Az Egyesült Államok 39. elnöke 100 éves volt. Jimmy Carter demokrata politikus 1977 és 1981 között az Egyesült Államok elnöke volt. Carter a leghosszabb ideig élő amerikai elnök volt, idén októberben töltötte be századik életévét.

Egy négygyermekes család legidősebb fiúgyermekeként látta meg a napvilágot. Apja farmer volt és sikeres kereskedő, aki később belekóstolt a helyi politikába is. Anyja kórházi ápolóként dolgozott.

Tanulmányait georgiai tanintézményekben folytatta, viszont diplomáját már Annapolisban, a Tengerészeti Akadémián szerezte 1947-ben. Kézenfekvő volt tehát, hogy csatlakozott a hadsereghez, a haditengerészetnél szolgált az atlanti- és csendes-óceáni flottánál.

1946-ban vette feleségül Rosalynn Cartert, akivel 77 évig éltek együtt. Jimmy Carter utolsó nyilvános megjelenése a 96 éves korában elhunyt Rosalynn 2023. őszi temetéséhez kötődik. Négy gyermekük született, három fiú és egy lány.

1953-ban leszerelt, mert apja halálát követően úgy döntött, visszatér Georgiába, és továbbviszi a családi mogyoró- és gyapotültetvényeket. A szorosabb mezőgazdasági tevékenykedést csak az 1960-as években cserélte fel a politikával, amikor két cikluson át volt szenátor Georgiában, majd kormányzó lett. Ez a másfél évtizedes demokrata párti gyakorlóterep tette alkalmassá, hogy az 1976-os elnökválasztáson őt állítsák csatasorba a Demokrata Párt színeiben.

Már Georgiában töltött szenátori, kormányzói tevékenysége alatt is kiállt és következetesen képviselte a feketékkel szembeni diszkrimináció és szegregáció megszüntetését, felszámolását.

Vélhetően ez is közrejátszott abban, hogy – kis többséggel ugyan – végül elnökké választották, amire azért sokan nem fogadtak volna akkoriban. Ellenfele a Watergate-botrányba belebukott, majd lemondott Richard Nixont követő Gerald Ford volt.

Felesége, Rosalynn Carter tavaly novemberben halt meg, a volt elnök akkor 99 évesen jelent meg a temetésén. Október elsején töltötte be a századik életévét.

Elnöksége idejére esett, hogy Magyarország végül visszakapta az amerikaiaktól a Szent Koronát és a koronázási ékszereket 1978 januárjában. A nemzeti ereklyéket még a II. világháború befejezése előtt Szálasi Ferenc utasítására lopták ki a nyilasok az országból, és ásták el Németországban 1945 áprilisában. Júniusban került a korona az amerikai hadsereghez, azonban végül nem képezte részét a restitúciónak, azaz a nácik által elrabolt javak visszaadásának.

A hidegháború berobbanását követően az 1950-es években egyre fagyosabbá váltak a Rákosi-időben a magyar–amerikai kapcsolatok, és a politikai légkör nem kedvezett, hogy tárgyalások kezdődjenek Washingtonnal a koronaékszerek visszaadásáról, amelyek időközben Fort Knoxba kerültek.

Az elkötelezett baptista Jimmy Carternek már elnöksége kezdetén feltett szándéka volt, hogy visszaadja a magyaroknak a Szent Koronát. Erre az ugyancsak baptista Billy Graham evangélista első magyarországi látogatását követően került sor.

Hosszas tárgyalások és egyeztetések után 1977 októberében tájékoztatták a budapesti vezetést arról, hogy az amerikaiak hajlandók visszajuttatni a koronázási ékszereket. Köszönet illeti Billy Grahamet, aki közbenjárt lelki barátjánál, az akkor Amerika elnöki székében ülő Jimmy Carternél a magyar koronázási ékszerek, köztük a királyi korona visszaadása kapcsán.

