Népek, nemzetek karácsonya – Jótékonysági hangverseny a „Kegyelem Péksége” (Szíria) javára

Karácsonyi jótékonysági hangversenyre gyűltünk össze 2025. december 13-án, szombaton este a Wesselényi Utcai Baptista Imaházban. Üdvözítő született ma nektek! – hirdették az angyalok egykor Betlehemben, és ma is ez az üzenet hordoz örömöt és reményt az egész világnak. Kezdésként a gyülekezet az Úr Jézustól tanult imádságot mondta el magyar és ősi arámi nyelven. Az egész este igazi családias körülmények között zajlott a különböző korosztályok együttes szolgálata által.

Paróczi Laura Lili – az est szervezőjének unokája – volt a konferanszié. Azzal a gondolattal köszöntötte a gyülekezetet, hogy ezt az estét a közel 2000 éve történtekkel a szeretet és a kenyér köti össze – Betlehem a kenyér háza, Jézus Krisztus az élet kenyere, Isten testet öltött szeretete. A mindennapi kenyér és Isten szeretete éltet bennünket testileg és lelkileg. A Szíriában élő testvéreink, embertársaink felé fordulunk ezen az estén, akik nagy szükségben vannak, hisz a mindennapi kenyér sem biztosított számukra. Szívünk szeretetét fejezhetjük ki a „Kegyelem Péksége” kenyérgyár támogatásával, hozzájárulva az éhezők kenyérrel történő ellátásához. A kenyérben pedig kézzelfoghatóvá válik az Úr Jézus Krisztus rajtunk keresztül megnyilvánuló szeretete.

Kulcsár Ferenc lelkipásztor, az est szervezője köszönetét fejezte ki a Wesselényi Utcai Baptista Gyülekezetnek és a gyülekezet lelkipásztorának, Mike Sámuel testvérnek azért a szeretetért, amellyel szívüket és az imaházukat megnyitották az egybegyűltek előtt. Megköszönte a Baptista Központi Énekkar tagjainak és karnagyainak, Oláh Gábor és Oláh Miklós testvérnek, a Szent Rita kórus tagjainak és vezetőjének, Michel al Ain testvérnek, hogy örömmel vállalták az énekes szolgálatot ezen az estén. Vendégük volt dr. Hanna Ghoneim – Abouna Hanna – melkita katolikus pap testvér, aki nemrég érkezett vissza hazájából, Szíriából. A tolmácsolás szolgálatát Youssef Fakhouri testvérünk végezte.

Különböző nemzetekből származó arab és magyar nyelvű testvérek voltak jelen, így megélhettük, mit jelent az Úr Jézus Krisztus nagy családjához tartozni és együtt ünnepelni a bennünket éltető mennyei kenyér földre jöttét.

A Baptista Központi Énekkar népek, nemzetek karácsonyi énekeit szólaltatta meg Oláh Gábor és Oláh Miklós karnagyok vezetésével, Tóth Sámuel testvér zongorakíséretével. A következő kórusművek csendültek fel: Lisznyay: Ó, jöjj le, Messiásunk (francia); C. Franck: Halld, mily szózat (francia); Praetorius: Szép rózsabimbó nyílt ki (német); Redner: Ó, Betlehem kis városa (amerikai); és Kodály: Adventi ének (magyar, gregorián).

