„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.” (2Tim 4,7–8)
A magyarországi baptisták egész közössége tisztelettel és hálaadással emlékezik a 2025. március 3-án éjszaka elhunyt Békési Sándor lelkipásztorra. Szolgatársunk hosszú, példásan viselt szenvedés után ment haza az örök hazába. 22 éves lelkipásztori szolgálata alatt – közegyházi feladatai mellett – a kazincbarcikai, győri és egri gyülekezetekben végzett eredményes lelkipásztori szolgálatot. Temetéséről később adunk hírt. Emlékét szeretettel őrizzük.
724 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2025. márc. 2. Komlósi Sándor lelkipásztor igehirdetése a Jak 1:7-8, Jak 4:7-8 igeversek alapján. Debreceni Baptista Gyülekezet
” 7Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól, 8a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember.” (Jak 1:7-8)
„7Engedelmeskedjetek azért Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek.1Pt 5,68Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek.” (Jak 4:7-8)
412 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2025. márc. 2. Kübler János lelkipásztor igehirdetése a Róm 8,1–11 igeversek alapján. Wesselényi utcai Baptista Gyülekezet
„1Nincsen azért most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak, 2mert az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől. 3Amire ugyanis képtelen volt a törvény, mert erőtlen volt a test miatt, azt tette meg Isten, amikor bűnért való áldozatként tulajdon Fiát küldte el a bűnös testhez hasonló formában, és kárhozatra ítélte a bűnt a testben,2Kor 5,214hogy a törvény követelése teljesüljön bennünk, akik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint. 5Mert akik test szerint élnek, a test dolgaira törekszenek, akik pedig Lélek szerint, a Lélek dolgaira. 6A test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség, 7minthogy a test törekvése ellenségeskedés Istennel, mert Isten törvényének nem engedelmeskedik, és nem is tud engedelmeskedni. 8Akik pedig test szerint élnek, nem lehetnek kedvesek Isten előtt. 9Ti azonban nem test szerint éltek, hanem Lélek szerint, ha Isten Lelke lakik bennetek. De akiben nincs Krisztus Lelke, az nem az övé.Jn 3,5-610Ha pedig Krisztus bennetek van, bár a test halott a bűn miatt, a Lélek élet az igazság miatt. 11Ha pedig annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, akkor az, aki feltámasztotta Krisztus Jézust a halottak közül, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által.Ez 37,10;1Kor 3,16„ (Róm 8,1–11)
Cím:
1077 Budapest, Wesselényi utca 53.
Lelkipásztor:
Kübler János
Állandó alkalmak:
Vasárnap 9,30: imaóra és istentisztelet Vasárnap 17 órától istentisztelet Csütörtök 18,30: bibliatanulmányozás Péntek 18 óra: ifjúsági óra
Ápoljuk egymással a kapcsolatot! Imakérésekkel lehet imacsoportunkhoz fordulni, melyről többet honlapunkon lehet megtudni. http://wessi.hu/imakeres-kuldese/
339 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2025. márc. 2. #Istentisztelet#baptista#IT Mészáros Kornél lelkipásztor igehirdetése a Korinthusiakhoz írt első levél 12. rész, 4-11 igeversek alapján. Újpesti Baptista Gyülekezet
„4A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz.Róm 12,6-8;Ef 4,5.11;1Pt 4,105Különbségek vannak a szolgálatokban is, de az Úr ugyanaz. 6És különbségek vannak az isteni erő megnyilvánulásaiban is, de Isten, aki mindezt véghezviszi mindenkiben, ugyanaz. 7A Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele. 8Mert van, aki a Lélek által a bölcsesség igéjét kapta, a másik az ismeret igéjét, ugyanazon Lélek által. 9Az egyik ember ugyanattól a Lélektől a hitet, a másik ugyanazon Lélek által a gyógyítások kegyelmi ajándékait. 10Van, aki az isteni erők munkáit vagy a prófétálást kapta; van, aki lelkek megkülönböztetését, a nyelveken szólást vagy pedig a nyelveken szólás magyarázását kapta. 11De mindezt egy és ugyanaz a Lélek munkálja, aki úgy osztja szét kinek-kinek ajándékát, amint akarja.” (1Kor 12:4-11)
Cím:
1043 Budapest, Kassai u. 26.
Lelkipásztor:
Mészáros Kornél
Állandó alkalmak:
Vasárnap 9 óra imaóra 9 óra bibliaóra gyermekek részére 10 óra istentisztelet 17 óra istentisztelet
kedd 18 óra imaóra (kivéve december, január és a nyári hónapok!) csütörtök 18 óra bibliaóra péntek 18 óra ifjúsági bibliaóra
53 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2025. márc. 2. #joshua#istentisztelet#biblia Paróczi Zsolt lelkipásztor igehirdetése a „Józs 8,30-35” igeversek alapján. Szigetszentmiklósi Baptista Gyülekezet
„30Ekkor oltárt épített Józsué az Úrnak, Izráel Istenének az Ébál-hegyen,5Móz 27,2-831ahogyan megparancsolta Mózes, az Úr szolgája Izráel fiainak, és ahogyan meg is van írva Mózes törvénykönyvében. Oltárt épített faragatlan kövekből, amelyekhez nem értek vassal. Égőáldozatokat mutattak be azon az Úrnak, és békeáldozatokat vágtak.2Móz 20,2532És felírta ott a kövekre Mózes törvényének a mását; Izráel fiai előtt írta fel. 33Egész Izráel, annak vénei, elöljárói és bírái ott álltak kétfelől a láda mellett, az Úr szövetségládáját vivő lévita papokkal szemben, mind a jövevények, mind a született izráeliek, fele a Garizím-hegy irányában, fele pedig az Ébál-hegy irányában, ahogyan Mózes, az Úr szolgája megparancsolta, hogy így áldják meg Izráel népét első ízben.5Móz 11,29;5Móz 27,12-28,6834Azután fölolvasta Józsué a törvény minden igéjét, az áldást és az átkot, pontosan úgy, ahogyan meg van írva a törvénykönyvben. 35Mindabból, amit Mózes megparancsolt, egyetlen szó sem volt, amelyet ne olvasott volna föl Józsué Izráel egész gyülekezete meg az asszonyok, a gyermekek és a hozzájuk csatlakozott jövevények előtt.” (Józs 8,30-35)
Cím:
2310 Szigetszentmiklós, Kinizsi u. 43.
Lelkipásztor:
Paróczi Zsolt
Állandó alkalmak:
Vasárnap 9.15-től imaóra (közös énekléssel kezdve) 10 és 17 órától istentisztelet csütörtökön 18.30-tól bibliaóra szombaton 18-tól ifjúsági óra
1739 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2025. márc. 2. Uzonyi Barnabás lelkipásztor igehirdetése a Péld 16:24, Préd 10:12, Péld 15:26, Péld 13:15, Kol 4:6, 2Tim 2:24, Mt 8:15, Tit 3:4-5, Zsid 11:6 igeversek alapján. Péceli Baptista Gyülekezet
„Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek.” (Péld 16:24)
„A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai, az ostobát pedig saját szája teszi tönkre.” (Préd 10:12)
„Utálatosak az Úr előtt a gonosz gondolatok, de tiszták a kedves szavak.” (Péld 15:26)
„A jóindulat kedvessé tesz, de a hűtlenek útja saját romlásukat okozza.” (Péld 13:15)
„Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni.” (Kol 4:6)
„De az Úr szolgája ne viszálykodjék, hanem legyen barátságos mindenkihez, tanításra alkalmas és türelmes,” (2Tim 2:24)
„Megérintette a kezét, és elhagyta az asszonyt a láz, és felkelt, és szolgált neki.” (Mt 8:15)
„De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete,” (Tit 3:4-5)
„Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.” (Zsid 11:6)
14 megtekintés 2025. márc. 2. Téglási Lajos lelkipásztor igehirdetése a Jak 2:1-13 igeversek alapján. Vecsés Bárka Baptista Gyülekezet
„1Testvéreim, amikor a dicsőséges Urunkba, Jézus Krisztusba vetett hitetek szerint éltek, ne legyetek személyválogatók. 2Mert ha belép hozzátok a gyülekezetbe fényes ruhában egy aranygyűrűs férfi, és ugyanakkor egy szegény is belép kopott ruhában, 3és ti arra figyeltek, aki a fényes ruhát viseli, sőt ezt mondjátok neki: „Te ülj ide kényelmesen”, a szegényhez pedig így szóltok: „Te állj oda”, vagy „Ülj le ide a zsámolyomhoz”, 4nem kerültetek-e ellentmondásba önmagatokkal, és nem lettetek-e gonosz szándékú bírákká? 5Figyeljetek csak ide, szeretett testvéreim: vajon nem Isten választotta-e ki azokat, akik a világ szemében szegények, hogy hitben gazdagok legyenek, és örököljék azt az országot, amelyet Isten az őt szeretőknek ígért?1Kor 1,266De ti megszégyenítettétek a szegényt. Vajon nem a gazdagok hatalmaskodnak-e rajtatok, nem ők hurcolnak-e titeket törvény elé? 7Nem ők káromolják-e azt a szép nevet, amelyről titeket elneveztek? 8Ha ellenben betöltitek a királyi törvényt az Írás szerint: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!”, helyesen cselekedtek.3Móz 19,189De ha személyválogatók vagytok, bűnt követtek el, és a törvény mint törvényszegőket marasztal el titeket. 10Mert aki valamennyi törvényt megtartja, de akár csak egy ellen is vét, az valamennyi ellen vétkezik.Mt 5,19;Gal 3,1011Mert aki ezt mondta: „Ne paráználkodj!”, ezt is mondta: „Ne ölj!” Ha pedig nem paráználkodsz, de ölsz, megszegted a törvényt.2Móz 20,13-14;5Móz 5,17-1812Úgy beszéljetek, és úgy cselekedjetek, mint akiket a szabadság törvénye ítél meg. 13Mert az ítélet irgalmatlan ahhoz, aki nem cselekedett irgalmasságot, az irgalmasság viszont diadalmaskodik az ítéleten.Mt 5,7;Mt 18,23-35„ (Jak 2:1-13)
25 megtekintés 2025. márc. 4. Varga György lelkipásztor igehirdetése az Ef 1:3-13 igeversek alapján. Centrál Budapest Baptista Gyülekezet
„3Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával Krisztusban. 4Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben. 5Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint, 6hogy magasztaljuk dicsőséges kegyelmét, amellyel megajándékozott minket szeretett Fiában. 7Őbenne van – az ő vére által – a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelmének gazdagsága szerint,Kol 1,148amelyet kiárasztott ránk teljes bölcsességgel és értelemmel. 9Mert úgy tetszett neki, hogy megismertesse velünk az ő akaratának titkát, amelyet kijelentett őbenne 10az idők teljességének arról a rendjéről, hogy Krisztusban egybefoglal mindeneket, azt is, ami a mennyben, és azt is, ami a földön van. 11Őbenne lettünk örököseivé is, mivel eleve elrendeltettünk erre annak kijelentett végzése szerint, aki mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik;5Móz 7,612hogy dicsőségének magasztalására legyünk, mint akik előre reménykedünk Krisztusban.Zsolt 66,213Őbenne pedig titeket is, akik hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek, eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel, 14örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az ő dicsőségének magasztalására.” (Ef 1:3-13)
A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Alapítvány az idei évben is segítette a szokásos házasságépítő rendezvények, vacsorák megszervezését a házasság hete keretében. A BTESZ helyi intézményeinek munkatársai és a településen működő baptista gyülekezetek házaspárjai közösen vettek részt a programokon, ezzel is erősebbre fonva a kapcsolatot a településen belül.
A rendezvénysorozat első állomása Szolnok volt. Az eseményen Boros Lajos lelkigondozó és Borosné Veller Olga tettek bizonyságot a házasságukról és arról, hogyan vezette őket Isten az elmúlt tíz évben. Ez a felvezető arra inspirálta a jelenlévőket, hogy elgondolkozzanak és esetleg megosszák egymással, hol tart most a kapcsolatuk a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest. A résztvevők házi feladatot is kaptak: egy kérdőívet és egy szituációs feladatot, mely segítheti őket abban, hogy erősödjön a kapcsolatuk és az egymás iránti elkötelezettségük.