Erre azért nyílt lehetőség, mert elhárult a két ország kapcsolatait akkoriban leginkább beárnyékoló probléma, és Magyarország hajlandó volt aláírni a kétoldalú államközi tudományos, műszaki és kulturális csereegyezményt, amit egyébként addig a magyar vezetés az imperialista fellazítási politika eszközének tartott.

Végül a koronát szállító különgép 1978. január 5-én landolt Budapesten. Az átadási ceremónia másnap délután volt az Országház kupolacsarnokában, Cyrus Vance akkori amerikai külügyminiszter és Apró Antal parlamenti elnök jelenlétében.

Washington kikötése volt az, hogy Kádár János nem lehet ott a hivatalos ceremónián. A Szent Koronát és a regáliákat 1978. január 31-én állították ki a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol az első két évben mintegy kétmillió ember nézte meg.

Elnöksége után is aktív életet élt a Carter házaspár. 1982-ben megalapították a Carter Centert, amelynek feladata volt, hogy közvetítőként próbáljon meg fellépni nemzetközi konfliktusban. Így Jimmy Carter igyekezett békíteni a szembenállókat a délszláv háborúban éppúgy, mint Haitin.

Mindketten aktív résztvevői voltak a Habitat for Humanity nemzetközi lakásépítő mozgalomnak, és még Magyarországra is ellátogattak és segítettek egy váci ház építésénél 1996-ban.

Ekkor került sor a Szigetszentmiklóson épült baptista templom hivatalos felszentelésére is, ahol Jimmy Carter mondott ünnepi beszédet és hirdette Isten igéjét a nagyszámban egybesereglett hallgatóságnak.

Kevesen tudják, hogy magánemberként szülővárosában aktív bibliaiskolai tanító volt a helyi baptista gyülekezetben, ahol minden héten felnőtt hallgatók számára vasárnapi iskolai osztályt vezetett.

Ő volt az első elnök, aki római katolikus pápát fogadott a Fehér Házban II. János Pál személyében 1979-ben. Ő volt az első, igaz, már nem aktív amerikai elnök, aki ellátogatott Kubába is. Még ugyanebben az évben – 2000-ben – megkapta a Nobel-békedíjat, az indoklás szerint:

„Az évtizednyi fáradhatatlan erőfeszítéseiért a nemzetközi konfliktusok békés rendezése érdekében, a demokrácia és emberi jogok fejlesztéséért, a gazdasági és társadalmi fejlesztések előmozdításáért.”

Több könyvet is írt az évtizedek során, kettő magyarul is megjelent (Az emberi jogok az Egyesült Államokban, Kossuth, Budapest, 1979 és Teljes élet. Visszatekintés 90 évesen, Partvonal, Budapest, 2016).

Jimmy Carter 2015-ben hozta nyilvánosságra, hogy rákos, amivel kapcsolatban a volt elnök azt mondta, hogy megbékélt azzal a sorssal, amit Isten kiszabott számára. Élete végéhez közeledve hívő keresztényként Istenhez fordult, amiben megnyugvást talált:

„Nem kértem Istent, hogy hagyjon élni, csak arra kértem, hogy adjon megfelelő hozzáállást a halálhoz. És azt tapasztaltam, hogy teljes mértékben nyugodt vagyok a halállal kapcsolatban. Nem igazán számít, hogy meghalok-e vagy életben maradok. Azóta teljesen biztos vagyok abban, hogy a keresztény hitemhez hozzátartozik a halál utáni életbe vetett teljes bizalom. Tehát a halálom után újra élni fogok, csak azt nem tudom, milyen formában.”

Bár eközben tartottak az orvosi kezelések, 2023 februárjában bejelentette a végső stádiumú rákban szenvedő volt elnök, hogy nem veszi fel a további kezeléseket, befejezi az orvosi beavatkozást, és inkább hospice-ellátást vesz igénybe, hogy méltóságban fejezhesse be az életét, ami 2024. december 29-én be is következett.

Az igazak emléke áldott!

Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész