Tudományos napra került sor 2024. november 28-án a Baptista Teológiai Akadémián, izgalmas előadások hangzottak el a teológia, a társadalom és az egyháztörténelem különféle területeiről.

Bereczki Lajos rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket, ő volt a szemeszterenként megrendezésre kerülő tudományos konferencia levezető elnöke is.

Prof. dr. Mészáros Kálmán, a BTA rektora nyitó előadásában a közösségünkben hagyományos hálaadónap kialakulásának hátterét világította meg, illetve hogy hogyan kapcsolódunk mindehhez mi, baptisták. A zsidó hagyományban a lombsátrak ünnepéhez kötődött a hálaadás gondolata, amikor is a nép megemlékezett arról, hogyan gondoskodott a szerető Isten a népről a 40 éves pusztai vándorlás során. A hálaadás napjának története visszanyúlik a reformációt követő időszakra, amikor Európában kegyetlen üldözés várt a Bibliához hű protestáns hívőkre. Angliából a hitük miatt üldözött puritán közösség egy része útnak indult 1620 szeptemberében a Mayflower nevű hajóval egy jobb élet és a vallásszabadság reményében, hogy átkeljen az Atlanti-óceánon, és letelepedjen Amerikában. Az Újvilágba érkezők közül sokan megbetegedtek, meghaltak, de a megmaradt telepesek az indiánok segítségével megtanultak kukoricát termeszteni, vadászni, és mikor eljött az ősz, bőséges termésnek örülhettek, amely elegendő volt ahhoz, hogy átvészeljék a közelgő telet. Ennek örömére nagy ünnepséget rendeztek. Erre az eseményre emlékezve alakult ki és vált családi ünneppé a hálaadás az USA-ban. Ezzel párhuzamosan a reformáció korában több üldözési hullám érte anabaptista elődeinket, akik Európán keresztül kelet felé menekültek és 1620 környékén telepedtek le Erdélyben, ahol Bethlen Gábor vallásszabadságot biztosított számukra. Később az újkori baptista misszió következtében megerősödött a közösségünk, és az 1928-ban Torontóban rendezett világszövetségi találkozón részt vett Csopják Attila és Udvarnoki András is. Hazatérve Csopják Attila sorozatot indított a Békehírnök hasábjain, felhívást intézve a hazai baptista közösségek felé, hogy kis és nagy gyülekezetekben egyaránt tartsanak hálaadónapot, megemlékezve Isten megtartó erejéről.

Papp János egyházelnök „Megnyerni Európa jövőjét! Elemzésem és látásom az európai baptista misszió jövőjéről” című előadásában közös gondolkodásra hívott, hogy szélesebb horizonton lássuk a missziós folyamatokat a mai társadalomban Európa különböző országaira vonatkoztatva. A szubjektív elemzést a különböző találkozások, tapasztalatok, Istentől kapott látás és az ő igéje formálták. Fontos, hogy kapjunk látást tágabbra is – ez jövőbe mutató missziói program az egyházunk számára. Egyre több baptista él a szövetségen kívüli szerveződésekben szerte Európában. Az elemzés során bepillantást nyerhettünk az egyes európai szövetségek jelen állapotába, küzdelmeibe.

A bevándorlók közötti misszió működik, ellentétben az őshonos lakosság körében. A szellemi erő sokszor elvész a nyugati vezetésben a különféle erős liberális hatások következtében. Jelenleg útkeresés zajlik, és ki-ki a különféle megoldásokkal, formákkal próbálja a közösséget megtartani: így jön létre a tradícióba kapaszkodó egyház; a szabadságharcos egyház; a trendi egyház; az önző, önmaga körül forgó egyház. A megoldás, a járható út az evangélium-központú egyház, amely Biblia-hű teológiára, kreatív evangelizációra, egységes, felhatalmazott vezetésre épül. Só és világosságként kell élnünk a társadalomban: élő, példaértékű, eleven és gyümölcsöző jelenléttel!