A BTESZ Alapítvány házasság heti rendezvényeinek következő állomása Püspökladány volt, ahol egy közös ebédre gyűltek össze a házaspárok. A főfogás elfogyasztása után Karikóné Nagy Ágnes lelkigondozó rövid gondolatébresztőt adott át a párkapcsolati kommunikációval kapcsolatosan, melynek központi gondolata a Példabeszédek könyvének egyik bölcsessége volt: „Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi.” (Péld 18,21) Ágnes élménypedagógiai tapasztalatait a gyakorlatba ültetve bátorította a jelenlévőket, hogy teszteljék le ők is, mennyire ismerik a párjukat. A meg nem válaszolt kérdések további inspirációt adtak a résztvevőknek a további otthoni beszélgetésekhez.
A püspökladányi rendezvénnyel egy időben Veresegyházon is sor került a házas vacsorára. Az alkalmat Iván Imre baptista lelkipásztor előadása nyitotta, majd a finom vacsora mellett a részt vevő párok egy gondolatébresztő kérdéssor alapján beszélgethettek egymással. A szervezők minden párt megleptek dr. Mihalec Gábor pár- és családterapeuta PÁR-percek című könyvével, hogy a házasságok erősítése és a beszélgetések ne érjenek véget az alkalom befejezésével, hanem a résztvevők otthon is folytathassák azokat.
A rendezvénysorozat következő állomása Gyula volt, ahol a vacsora alatt Révész Lajos baptista lelkipásztor beszélt a lehetséges házassági krízisekről. Az eseményen a gyülekezeti tagokkal együtt a helyi BTESZ-intézmény dolgozói és hitéleti munkatársai is részt vettek és közösen volt lehetőségük gondolkozni, hogyan lehet a kapcsolatok időtállóságán csiszolni a múlt tapasztalatai alapján.
A tuzséri Tasak Tanodában idén sem maradhatott el a házas vacsora. Az alkalom elején köszöntés hangzott el Puporka Gusztáv tanodavezető részéről, majd az egyik jelenlevő megosztotta igei gondolatait a társasággal. Ezt követően a tanodás gyermekek gyönyörű népdalokkal köszöntötték a megjelent házaspárokat. Mindezt fokozta a közös, gitárral kísért, mindenki számára ismert dicsőítő éneklés. A tanodás gyerekek és a megjelentek számára felemelő és emellett tanulságos bizonyságok hangzottak el egy-egy házaspár részéről a hosszú, hűséges házassági kapcsolat fenntartásáról, megtartásáról. A program után a résztvevők közösen élvezhették a szeretetvendégséget, amely a dekoratívan megterített asztalokon várta őket. Különlegessége volt a programnak, hogy a szülők a gyerekek által készített emléklappal térhettek haza.
A BTESZ Alapítvány házasság témájú rendezvénysorozatának utolsó állomása Berettyóújfaluban lesz, melyre március 22-én kerül sor. A vacsora alatt Budai Lajos baptista lelkipásztor és Budai Evódia keresztény szemléletű coach segít majd a résztvevőknek olyan gondolatokkal, melyek segítenek még értékesebbnek látni a párkapcsolatukat.
A magyarországi baptisták történetében jelentős évszám 1905. Sokéves tárgyalás és kérelmezés után a magyar kormány ekkor részesítette állami elismerésben a baptista hívőket. Ez a rendelet azonban sokáig megosztotta a korabeli baptistákat. Elismert és el nem ismert gyülekezetek éltek számos helyen egymás mellett, egyazon településen. A másfél évtizedes nézetkülönbségből úgy tűnik, leginkább a magyar nemzet tragédiája, a trianoni békediktátum józanította ki eleinket. 1905 óta elismert vallásfelekezetként működnek a magyarországi baptisták. Ennek az egyházjogi eseménynek 120. évfordulójára emlékezünk ezzel a rövid áttekintéssel.
Az elismerés előtti állapotok
Bár 1846-tól számítjuk az újkori baptizmus megjelenését Magyarországon, Rottmayerék munkássága mégsem fejlődhetett ki, mert az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc elfojtását követően a Bach-korszakban szinte minden újszerű szervezkedést, így a kezdődő baptista missziót is betiltották. Rottmayer János Kolozsvárra, Vojka János kényszerűen Skóciába távozott. A korabeli magyar vallásügyi helyzetről ezt írta: „Aki mást mert hirdetni, azt végleg elnémította az uralkodó hatalom.”[1]
Meyer Henrik kísérletei az elismertetésre
Meyer Henrik (1842–1919)
Szervezett missziómunkáról csak Meyer Henrik 1873-ban történt magyarországi megjelenését követően beszélhetünk. Ő volt az, aki elsőként megszervezte a hazai baptista missziót, és aki megjelenését követően szinte azonnal megkezdte a baptisták „saját jogi helyzetének javítására irányuló lobbitevékenységét”, amely „soha véget nem érő parlamenti és sajtóbeli lobbihoz” vezetett.[2]
Meyer Henrik tolmács kíséretében rendkívüli energiával és nagy buzgósággal látogatta és gondozta a sorra megalakuló gyülekezeteket. Úgy a Felvidéken, mint Erdélyben és más vidékeken a közigazgatás részéről sok zaklatásban, üldözésben volt része a baptistáknak, ami egyrészt a népegyházak egyes papjainak féltékenységére, másrészt a baptistáknak a fegyverfogást megtagadó nazarénusokkal való összetévesztésére vezethető vissza.[3]
Meyer kifejezetten gyűjtötte a gyülekezeti munkásoktól a zaklatásokról írt jelentéseket. Arra biztatta a testvéreket, hogy panaszaikat dokumentálják, és minden év végén terjesszék fel azokat jogorvoslatért a lehető legmagasabb fokú hatósághoz. Ő maga is csomagonként nyújtotta be a panaszokat a minisztériumok felé.[4] Folyamodványok sora bizonyítja Meyer igazságos harcát a szabad vallásgyakorlás érdekében. Az 1883-ban benyújtott kérelmet maga Tisza Kálmán, a miniszterelnök utasította el azzal, hogy nem kívánják bővíteni az elismert egyházak körét, magán-összejöveteli kérelme pedig a belügyi hatóságok engedélyezéséhez kötött.
Meyer mindent megtett ügyének sikeréért. Befolyásos pártfogókat keresett és talált is Irányi Dániel ellenzéki képviselő személyében, de a támogatók közt találjuk Papp Gábor dunántúli református püspököt és Csáky Albin grófot is. Meyer Henrik több más politikusnál is sürgette a szükséges intézkedések meghozatalát. Számos levelezés, kérelem és beadvány igazolja Meyer törekvéseit a magyarországi baptisták vallásgyakorlásának legalizálása érdekében. Az 1883-ban felterjesztett első kérelmet több is követte, így az 1890-ben és az 1892-ben megfogalmazott, zaklatásokról szóló dokumentumokkal alátámasztott folyamodványok. Meyer mindemellett folyamatosan agitált egy új, az érvényben lévőnél liberálisabb és egyenlőbb vallásügyi szabályozásért. Élénk figyelemmel követte az egyházpolitikai törvények előkészítő munkálatait, véleményét, bírálatát időről időre felterjesztette az illetékes miniszterekhez. Állandó kapcsolatban állt az egyes politikusokkal – elsősorban Irányi Dániel országgyűlési képviselővel –, akikkel részletesen körüljárta a szabad vallásgyakorlás kérdését. 1895-ben a vallás szabad gyakorlásáról szóló XLIII. törvénycikk viharos tárgyalása közben Irányi maga is kereste az összeköttetést Meyerrel, akitől sok hasznos és szakszerű anyagot kapott parlamenti felszólalásaihoz.Irányi Dániel,az 1848-as párt ellenzéki képviselője huszonhárom ízben szólalt fel a parlamentben a baptisták vallásszabadsága ügyében.[5]
Elismert és el nem ismert baptisták
Udvarnoki András (1865–1945) Kürti Sándor festményealapján
Ez idő tájt Magyarországon háromféle egyházjogi státusz létezett: a bevett, az elismert és a tűrt.[6] A baptisták a harmadik kategóriába tartoztak, annak minden hátrányával együtt. A helyzet javítására az elismert státusz elnyerése volt az egyetlen megoldás. A tűrt kategória számos problémát vetett fel a baptista hívők hitéleti és közösségi mindennapjaiban. Bár Meyer 1883-as és 1890-es beadványai enyhítettek a baptistáknak mint „szektának” a megítélésében, mégis számos dolog keserítette főként a helyi hatóságok intézkedései nyomán a baptista hívők életét. Így az ingatlanaikat csak magántulajdonként birtokolhatták, gyermekeiket más vallású hittanoktatásban kellett részesíteniük, valamint az egyházi temetőket sem használhatták. A baptista istentiszteletek gyűlésnek minősültek, azokat főszolgabírói engedélyhez kötötték. Természetesen a mindennapok sok más apró nehézséget is gördítettek a hívők elé, amelyek mind-mind a tűrt státusz hozadékai voltak. Meyernek az elismerésért folytatott kitartó küzdelme egyre inkább Udvarnoki András, Balogh Lajos, Csopják Attila, a magyar nyelvű baptista missziót fellendítő vezetők programjává vált. Ugyanis egy idő után Meyer Henrik, Kornya Mihály és vezetőtársai az állami elismerés kérdését lelkiismereti kérdésként kezelve elutasították. Főként a „szabad államban szabad egyház” világszerte elismert baptista elvét látták veszélyeztetve az elismeréssel, pedig ez a baptista elv dr. Rushbrooke, a Baptista Világszövetség későbbi főtitkárának megfogalmazásában egyértelmű: „Amikor valamely államtól elismerést kérünk, nem szubvenciót, állami segélyt kérünk. Meggyőződésünk, hogy gyülekezeteinket és intézményeinket a nép maga kell hogy fenntartsa adakozása által. Az államtól csupán szabadságot kérünk – szabadságot az evangélium hirdetésére, szabadságot gyermekeink taníttatására, szabadságot intézményeink fenntartására, szabadságot, hogy imádkozhassunk. Ez a szabadság egyike a mi speciális baptista megkülönböztető alapelveinknek.” Az államtól való függőség gondolata – mármint hogy beleszólhatnak a gyülekezetek dolgaiba – végképp eltántorított sokakat az elismerés kérelmezése ügyének támogatásától. Ezt erősítette a frissen megalakult Baptista Világszövetség utólagos véleménye is, akik látva az elismerés következményét, a missziót féltve azt tanácsolták, vonják vissza kérelmüket, mert az megosztja a közösséget. Meyer és Kornya hívei egyre inkább elhatárolódtak az Udvarnoki–Csopják-féle gondolattól, mert úgy látták, hogy egy elismerő miniszteri rendelet alapján az állami közigazgatás megszabhatja a hitközségek felelős vezetőinek, elöljáróinak, hitszónokainak személyét is. Ez a körülmény azután a hazai baptistákat hosszú időre elvi megkülönböztetésbe sodorta. A vita hevében Meyer olyan kijelentést is tett, hogy „ez meghódolás egy idegen, világi hatalom barátsága előtt…”. Az elismerés okozta meghasonlás sokszor még családokon belül is ellentétekhez vezetett. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a két baptista csoport, az elismertek és az el nem ismertek között hitelvi különbség sohasem merült fel, sőt, a legnehezebb években is bizonyos ügyekben kimutatható az együttműködés, például a menházak és a baptista nyomda (MOB) működtetésében. A magyar nyelvű baptista misszió vezetői az elismerés iránti kérelmüket utolsó próbálkozásként 1902-ben adták be, ám ekkor is eredménytelenül.
