Ő megtartott ebben az évben – tartsd meg, amit tanultál és ígértél neki!

„Eljövök hamar: tartsd meg, amid van, hogy senki el ne vegye koronádat.” (Jel 3,11)

Amikor ígéretet teszünk, akkor azt azért tesszük, mert érezzük, hogy valami nincs rendben, és szeretnénk javítani azon a dolgon, és rossz érzés, amikor azzal szembesülünk, hogy nem sikerült. Az ember legbelül mindig tudja, sejti, ha valamelyik terület nem jól működik az életében, belső késztetése az, hogy fejlődjön, változzon, csiszolódjon. Amikor számot vetünk, hátra- és előretekintünk, megnézzük, hol voltak elakadásaink, sikereink, milyen visszajelzéseket kaptunk, mit kell ezekkel kezdenünk. Egy érett felnőtt ember ezeket elvégzi, még ha olykor fájdalmas is ez a szembenézés önmagunkkal, azzal, akik vagyunk. Jó esetben igyekszünk korrigálni a hibákat, megpróbálunk új szokásokat kialakítani.

A tudatos életvezetésre törekvéshez nem kell hívő embernek lennünk, csak megérteni, hogy egy bizonyos idő adatott számunkra, és dolgozni, azon belül hogyan működhetünk a legjobban. Számtalan jó tanácsot találunk ehhez manapság.

A Bibliában számos helyen olvashatunk a számvetés fontosságáról, de arra is figyelmeztet az Ige, hiábavaló, könnyed ígéretekkel nem jöhetünk Isten elé, azt mélységesen komolyan kell vennünk!

Testvérem, tettél-e ígéreteket az év elején? Mik voltak ezek? Közöttük volt-e, hogy jobban odafigyelsz az Istennel és emberekkel való kapcsolatodra, a tőle kapott élet vezetésére, a küldetés betöltésére? Benne volt-e, hogy mostantól felülemelkedsz az óemberi ösztönkésztetéseken, hagyod dolgozni a Szentlélek nyesegető, tisztító munkáját? Milyen visszanézni az elmúlt évre, honnan hova vezetett az Isten?

Üres, fájdalmas és sötét az a visszatekintés, ahol nem látjuk Isten munkáját. Mert abban nem voltunk benne, nem voltunk partnere, elnyomtuk a finom hangokat, a jelzéseket. Jó hír azonban az, hogy Isten sosem adja fel. Az ő szeretetének és kegyelmének ajánlata felénk biztos és nem változott. És milyen örömteli, ha meglátjuk (és sokszor csak utólag), ő mindvégig velünk volt, megőrzött, tanított, vigasztalt, áldást adott.

Tartsuk meg emlékezetünkben, amit tanultunk, és ha vannak még hiányos területek, ne adjuk fel! Kis lépésekkel építsük újra a kapcsolatot a szerető Istennel, a mi Teremtőnkkel! Akár csak tíz perccel korábban kelve, kezdjük a napot imával, igeolvasással, a vele való beszélgetéssel, és óriási változást tapasztalhatunk majd. A Jézus Krisztussal való élő kapcsolat hatással lesz a környezetünkre is, hiszen akiket Isten helyezett az életünkbe, akik körülöttünk élnek, így boldogabbak lesznek attól, hogy mi mellettük vagyunk! Örvendeztessük meg őket az Isten által megálmodott „jobbik verziónkkal”! A múlt és a jövő láncolatában a jelen döntései teremtik meg azt az erős alapot, amely stabillá teheti az életet. Döntsünk jól és tartsuk is meg az ígéretet!

^{Photo by Chanan Greenblatt on Unsplash}