A 2024-es esztendőben Isten kegyelmének köszönhetően két alkalommal járhattam hivatalos úton Amerikában. Először február 16–25. között a Billy Graham Evangelizációs Társaság (BGEA) kötelékébe tartozó Nemzetközi Evangelizációs Szövetség (IEA) tanítványképző központjának vendégei voltunk, ahová a Baptista Teológiai Akadémia nyolc tanárával utaztunk egy emlékezetes tanulmányútra.
Másodízben szeptember 12–25. között járhattam Clevelandben, Calgaryban és Toronto városában, ahol magyar hittestvéreink között szolgálhattam igehirdetéssel, történelmi előadásokkal, egyúttal a „magyarságkutatás” területén ismerhettem meg közelebbről az Amerikában és Kanadában élő magyar baptisták mindennapi életét. Ez utóbbi útnak emlékezetesebb eseményeiről kaphatunk rövid betekintést az alábbi híradásban.
A clevelandi magyar baptisták 125. jubileumi ünnepe
A Clevelandi Bethánia Magyar Baptista Gyülekezet ebben az esztendőben emlékezett meg az észak-amerikai magyar baptista misszió első gyülekezetének Cleveland városában 125 évvel ezelőtt történt megalakulásáról.
A jubileumi ünnepi hálaadónapokra 2024. szeptember 14–15-én került sor Clevelandben. A gyülekezet lelkipásztora, Deák Zsolt és elöljárósága kezdeményezésére a kétnapos ünnepi istentisztelet igehirdetője és a történelmi megemlékezések előadója dr. Mészáros Kálmán, a gyülekezet korábbi lelkipásztora, a budapesti baptista teológia rektora, egyháztörténész volt.
Az ünnepségre sokan eljöttek a városból és a szomszédos településekről is. A köszöntésekbe bekapcsolódtak a gyülekezet korábbi lelkipásztorai közül dr. Fazekas László, dr. László Imre, Kulcsár Sándor, Zeffer Béla testvérek.
A város protestáns lelkipásztorai közül jelen volt többek közt dr. Krasznai Csaba református püspök, Botánszki Igor adventista lelkész, valamint Huli Sándor, a detroiti magyar baptista gyülekezet lelkipásztora, az Észak-Amerikai Magyar Baptista Szövetség főtitkára.
A buzdító igehirdetések, történelmi megemlékezések között sok szép ének és tanúságtétel hangzott el a kétnapos ünnep során. Köszönet a detroitiakkal kiegészült összevont énekkar és a helyi dicsőítő énekegyüttes felemelő szolgálatáért.
A clevelandi magyar baptista misszió története dióhéjban
Az 1899-ben létrejött magyar baptista közösség megalakulása óta aktív missziót folytatott a Kárpát-medence különböző régióiból egyre nagyobb számban kivándorló és Clevelandben letelepedő magyar anyanyelvű honfitársaink között.
Kezdetben a már korábban érkezett német baptisták templomaiban jöttek össze, később azonban önálló gyülekezetekként saját templomokat is béreltek, illetve vásároltak úgy a város keleti, mint nyugati kerületeiben.
Cleveland a huszadik században jelentős ipari, kereskedelmi és kulturális központtá vált, eközben Észak-Amerika legvonzóbb városává lett különösen az egyre nagyobb létszámban érkező magyar bevándorlók számára.
Egyidőben Clevelandet a második legnagyobb magyar városnak nevezték, hisz az egymás után tömeges méretekben érkező honfitársaink nyolcvan-százezres magyar származású lakosságával időnként Debrecent is megelőzte.
Az is különös jellemzője volt a városnak, hogy a katolikus hívek számát megelőzve a protestáns magyarok igen nagy létszámban telepedtek le a városban. Ezért illették gyakran Clevelandet az „Amerika Debrecene” névvel.
Clevelandet 1852-ben Kossuth Lajos, a „magyarok Mózese” is meglátogatta a magyar szabadságharc leverése után, ahol több ezer ember fogadta. Feltételezhetően magyarok is lehettek az őt éljenző tömegben.
Bár az igazi tömeges kivándorlási hullám a huszadik század elején következett be, amikor mintegy másfél millió hazánkfia „tántorgott ki” Amerikába az otthoni szegénység, világháborúk nyomorúsága, politikai üldözés vagy éppen kalandvágy miatt.