Urbán Gedeon, a BTA tanulmányi igazgatója „Egészséges szórványgyülekezeti identitások” címmel tartott előadást. Mitől gyülekezet egy gyülekezet? Ha van igehirdetés, imaközösség, úrvacsora, közösségi élet, akkor már nevezhetjük annak. A gyülekezetnek nagyon fontos, meghatározó definíciója, hogy Jézus ott van, jelen van, akárhányan vannak együtt. Egy nagy vallásos tömeg azonban nem lesz gyülekezet Jézus nélkül. Ugyanakkor hiányállapotok jellemzőek a szórványgyülekezetekre: szűkös élettér és források. De mégis lehet egy ilyen közösség a misszió bázisa, eredménye és célja. Az Apostolok cselekedetei 8. fejezetében arról olvasunk, hogy létrejön a gyülekezet, aztán idővel elkezdik őket üldözni, szétszóródnak. Ebben a helyzetben is elmennek és hirdetik az igét. Így jön létre a szórvány, de az egyháztörténelemből sok-sok ilyen példát tudnánk mondani, hogy a szétszórattatásnak új és új gyülekezetek születése lett az eredménye. Missziói stratégia a diaszpóra, jellemző volt a faluról falura járás, így hirdetni az igét, házi csoportokat alakítani. Paradigmaváltás a diaszpóráról való gondolkodásban: perspektivikus, dinamikus, megújult közösség. Nem nagyok, de lehet rájuk számítani. Credo ergo sum – Hiszek, tehát vagyok.

Szlovák Tibor Páth Géza-díjas nyugalmazott lelkipásztor „Az Isten országa az Újszövetségi Szentírásban” című MA-szakdolgozatból emelt ki szemelvényeket. Az Isten/mennyek országa kifejezés megjelenéséről a szinoptikus evangéliumokban és az Apostolok cselekedeteiben hallhatunk érdekes magyarázatokat. Az Újszövetség üdvkorszaka az Úr Jézus halálával és az utolsó vacsorával vette kezdetét. A helyes értelmezése például annak, hogy az Isten országa „erővel tör előre, de elragadják”, vagy „erőszakot szenved”, sokat számít. A nyelvi vizsgálódás során izgalmas eredményekre juthatunk.

Tóth Sándor lelkipásztor, a BTA szenátusának tagja a függőség – önzetlenség témáját pasztorális szempontú megközelítéssel vizsgálta a misszióban és a gyülekezetben. A missziónk elsősorban a Krisztust még nem ismerő tömegek felé szól, sokan érkeznek diszfunkcionális családokból, sérülésekkel, ugyanakkor szembesülni kell azzal, hogy több esetben találkozunk vallásos háttérből érkezők lelki sérüléseivel és torzulásaival. Számos kihívással néz szembe a lelkigondozó. Megismerhetjük a saját és mások szívének mélységeit? Elkerülhetjük, hogy a szívünk teljessége feltáruljon? Van, amit mi láttatni kívánunk, és van olyan, amit csak Isten ismer, és előfordul, hogy mi is rácsodálkozunk a tetteinkre: Hogyan történhetett meg? Milyen vagyok valójában?

A kérdést megspóroljuk, sokan a valóságtól elrugaszkodott világban élnek. Kell-e attól félnünk, hogy Isten valójában lát? Isten gyógyítani akar minket minden területen. Dávidnak is szembesülnie kellett a szíve romlottságával, amitől megrendült. A siker sokszor jobban megpróbálja az embert, mint a nyomor. Sokan nem hajlandók szembenézni a torz énképpel. Isten nem elítélni, hanem felszabadítani akar, kegyelmével vesz körül. A megbocsátásnak három területe van: 1. múltra vonatkozik, ehhez elég vagyok én, megbocsátok; 2. a megbékéléshez két ember kell a bocsánatkérés után; 3. bizalom újraépítése, győzzenek meg a másik tettei. Az irgalmas szamaritánus valójában Jézus, és mi vagyunk a koldus. A mennyei Atya nem elítélni akar, hanem segít föltárni és gyógyítani azokat a részeket az életünkben, ahová nem szívesen mennénk, nem szívesen járnánk. Meg kell érteni, hogy miért áldás, ha olyan dolgokkal is szembesülünk az életünkben, amiket nem szeretünk magunkban, az Úr sem szereti, és nem is kell megmaradniuk. A hívő életnek egy nagyon fontos értéke és áldása, hogy formálódunk, ezt nevezzük a megszentelődés útjának.

Az előadásokat követően zárszót mondott László Gábor, a BTA főtitkára, majd a rendezvény szeretetvendégséggel zárult.