magyar szót lehet hallani. Ezekben a napokban több százezer magyar honfitársunk keresi fel a várost, és vesz részt a színes programokban. A templomokban és az utcákon is ismerős magyar dallamok szólnak a hangszórókból. Önfeledt, mosolygós, jókedvű arcok mosolyogtak vissza, bármerre jártam a városban.
Messzire elhangzanak a templom nyitott kapuján kiszűrődő, közösen énekelt zsoltárok hangjai. A templomok kertjeiben gyerekeknek és fiataloknak szánt programok, bizonyságtételek, kortárs keresztény zenei események, gyülekezeti kórusok, komolyzenei programok, hangszeres élőzene és klasszikus orgonamuzsika szerepelnek az egy hétig tartó Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt.
Ennek betetőzése a főtér nagy színpadán rendezett koncertek, komoly- és könnyűzenei események, színházi bemutatók, amelyek a magyar kultúra, a magyar népzene vagy vallásos témájú előadások tarkaságát kínálják az időnként több tízezer főre felszaladó magyar közösség számára. Így történt néhány éve a István, a király című rockopera bemutatása is, amelynek fergeteges fogadtatása volt a városban megjelent magyarok számára.
Bárcsak ilyen békében élhetné mindennapjait nemcsak Kolozsvár, de egész Erdély, sőt a Kárpátok ölelésében élő Pannon medence különböző nyelvet beszélő, színes kulturális örökséggel rendelkező, szülőföldjét szerető és megbecsülő népe! „Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott.” (Zsolt 33,12) Immánuel! Velünk az Isten!
155 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. aug. 25. Balázs André lelkipásztor igehirdetése az Ef 6:10-20 igeversek alapján. Szegedi Baptista Gyülekezet
„10Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében. 11Öltsétek magatokra Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben. 12Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. 13Éppen ezért vegyétek fel Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. 14Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, 15sarut húzva lábatokra, készen a békesség evangéliuma hirdetésére. 16Vegyétek fel mindezekhez a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. 17Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely Isten beszéde. 18Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által, és legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve valamennyi szentért; 19és énértem is, hogy adassék nekem az ige, ha szóra nyitom a számat, hogy bátran ismertessem meg az evangélium titkát, 20amelynek követe vagyok bilincsben is, hogy bátorságom legyen azt úgy hirdetni, ahogyan kell.” (Ef 6:10-20)
358 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. aug. 25. #Jézus#baptista#keresztény Katona Béla lelkipásztor igehirdetése az Ef 6:10-20 igeversek alapján. Pesterzsébeti Baptista Gyülekezet
„10Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében. 11Öltsétek magatokra Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben. 12Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. 13Éppen ezért vegyétek fel Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. 14Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, 15sarut húzva lábatokra, készen a békesség evangéliuma hirdetésére. 16Vegyétek fel mindezekhez a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. 17Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely Isten beszéde. 18Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által, és legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve valamennyi szentért; 19és énértem is, hogy adassék nekem az ige, ha szóra nyitom a számat, hogy bátran ismertessem meg az evangélium titkát, 20amelynek követe vagyok bilincsben is, hogy bátorságom legyen azt úgy hirdetni, ahogyan kell.” (Ef 6:10-20)
40 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. aug. 25. Pollák Dávid lelkipásztor igehirdetése az ApCsel 18:1-17 igeversek alapján. Kispesti Baptista Gyülekezet
„1Ezek után Pál eltávozott Athénből, és Korinthusba ment. 2Ott találkozott egy Akvila nevű pontuszi származású zsidóval, aki nemrég jött Itáliából feleségével, Priszcillával, mivel Klaudiusz elrendelte, hogy minden zsidó távozzék Rómából. Pál csatlakozott hozzájuk, 3és mivel ugyanaz volt a mestersége, náluk lakott és dolgozott, ők ugyanis sátorkészítő mesterek voltak. 4Szombatonként azonban a zsinagógában vitázott, és igyekezett meggyőzni zsidókat és görögöket. 5Amikor pedig Szilász és Timóteus megérkezett Makedóniából, Pál teljesen az ige hirdetésének szentelte magát, és bizonyságot tett a zsidók előtt, hogy Jézus a Krisztus. 6Amikor azonban ellene szegültek és szidalmazták, lerázta ruhájáról a port, és ezt mondta nekik: Véretek a ti fejetekre szálljon: Én tiszta vagyok! Mostantól fogva a pogányokhoz megyek. 7Ekkor eltávozott onnan, és egy Tíciusz Jusztusz nevű istenfélő ember házába költözött, akinek a háza szomszédos volt a zsinagógával. 8Kriszpusz, a zsinagógai elöljáró pedig hitt az Úrban egész háza népével együtt, és a korinthusiak közül, akik hallgatták őt, szintén sokan hittek, és megkeresztelkedtek. 9Az Úr egy éjjel látomásban ezt mondta Pálnak: Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: 10mert én veled vagyok, és senki sem fog rád támadni és ártani neked, mert nekem sok népem van ebben a városban. 11Ott is maradt egy évig és hat hónapig, és tanította közöttük Isten igéjét. 12Amikor pedig Gallió volt Akhája helytartója, a zsidók egy akarattal Pálra támadtak, a törvényszék elé vitték, 13és így szóltak: Ez az ember arra csábítja az embereket, hogy törvényellenes módra tiszteljék az Istent. 14Amikor azonban Pál szólásra akarta nyitni a száját, Gallió ezt mondta a zsidóknak: Ha valami törvénytelenségről vagy súlyos bűntettről volna szó, ti zsidók, a törvény értelmében meghallgatnálak benneteket. 15Ha viszont tanításról, nevekről és a ti törvényetekről vitatkoztok, azt intézzétek el magatok, mert én ilyenekben nem kívánok bíró lenni. 16Aztán kiutasította őket a törvényszék elől. 17Ekkor valamennyien megragadták Szószthenészt, a zsinagógai elöljárót, és ütlegelték a törvényszék előtt; de Gallió mit sem törődött ezzel.” (ApCsel 18:1-17)
Vasárnap 9:00-től imaóra és gyermekeknek vasárnapi iskola délelőtt 10:00-től és délután 17:00-től istentiszteletet Csütörtökön este 18:00-tól bibliaóra
4030 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2024. aug. 25. Megívó a legkülönlegesebb esküvőre. Mike Sámuel lelkipásztor igehirdetése a Jel 19,6-10 igeversek alapján. Kecskeméti Baptista Gyülekezet
„6És hallottam valami nagy sokaság hangját, amely mintha nagy vizek zúgása és erős mennydörgés hangja volna: Halleluja, mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható! 7Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője, felkészült menyasszonya, 8és megadatott neki, hogy felöltözzék fényes, tiszta gyolcsba: ez a gyolcs a szentek igaz cselekedeteit jelenti. 9Így szólt hozzám: Írd meg: Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzőjének vacsorájára! Ezt is mondta nekem: Ezek Isten igaz igéi. 10És leborultam a lába elé, hogy imádjam őt, de így szólt hozzám: Vigyázz, ne tedd! Szolgatársad vagyok, és testvéreidé is, akikben megvan Jézus bizonyságtétele. Istent imádd, mert a Jézusról való bizonyságtétel a prófétaság lelke.” (Jel 19,6-10)
A Baptista Oktatási Központ és a Baptista Pedagógiai Intézet szervezésében került megrendezésre kedden az éves bibliaismeret- és hitoktatói konferencia.
A 140 résztvevő különböző iskolarendszerű hitoktatásban és/vagy gyülekezeti gyermekmisszióban osztja meg Isten üzenetét a gyerekekkel. A konferencia célja a hitoktatásban dolgozó tanárok, tanítók és gyülekezeti szolgálattevők szakmai továbbképzése, jó gyakorlatok és módszertani ismeretek bővítése, szakmai segítségnyújtás, valamint lelki bátorítás. A résztvevők a sok-sok motiváló üzenet, hasznos információ mellett a személyes találkozások adta beszélgetésekkel, szakmai tapasztalatcserékkel gazdagodva kezdhetik az új tanévet.
A nap házigazdája Hajnal Zoltán, a BOK új igazgatója volt. A közös éneklést és Durkó István missziói igazgató igei bátorítását követően Bán Attila és Kati, a baptista gyermekmisszió vezetői beszéltek munkájukról, Bognár Erika és Nemeshegyi-Horvát Anna pedig a tanév közben szervezett regionális találkozókról. Selmeczi Otília a mentális segítség lehetőségét ajánlotta fel a gyermektanítók számára.
Észak-karolinai vendégeink a tanórai fegyelmezésről és a keresztény oktatás evangéliumi alapjairól beszéltek. Ebéd előtt hallhattunk még a Zsidók Jézusért szervezet munkájáról is.
Délután Miklya Luzsányi Mónika író, publicista, pedagógus, teológus előadásait hallgathattuk meg. Az ő témája a 21. századi „netgeneráció” és a Biblia volt. A konferencia Paróczi Zsolt oktatási szaktitkár áldásával zárult.
8 megtekintés Premier dátuma: 2024. aug. 25. Pesti Csaba lelkipásztor igehirdetése az 1Sám 27:1-12 igeversek alapján. Karcagi Baptista Gyülekezet
„1Dávid azonban ezt gondolta: Egy napon mégis el kell pusztulnom Saul kezétől. Legjobb lesz gyorsan elmenekülnöm a filiszteusok földjére. Akkor majd hiába üldöz engem Saul Izráel egész területén, megmenekülök a kezéből. 2Elindult azért Dávid, és átment hatszáz emberével együtt Ákíshoz, Máók fiához, Gát királyához. 3Letelepedett Dávid Ákísnál Gátban embereivel együtt, mindegyik a maga háza népével, Dávid is a két feleségével: a jezréeli Ahínóammal és a karmeli Abígajillal, Nábál volt feleségével. 4Amikor jelentették Saulnak, hogy Dávid Gátba menekült, nem kereste tovább. 5Egyszer azt mondta Dávid Ákísnak: Ha jóindulattal vagy hozzám, adj nekem helyet az egyik mezővárosban, hogy ott lakjam! Miért lakjék szolgád veled együtt a király városában? 6Akkor nekiadta Ákís Ciklágot – így lett Ciklág Júda királyaié mindmáig. 7Az az idő, amíg Dávid a filiszteusok mezején lakott, egy esztendő és négy hónap volt. 8Egyszer felvonult Dávid embereivel együtt, és megtámadták a gesúriakat, a gézerieket és az amálékiakat. Ezek voltak ősidőktől fogva annak a földnek a lakói Súr felé menet Egyiptom országáig. 9Valahányszor Dávid betört egy területre, sem férfit, sem asszonyt nem hagyott életben, és elvitt juhot és marhát, szamarat, tevét és ruhaneműt, azután visszament Ákíshoz. 10Amikor Ákís ilyenkor megkérdezte, hogy most éppen hová törtek be, Dávid ilyeneket felelt: Júda déli részére! A jerahmeéliek déli területeire! A kéniek déli területére! 11Dávid nem hagyott életben, és nem vitt Gátba sem férfit, sem asszonyt, hogy ne mondhassák el: Ezt meg ezt csinálta Dávid! Ez volt a szokása egész idő alatt, amíg a filiszteusok mezején lakott. 12Ákís pedig bizalmába fogadta Dávidot, mert ezt gondolta: Nagyon meggyűlöltette magát a népével, Izráellel, ezért örökre az én szolgám marad.” (1Sám 27:1-12)
Cím:
5300 Karcag, József Attila u. 11.
Lelkipásztor:
Pesti Csaba
Állandó alkalmak:
Szerda: 18 óra istentisztelet Szombat: 15 óra ifjúsági istentisztelet (minden hónap második szombatján) Vasárnap: 9.30 óra imaóra 10 óra istentisztelet 18 óra istentisztelet
Körzet: Bucsa, Rákóczi u. 16. – 5527; Kisújszállás, Kossuth u. 29. – 5310; Kunmadaras, Bacsó B. u. 11. – 5321; Poroszló, Fehéraklai u. 25. – 3388; Tiszaigar, Dózsa Gy. u. 20. – 5361; Tiszaszentimre, Kör u. 21. – 5322
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.OkTovábbi információk