A csodálatos dallamok után Abouna Hanna testvér szíriai útjának tapasztalatait osztotta meg velünk. Az Úr Jézus békességével köszöntötte a gyülekezetet. Két dolog gyűjtött össze bennünket – mondta –, az együttérzés a szíriai testvéreinkkel, embertársainkkal, és Krisztus szeretete, ami érzelem és egyben cselekedet is. Rövid felvételt láttunk a háború okozta hatalmas rombolásról. Hosszú kilométereken át haladt az útjuk, amit romok szegélyeztek. Az ország fele romokban hever. A belső menekültek elkeserítő helyzetben vannak, sok gyermek céltalanul bolyong az utcákon, ugyanitt számtalan család él hajléktalanul. Gyakran három, négy család lakik együtt hatvan négyzetméteren. Keresztény templomokat és keresztények házait rombolták le, rongálták meg és fosztották ki az iszlamisták, így lehetetlenítették el a visszatérésüket. Ennek ellenére a keresztények nem elmenekülni akarnak, hanem segíteni a nyomorúságban élőkön, mert a béke teremtői a Krisztus szerint élő emberek. A bécsi székhelyű „Kosár Közösséget” azért alapítottuk – mondta Abouna Hanna, hogy segítsünk a szíriai testvéreinken, embertársainkon. Az elsők között építettünk föl egy nagy pékséget, amit a „Kegyelem Pékségének” neveztünk el. Ez az elnevezés az Úr Jézusra utal, akitől a kegyelem árad. Azt tesszük, amit Krisztus mond: Adjatok ti nekik enni! Ez a pékség naponta tízezer embernek biztosít kenyeret, és ha van elegendő liszt, akkor akár ötvenezer főt is el tud látni. Ez már önmagában is egy csoda. Abouna Hanna és a „Kosár Közösség” munkatársai más módon is támogatják az emberek boldogulását, például mezőgazdasági gépeket vásárolnak, hogy tudjanak termelni. Állatok tenyésztését is elősegítik, kecskéket, tyúkokat szereznek be, ezzel segítve az állattenyésztéssel foglalkozó családokat. A gyermekek iskoláztatása szintén fontos számukra, ezért iskolák, óvodák felújítását támogatják. Ausztriában, Németországban és most már Magyarországon is gyűjtenek a hétköznapi élethez szükséges dolgokat, ruhákat, bútorokat, eszközöket. Minden évben hét nagy konténernyi adományt szállítanak Szíriába. Ott munkatársaik segítségével osztják szét a javakat a rászorulóknak, vallási különbségtétel nélkül. Fiatalok csoportjai látogatják az időseket, egyedül élőket, és hozzájuk viszik a segítséget. Ezen fiatalok szeretetből fakadó szolgálata sok gyermek és felnőtt számára jelent nagy értéket, mert boldoggá teszi a nincstelen emberek szíveit. Abouna Hanna átadta a fiatalokból álló szíriai önkéntes munkatársaik üdvözletét és köszönetét.

 A megrendítő beszámoló után Kovács Ferencné Erzsike testvérnő előadásában Bácsi Sándor Add tovább című költeményét hallgattuk meg. 

Add tovább

(Áldozatra kész szeretet)

Olyan sokszor elgondolom:

Milyen más lenne a világ,

Ha kalmár történés helyett

Egymásért-felelős fokon

Munkálná a harmóniát

Áldozatra kész szeretet.

Ha megfognánk egymás kezét,

Így fonná a világot át,

Egy végtelen hosszú füzér.

Valamit adnánk és azért

Nem mérnénk pénzbe a hasznát

De tudnánk: Ez így többet ér.

A szívben égő szeretet

– Felismerve, hogy tenni kell?

Elindulna, a kézen át

És áldoznánk időt, szívet,

Viszonzást nem fogadva el,

Csak annyit kérnénk: Add tovább!

Add tovább annak, aki kér.

Akár egy darab kenyeret,

Vagy egy szót, ha az old magányt,

Vagy szótlanul, ha csönd zenél,

Megbékéléshez az vezet,

Így teremtesz harmóniát.

Vagy bármit, amit TE tehetsz.

Keresd, hogy kinek adhatod,

Addig nyugalmad ne legyen.

Főhelyre törtetés helyett

A szolgáló alázatot

Vállald, s állj helyt a helyeden.

Minden fontos, amit tehetsz.

Valakinek szüksége van

Arra, ami tőled telik.

Ezzel fönn kincset gyűjtögetsz,

De méricskélni hasztalan:

Istennél majd értékelik.

Nincs: sok, kevés. A végtelen

Szeretethez mért mennyiség

Össze nem hasonlítható.

Így keressük figyelmesen

Ami talán csak semmiség,

De áldozat. Megtenni: Jó.

Bizony! Ahogy elgondolom:

Milyen más lenne a világ

Ha kalmár törtetés helyett

Tettet kívánó alkalom

Keresése karolná át,

S megmentené az Életet.

A vers után újra az énekesek szolgálata következett. A Szent Rita kórus karvezetője, Michel al Ain testvér köszöntötte a gyülekezetet. Elmondta, hogy a kórus négy éve kezdte el liturgiai szolgálatát a templomban. Először ketten voltak, de erős lélekkel indultak, és jelenleg huszonhárman énekelnek együtt. A szolgálat szeretete és az Isten iránti elkötelezettség tartja őket össze. A karácsony és a szeretet üzenetét a kórus tagjai a hangjuk által szeretnék eljuttatni mindenkihez. Énekeik szövegét lefordították, így akik nem beszéltünk arabul, magyar nyelven követhettük azok üzenetét.

„Ébren vagyunk, égő lámpásainkkal várjuk Urunk eljövetelét, Gábriel azért jött, hogy örömhírt hozzon nektek. A Szentlélek ereje által Mária fogja megszülni a Messiást, Dicsőség néked, ó, Krisztus! A sötétségben járó nép nagy világosságot látott, Murantaah! Jöjj, Jézus, töltsd be a világot a menny dicsőségével! Szenteste kitörlődik a gyűlölet! Kivirágzik a föld, eltemetik a háborút, kivirágzik a szeretet, karácsony!” Egy lendületes, vidám karácsonyi énekmontázzsal zárta a kórus szolgálatát.

A hallgatóságot magával ragadta a dallam és az őszinte, felszabadult öröm.

A vidám dallamok után Mike Sámuel lelkipásztor testvér igei gondolatai következtek. Nehéz prózában megszólalni a sok szép ének után – mondta. Hatalmas ajándék adventben szír testvérekkel együtt arab nyelven karácsonyi énekeket énekelni. Küszködik az igehirdető érezve méltatlanságát, hisz anyagi jólétben és biztonságban élünk. Hogy akarunk mi beszélni szenvedések közül származó keresztény testvérek előtt? Van-e jogunk bármit is mondani olyan testvérek körében, akiknek életét a kereszt véráztatta útja övezi? Bemerítő Jánoshoz hasonlóan a méltatlanság érzetével küzd az igehirdető ebben a helyzetben. Jézus Krisztus mondja: ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Szíriai testvéreink Isten szépségének és gazdagságának egy egészen más tapasztalatát élvezik. Az Úr Jézustól, akinek megszületését készültünk ünnepelni, két mondatot idézett az igehirdető a boldogmondásokból: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa… Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.” (Mt 5,3.6) Krisztus Urunk ezt is mondja: „Mert Isten kenyere a mennyből száll le és életet ad a világnak… Én vagyok az élet kenyere… Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le. Ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér, melyet én adok oda a világ életéért, az az én testem.” (Jn 6,33.48.51) Közel-keleti testvéreink sokkal jobban értik az étkezés természetfelettiségét. Az étkezésnek van egy titokzatos jellege. Gondoljunk csak arra, hogy az édesanya megfogant magzatát saját testével táplálja, miután pedig megszületett a gyermek, testéből táplálja. Sokkal többről van itt szó, mint táplálkozásról. Ez egy nagyon mély természetfeletti valóság, ez egy bizalmi szeretetkapcsolat, amit az édesanyák átélnek. Isten egy ilyen kapcsolatra teremtett minket saját magával. Mi emberek a Szentháromság szeretetközösségében fogantunk. Éppen ezért életközegünk a Szentháromság, Isten közelsége. Létfeltételünk a Szentháromság ölelése. A vele való kapcsolatunk maga az életadó táplálék. Ebből a közösségből tépett, szakított ki minket a bűn. Igaz, amit a próféta mond: mindnyájan vétkeztek és szűkölködnek Isten dicsősége nélkül. E szeretetkapcsolat nélkül haldoklunk. Az egész Biblia annak a története, hogy Isten szereti a tőle elszakadt embert. Az özönvíz után megígéri, hogy gondoskodni fog rólunk. Izrael népére mannát hullatott. Karácsonykor arra emlékezünk, hogy Isten úgy döntött, sokkal közelebb jön hozzánk. Nem csak fizikai táplálékot fog adni, önmagával akar táplálni, mint a teremtés hajnalán. Isten bizalmi szeretetkapcsolatra vágyik velünk. Nem mannát ad az égből, és búzát ad a földből, hanem önmagát adja nekünk Fiában. Isten kenyere a mennyből száll le és életet ad a világnak. Én vagyok az élet kenyere – mondja Jézus –, az a kenyér, amelyik a mennyből szállt le. Egyszer karácsonykor egy nagy jászlat készítettem – mondta el az igehirdető. – Tettem bele szénát, és belehelyeztem egy hatalmas kettétört kenyeret. Arról beszéltem a gyülekezetnek, hogy Isten életfeltétel, hogy Jézus Krisztus nélkül halottak vagyunk. És ha valaki ezt úgy érzi, jöjjön és törjön a kenyérből. Milyen megdöbbentő, hogy Jézus a kenyér házába, Betlehembe érkezett, és jászolba tették – oda tette Isten a táplálékot nekünk. Úgy hiszem, hogy szükségünk van arra, hogy éhezzük és szomjazzuk az igazságot, hogy felismerjük azt: szegények vagyunk nélküle. Olyan az életünk, mint a betlehemieké, nagyon zsúfolt és fülledt. Annyi mindent birtoklunk, annyi mindenhez ragaszkodunk. És végül az általunk birtokolt javak birtokolnak minket, ellopnak bennünket egymástól, Istentől. Ellopják a szívünket. Nagy a kísértés, hogy elmenjünk az ajándék mellett. Azzal szeretném befejezni – mondta lelkipásztor testvérünk –, hogy hogyan vált Jézus Krisztus az élet kenyerévé. A betlehemi jászlat sokan benézték és lenézték. Nem ismerték fel az élet kenyerét abban a gyermekben. Csak a pásztorok, a bölcsek, Simeon és Anna. De van egy másik fából készült eszköz, a kereszt. Az Isten megállító fája a kereszt, az a hely, ahol életadó kenyérré lett Jézus megtört teste, és bűntől megtisztító erővé, hatalommá lett az ő értünk kifolyt vére. Hadd fejezzem be Ézsaiás próféta szavaival – mondta a az igehirdető –: „Megvetett volt és emberektől elhagyott, fájdalmak férfia, betegség ismerője. Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta, a mi vétkeink miatt kapott sebeket. Bűneink miatt törték össze, ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg.” (Ézs 53,3–5) Ez kapcsolt minket ma itt össze. Nemcsak a jászol, hanem a kereszt, ahol táplálékká vált Jézus a számunkra, és közösséget teremt itt ma közöttünk. Ez az a hely, ahol gyógyul az Isten és az ember kapcsolata, ez az a hely, ahol újra találkozik az ember és az embert tápláló Isten tekintete, ahol igazi kapcsolatba kerülünk a Szentháromság Istennel, ahol kenyérré válik számunkra az Isten. Együnk ebből a kenyérből!