Így már jobban értjük, hogy miért volt jelentős a magyar baptisták jelenléte és 125 éven át virágzó missziómunkája. A clevelandi magyar nyelvű baptista misszió a különböző időszakokban felerősödő kivándorlási hullámokkal arányosan hol növekedett, hol fogyatkozó volt.
Az elmúlt évtizedekben az ’50-es, ’60-as években érte el eddigi legmagasabb taglétszámát, amikor 300 fő fölé kúszott a bemerítkezett magyar baptisták létszáma a Shaker Square téren álló, ma is lenyűgöző szépségű templomban.
Később Cleveland keleti városrészében, a Buckay Road mentén kialakult, többségében magyarok lakta kolóniában találtak megfelelő templomot maguknak. Végül a színes afroamerikai lakosság túlnépesedése miatt a magyar lakosság szétszóródott, illetve beépült az angol nyelvű gyülekezetek közösségébe.
A ’70-es, ’80-as években a megmaradt magyar anyanyelvű közösség válságos időszakát a Magyarországról, később Erdélyből érkező lelkipásztorok szolgálata, illetve a velük nagyobb létszámban érkezett fiatalabb bevándorlók érkezése lendítette fel.
A néhány esztendeig alkalmas templomépület nélkül maradt gyülekezet a ’80-as évek második felében ismét növekedni kezdett, egyrészt a romániai kommunista diktatúra elől menekülő erdélyi hittestvéreink növekvő számának köszönhetően, másrészt a városban korábban szétszóródott magyar baptista testvérek visszatérése miatt.
Ebben az időben jutottak a jelenlegi, minden igényt kielégítő, Párma városrészben található, 150 ülőhelyes imaházhoz a clevelandi testvérek, Mészáros testvér pásztorsága alatt. Jelenleg ismét felfelé ívelő szakaszát éli a clevelandi gyülekezet, amióta Deák Zsolt lelkipásztor vette át a gyülekezet lelki irányítását a közösség élén.
Jó volt ebben a néhány napos látogatási időben betekinteni a közösség mozgalmas életébe. Hálás szívvel tekintettünk vissza a gyülekezet küzdelmes, de áldásokban is gazdag múltjába, és kértük Isten további vezetését a Szentlélek által ezen a jubileumi ünnepen.
Magyar hittestvérek között a Sziklás-hegység lábánál
A Sziklás-hegység közelében fekvő Calgary Kanada harmadik (Toronto, Vancouver után) legnépesebb városa, amely a téli sportok és az ökoturizmus ismert központja. Gazdasága főként az olajipar köré koncentrálódik, de jelentős ágazatnak számít a mezőgazdaság, az idegenforgalom és a csúcstechnológiai iparágak is. 1988-ban Calgary lett az első kanadai város, amely otthont adhatott a téli olimpiai játékoknak.
Kanada közép-nyugati Alberta tartományába 1866-ban érkeztek az első magyarok, napjainkra viszont már több mint ötvenezerre szaporodott a létszámuk. A ma már másfél millió lakost számláló Calgaryban jelenleg mintegy 3000 magyar vagy magyar származású honfitársunk él, akik nagyobb része a más protestáns hívőknek is otthont adó magyar nyelvű református gyülekezetnek, illetve ugyancsak a városban működő Magyar Kultúrközpontnak a vonzáskörzetébe tartozik.
Az elmúlt évtizedek során – a hullámzó történelmi eseményekkel összhangban – a magyar közösségek élete is időnként fellendült, máskor viszont visszafogottabbá vált. A hitélet ébren tartása mellett minden igyekezetükkel arra törekedtek, hogy az újabban érkező menedéket keresők lelki otthonra találjanak, és keresztény meggyőződésüket, valamint magyar kultúrájukat megőrizve azt utódaiknak is tovább tudják adni.
Calgaryban magyar baptisták is élnek, bár ők külön gyülekezetet nem alkotnak. Többségük inkább egy nagyobb létszámú angol gyülekezetben talált lelki otthonra és szolgálati lehetőségre. Ezek között található a bibliaközpontú Foothills Alliance Church is. (Ahová Renáta lányom családja is tartozik.) Utunk során ezt a gyülekezetet is sikerült felkeresnünk, ahol igen élénk gyermek-, ifjúsági és felnőtt hitéleti képzés és eleven lelki élet tapasztalható. A gyülekezet missziós stratégiájának fókuszában a lélekmentés és az Isten népével való szoros közösség építése áll.