Lukács György miniszteri rendelete
Dr. Lukács György liberális képviselőt a király által a parlamentet mellőzve kinevezett Fejérváry Géza miniszterelnök kérte fel a kultusztárca vezetésére.[7] Lukács György szabadelvű lévén nem volt elkötelezettje az uralkodó egyháznak, és miután átvette hivatalát, kezébe került a baptisták kilenc éve fektetett elismerés iránti kérelme. A baptisták kérelme sok mindent juttatott az eszébe. Elsőként a polgári szabadságjogok iránti érzékenysége keltette fel érdeklődését a baptisták kérelme iránt. Egy levelében pedig arról ír, hogy „én a baptistákat régen ismerem” – és ebben a mondatában felsejlett előtte korábbi Békés megyei hivatala, ahol főispánként megismerte a baptistákat. Abban az időben szép előrehaladást mutatott a békési baptista misszió. Imaházak épültek, bemerítéseket tartottak a Körösben. De mint liberális politikus odafigyelt az angol liberálisokra is, akiknek dr. John L. Clifford baptista prédikátor, a szintén 1905-ben megalakult Baptista Világszövetség első elnöke volt a vezére. Lukács tehát megkereste az elismerést kérelmezőket, a magyar baptista csoport vezetőit, és biztatta őket a kérelem ismételt beadására. Miután azok megismerték az elismertetés állami feltételeit, Udvarnoki András, Csopják Attila, Orosz István, Tomi Lajos megalkották „A baptisták egyházi szervezete” címmel azt a szervezeti és működési szabályzatot, amelyre azután 77092/1905 sorszámmal rákerült a miniszteri pecsét, és amelyet a miniszter Lukács György aláírásával látott el.
Csopják Attila (1853–1934) Kürti Sándor festménye
A minisztériumba felterjesztett elismertetési okmány függeléke az 1895. évi XLIII. tc. 7.§-ának megfelelően a „Hitvallomása és szerkezete a keresztelt keresztyén gyülekezeteknek, melyeket közönségesen baptistáknak neveznek” című német baptista hitvallásból átvett applikált szöveg volt. E két okmány tartalmát az 1905. szeptember 15-én Ócsán tartott rendkívüli szövetkezeti közgyűlés újonnan felülvizsgálta, kiegészítette, elfogadta és a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztériumba jóváhagyás végett felterjesztette. A közgyűlési okmányokat, az úgynevezett „ócsai hitvallást” Csopják Attila közgyűlési elnök és Orosz István jegyző írták alá. A közgyűlés megszervezésében nagy szerepet játszott Szabó András ócsai prédikátor, aki szintén a magyar baptista csoport aktív tagja volt.
Az elfogadott és rendeletben rögzített kérelemre az alábbi záradék szövege került:
77092 szám 1905 Az 1895. évi XLIII, t.czikk 7. §-a alapján jóváhagyom azzal, hogy az idézett t.czikk 18.§-ához képest minden változtatás esetről esetre jóváhagyás végett hozzám bejelentendő. Budapesten, 1905. évi november hó 2-án.
Magyar Királyi Vallás– és Közoktatásügyi Miniszter pecsétje. Lukács s.k.
A miniszteri rendeletet a Budapesti Közlöny 1905. november 2-i keltezéssel, „A vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszter 77.092/1905. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság közönségének és a fiumei kormányzónak a baptista vallásfelekezet törvényes elismertetése tárgyában” címmel közölte. A körrendelet legfontosabb mondata így szól: „Ezen immár jóváhagyott szabályzatok alapján a baptista vallásfelekezetet az 1895. évi XLIII. tc. rendelkezései értelmében az állam védelme és főfelügyelete alatt álló törvényesen elismert vallásfelekezetnek nyilvánítom.” A körrendelet szövegét a Békehírnök 1905. november 15-i számában teljes terjedelmében közölte.
Az elismeréstől az egyházi státuszig
A baptisták jogi helyzetével később hatékonyan foglalkozott dr. Somogyi Imre szövetségi elnök. Egyik írásában megállapítja, hogy a baptista vallásfelekezet 1905-ben „előlépett” a tűrt állapotból, s mint elismert felekezet kétségtelenül előnyösebb helyzetbe került a többi, még mindig „úgynevezett tűrt” felekezetekkel szemben. Mint a téma jó ismerője könyvet írt A vallásszabadság és a baptisták címmel, amelyben bemutatta a bevett, az elismert és a tűrt felekezetek között a vallásszabadság rovására fennálló differenciákat, és megállapítja, hogy a vallás szabad gyakorlatáról szóló 1895. évi XLIII. törvénycikk alapján működő kisebb felekezetek törvényes elismerése igen lassú tempóban halad előre. A második világháborút követően megjelent 1947. évi XXXIII. törvény 1.§-a kimondta, hogy „mindazokat a különbségeket, amelyek a bevett és törvényesen elismert vallásfelekezetek hátrányára fennállnak, meg kell szüntetni”[8] – merthogy a gyakorlatban számtalan ilyen különbség továbbra is érvényesült. A baptisták 1905. évi elismerését elsősorban a népegyházak nem vették figyelembe. Ez még nem az ökumenikus mozgalom időszaka. Szebeni Olivér egyháztörténész írja: „A két világháború közötti időszakban nem mutatott türelmet még a protestáns ébredési mozgalom sem, legkevésbé a katolikus egyház. A hajdúböszörményi országos konferenciát szétkergették. A kegyeletsértés rendszeres volt számtalan temetésen. Szülőket kényszerítettek csecsemőik keresztelésére, gyermekeiket a hitoktatás hallgatására. Az akkor köteles egyházi adó megfizetését behajtották azoktól is, akik kiléptek a régi egyházukból. Az állami elismerés ellenére büntették a baptista istentiszteletek tartását. Időnként tettlegesen is bántalmazták a »garázdálkodó baptistákat«. (Ez a kifejezés az imádságra, éneklésre és igehirdetésre vonatkozott.)”[9] Többek között az ilyen hátrányos különbségek felszámolására született az 1947. évi XXXIII. törvény 1.§-a. A törvény tárgyalásán jelen volt a parlamentben dr. Somogyi Imre baptista elnök is, aki arról számolt be, hogy „ A parlament ülésterme szinte templommá magasztosult ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalási idejére… Felejthetetlen élmény volt, amikor a Kisgazdapárt szónoka, dr. Reök Iván, a hívő sebész-főorvos, a Luther Szövetség aliansz-szellemű elnöke Bibliával a kezében tett vallást Jézus Krisztusról, és érvelt a vallásszabadság, valamint az egyházak egyenjogúsága mellett.”
1947-ben a rövid életű magyar demokrácia a bevett és elismert felekezetek közötti különbséget megszüntette, sajnos azonban csak rövid időre, mert a rákövetkező évek belpolitikai változásai hosszú évtizedekre megkeserítették a vallásos közösségek sorsát. De ez már egy következő időszak témája, amelyből csak annyit említenénk, hogy 1955-ben az országos közgyűlés döntése nyomán a Baptista Hitközség, Budapest Magyarországi Baptista Egyházra változtatta a nevét.[10] Így lett a mozgalomból egyház.
Marosi Nagy Lajos
[1] Szebeni Olivér: Az állami tolerancia és változásai a hazai baptisták iránt. Előadási vázlat (2005).
[2] László Gábor: „Tiltott vallási szekta fenntartásának vétsége – Szektakérdés és a baptisták a Horthy-rendszerben és azon túl”. Szolgatárs (2014/2).
[3] Kolozs Nagy János: „Százéves a baptisták állami elismerése” in Múlt, jelen, jövő (Budapest: MBE, 2005), 35. old.
[6] Somogyi Imre: „A bevett és az elismert vallásfelekezetek egyenjogúsítása” in Emléklapok az 1848-iki szabadságharc századik évf.-nak és az 1873-ban kezdődött baptista misszió-mozgalom hetvenötödik évf.-nak emlékére (Budapest: Magvető, 1948), 1. füzet.
[7] Somogyi Barnabás: „Ki volt dr. Lukács György?” in Múlt, jelen, jövő (Budapest: MBE, 1995), 84. old.
[8] Egyházak és tolerancia – Tudományos konferencia a Magyar Tudományos Akadémián (2007).
[9] Szebeni Olivér: „A baptisták és a magyar társadalom”. Békehírnök (2005), 248. old.
[10]„Krisztusért járva követségben” (Budapest: Baptista K., 1996).
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.OkTovábbi információk