Mike Sámuel testvér mély igei gondolatai után újra a Baptista Központi Énekkar folytatta szolgálatát. Amint felcsendült az első ének, elindult az adománygyűjtés a „Kegyelem Péksége” kenyérgyár javára. Hálásan köszönjük mindenki adakozó szeretetét, mely sokaknak a mindennapi kenyeret jelenti Szíriában.

A folytatásban is a népek, nemzetek karácsonyi énekei hangzottak el, amit három nagyon jól ismert magyar karácsonyi ének zárt Beharka Pál testvér feldolgozásában. Gárdonyi Zoltán: Ó, te Üdvadó (szicíliai); Cervera: Betlehem éjjelén (katalán); Demény Dezső: Aranyszárnyú angyal (magyar); Bárdos: Szent karácsony éjjel (magyar); Ruppel: Dicsőség az Istennek (francia); Rutter: Mit súg a fáknak a szél (angol); Rutter: Örömének zeng (angol); Beharka: Mennyből az angyal (magyar); Beharka: Dicsőség mennyben az Istennek (magyar); Beharka: Pásztorok, pásztorok (magyar).

Végül az egész gyülekezet a Szent Rita kórus és a Baptista Központi Énekkar vezetésével a Csendes éjt énekelte el Beharka Pál feldolgozásában. Az első versszakot magyar, a másodikat arab, a harmadikat magyar nyelven énekeltük el.

A különböző nemzetekből és felekezetekből összegyűlt testvéri közösségben megtapasztaltuk a Szentlélek jelenlétét és Istenünk áldását. Örömmel mentünk tovább készülve karácsonyra, az Úr Jézus Krisztus születésének emlékünnepére.

Dicsőség a magasságban Istennek!

Fotó: Kulcsár Ferenc