Calgary városának sziluettjét a Sziklás-hegység égbe törő csúcsai szegélyezik. Lehetőségünk adódott arra is, hogy az egész amerikai kontinens nyugati szegélyét átszelő hegygerinc északi pontján az egyik 2500 méter magas hegy csúcsára feljussunk. A látvány lenyűgöző volt, ahol méltán hangzott fel szívünkből a hálaadó zsoltár ideillő hódolata: „Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta… Megőriz az Úr jártodban-keltedben, most és mindenkor.” (Zsolt 121,1–7)
Magyar baptisták Toronto felhőkarcolóinak árnyékában
Észak-amerikai meghívásom és gyülekezeti szolgálatom 2024. szeptember 21–25. között Torontóban folytatódott. A gyülekezet lelkipásztora, Püsök Dániel – aki egyúttal az Észak-Amerikai Magyar Baptista Szövetségnek, illetve a Magyar Baptisták Világszövetségének is az elnöke a következő két esztendőben – nagy szeretettel fogadott és vont bele a város és a benne folyó missziómunka ismertetésébe és mindennapi kihívásaiba.
Jelenleg hét magyar keresztény felekezet működik a városban: egy katolikus, három református, egy baptista, egy pünkösdi és egy adventista. Két gyülekezetben is szolgálhattam ez idő alatt a városban. Először a Torontói Első Magyar Pünkösdi Gyülekezetbe hívtak igei szolgálatra a testvérek, majd a Torontói Első Magyar Baptista Gyülekezet vasárnapi istentiszteletén hirdethettem Isten igéjét. Ezt követően a város történelmével, kiemelkedő építészeti értékeivel, valamint a környék nevezetességeivel, a Niagara lenyűgöző természeti csodájával ismerkedhettünk meg.
Kanada legnépesebb városa Toronto, egyúttal Ontario tartomány fővárosa. Lakóinak száma napjainkban eléri a három millió főt, az agglomerációban élő hatmilliós lakosságával viszont Észak-Amerika negyedik legnépesebb világvárosa.
Toronto az üzleti élet, a pénzügyek, a művészetek, a sport és a kultúra nemzetközi központja és a világ egyik legmultikulturálisabb és legkozmopolitább városa. Mai lakosainak mintegy fele Kanadán kívül született, és több mint 200 etnikai származás képviselteti magát a lakosság körében. Turistalátványosságai évente több mint 43 millió turistát vonzanak a városba.
A korábbi nagyobbrészt indián őslakosságot fokozatosan az új bevándorlók váltották fel. A város lakóinak összetétele a 19. század végétől a 20. század elejéig az angolok mellett különösen németek, franciák, olaszokat és zsidók érkezésével teljesen megváltozott. Hamarosan követték őket az oroszok, lengyelek és más kelet-európai nemzetek a nyugatról belépő kínaiak mellett.
A kanadai magyarok teljes létszáma napjainkban meghaladja a 350 ezer főt. Ezzel a létszámmal a 24. legnagyobb etnikai csoport Kanadában, és így a kanadai magyarság az egyik legnagyobb magyar kisebbség a diaszpórában. Kanadában a 19. században kezdtek letelepedni a magyarok.
Az első betelepülők az ország nyugati részeire mentek. Albertába 1866-ban érkeztek az első magyarok. Saskatchewanban egy magyar települést is felépítettek 1885-ben. A világháborúk és 1956 után jelentősen megnövekedett a kanadai magyarok létszáma, de az újabb bevándorlók már inkább az ország keleti részein, így Toronto környékén telepedtek le.
Amerika földjére már a 19. században is érkeztek magyar kivándorlók, közöttük baptisták is. Az első magyar nyelvű gyülekezetet 1899-ben Cleveland Ohióban alapították. Ezt követően egymás után alakultak a magyar baptista gyülekezetek az Újvilágban. A ’40-es években közel ötven magyar gyülekezet létezett Észak-Amerika területén. (Ma mindössze nyolc baptista gyülekezet – Cleveland, Chicago, Detroit, Los Angeles, New York, Kelowna, Florida, Toronto – tartja szép magyar nyelvünkön az istentiszteleteit.) Az első kanadai magyar baptista gyülekezet Yorktownban (Toronto korábbi neve) alakult 1900-ban. A torontói baptista misszió aránylag későn indult Nagy Gyula testvérék házánál, 1924-ben.
Egy évvel később, 1925-ben már viszont bejegyzett közösségként szerepelt a nyilvántartásban. 1928. június 23-án nagyszabású nyilvános istentiszteletet rendeztek a testvérek a Baptista Világszövetség konferenciája alkalmából Torontóban, melyen egy 26 tagú magyar delegáció is részt vett Csopják Attila és Udvarnoki András vezetésével. 1928. augusztus 5-től folyamatosan vezetett pénztárkönyvük ma is megtalálható a gyülekezet irattárában.
Ettől kezdve minden hónapban felkereste őket Major Mihály buffalói lelkipásztor. Tőle 1929-ben Balla György lelkipásztor testvér vette át a gyülekezet vezetését, aki 14 évig végezte itt szolgálatát. A következő tíz év alatt (1944–1954) négy lelkipásztora volt a gyülekezetnek: Molnár Balázs, Balla Emil, Bogár József és Stinner Heinrich.
Kezdetben angol gyülekezetek imaházaiban tartották az istentiszteleteiket. Az első saját imaházukat 1942-ban vették meg a Robert utcában, amit 1978-ban adtak tovább a magyar reformátusoknak.
1956/57 lényeges változást hozott az emigrációs magyarság életében. A gyülekezetek taglétszáma a legtöbb helyen lényegesen megnőtt. Így volt ez Torontóban is. Az úrvacsorázó tagok száma elérte a hetvenet. Cserepka János testvér, korábban a szilágyballai, később a pesterzsébeti gyülekezet lelkipásztora, 1957-től töltötte be a lelkipásztori tisztséget. Az ő pásztorsága alatt vetődött fel a magyarországi Tahi táborhoz hasonló ifjúsági tábor építésének gondolata a Torontótól északra található Rámában.
Nagy szorgalommal és odaadással dolgozott a testvériség, hiszen a vásárlást követő hónapban, 1960. július 24-én már az ünnepélyes megnyitó istentiszteletet is megtartották mintegy száz személy részvételével. Cserepka testvér 1963-ig vezette a torontói gyülekezetet, miután Bolíviába kapott külmissziós szolgálatot feleségével együtt. Távozása után a gyülekezet vezetését Kun Gyula, majd Morgan Mihály vette át.
1972-ben Viczián János vette át a pásztori szolgálatot. Ezalatt épült fel a rámai ifjúsági táborban a kápolna is. 1977-ben Gerő Sándor folytatta a lelkipásztori szolgálatot. 1983-ban vásárolta meg a gyülekezet a Falkir utcai imaházat, amit 2012-ig használtak. Herjeczki Géza lelkipásztor 1981-ben vette át a stafétabotot, és végezte hűséggel a gyülekezet vezetését és a rámai bibliai tábor nyári programjainak szervezését 1988-ig.
A gyülekezet vezetését 1988-tól Oláh Lajos lelkipásztor vette át, aki nagy szorgalommal végezte a szolgálatát egy évtizeden át. Őt követte Dan László lelkipásztor 1995–2007 között. Erre az időszakra jutott a rámai tábor teljes rekonstrukciója, új ebédlő és szinte hotelszínvonalú szálláshelyek kialakítása, a templom korszerűsítése.
Püsök Dániel lelkipásztor 2009-ben érkezett Tordáról a családjával együtt. Megítélésem szerint jelenleg ebben a magyar baptista gyülekezetben tapasztalható leginkább a lelki megújulás és növekedés az elmúlt évtizedek viszonylatában. Püsök testvér 15 éves lelkipásztorsága alatt egy gyönyörű új templom is épült Toronto külső zöldövezetében. A templom külső és belső rendezettsége mellett a gyülekezet lelki épülése, számban és lélekben való növekedése indított hálaadásra.
Legyen Isten gazdag áldása tengerentúli testvéreink életén és szolgálatán!
Immánuel! Velünk az Isten!
Dr. Mészáros Kálmán
egyháztörténész
a BTA rektora
