2016-ban június 5-én ünneplik világszerte a Jeruzsálem-napot, a város újraegyesítésének évfordulóját. A eseményre a The Times of Israel fotóriportere érdekes képsorozatot publikált Jeruzsálem 100 évvel ezelőtti arcáról, mellette ugyanazok a helyszínek ma. A városról mi is összegyűjtöttünk néhány kevésbé ismert tényt.
Mint a szépen épült, jól egybeszerkesztett város
– így írt 3000 évvel ezelőtt Dávid király Jeruzsálemről, amit ő nevezett el és tett Izrael fővárosává. Jeruzsálem azóta sok történelmi hányattatáson ment keresztül, néhány dolog azonban nem változott három évezred alatt.
Csak egyetlen ország fővárosa volt
![Látkép a Sion-hegyről, 1938-ból](http://www.baptist.hu/wp-content/uploads/2016/06/jerusalem-old-city-view-1938-400x298.jpg)
Több mint egy tucat hatalom váltotta egymást a szent városban: asszírok, babiloniak, perzsák, makedónok, rómaiak, bizánciak, valamint a különböző muszlim hódítók (akiktől néhány évtizedre a nyugati keresztesek foglalták el a várost), majd a britek, de Jeruzsálem csak egyetlen országnak, Izraelnek volt a fővárosa is (és az ma is).
Csak egyetlen szent könyvben szerepel
A világvallások szent írásai közül Jeruzsálemet csak a Biblia említi. Az ószövetségi könyvekben 660, az Újszövetségben pedig 146 esetben szerepel Jeruzsálem, ezzel szemben a Korán vagy a keleti vallások könyvei egyetlen esetben sem említik a várost.
Soha nem volt megosztva
![A Dávid-citadella és a Jaffa-kapu környéke 1898-ban](http://www.baptist.hu/wp-content/uploads/2016/06/david-citadel-jerusalem-1898-400x280.jpg)
Ez így csak majdnem igaz: több mint három évezredes történetének egy rövid időszakában, 1948 és 1967 között, a jordániai megszállás idején Jeruzsálem ugyanolyan katonai eszközökkel kettéosztott város volt, mint a második világháború után Berlin. Azonban előtte és utána a város egységes településként fejlődött.
Bár a nemzetközi média és a nyugati politikusok többnyire készpénznek veszik, hogy Jeruzsálem „judaizálása” az 1967-es egyesítést követően kezdődött (vagyis a narratíva szerint a „megszállók” erőszakosan „telepes építkezésekkel”, zsidó lakosok betelepítésével és a város határainak kiterjesztésével igyekeztek a maguk javára fordítani a demográfiai arányokat), a tények azonban ezt cáfolják.
Az oszmán hatóságok által tartott utolsó népszámlálás 1905-ben relatív zsidó többséget (13 300 zsidó, 11 000 muszlim, 8100 keresztény), az első brit cenzus pedig már a zsidók abszolút többségét mérte 1922-ben, miközben a város lakossága a kétszeresére bővült.
![Az 1937-es jeruzsálemi arab pogrom elől az Óvárosból menekülő zsidó családok](http://www.baptist.hu/wp-content/uploads/2016/06/jews_evacuate_the_old_city_1936-400x297.jpg)
A második világháború utolsó előtti évében, 1944-ben (a magyarországi Soá idején) Jeruzsálem 157 000 lakójából 97 000 volt zsidó, tehát nem igaz, hogy a demográfiai arányokat az változtatta meg, hogy Izrael megalakulásakor „elűzték” a palesztinokat. Ez Jeruzsálemben amúgy éppen ellenkezőleg történt: a város keleti feléből – benne a teljes óvárossal – a zsidó lakosokat űzték ki.
A város keleti fele 1948 és 1967 között jordániai megszállás alatt állt (zsidó lakosság nélkül, ha úgy tetszik, „Judenrein”-övezetként – amint azt a második világháború alatt a nácik legfőbb közel-keleti szövetségese, Hadzs Amin al-Husszeini jeruzsálemi nagymufti tervezte), ám a hatnapos háborút követő újraegyesítés visszaállította a zsidók abszolút többségét Jeruzsálemben. Jeruzsálem egységes városként már 1948-ban abszolút zsidó többséggel rendelkezett, és ez volt a helyzet 1967 után is.
![Zsidó hívők a Nyugati-falnál 1898-ban: 1948 és 1967 között a jordániai megszállás alatt elűzték őket](http://www.baptist.hu/wp-content/uploads/2016/06/western-wall-jerusalem-1898-400x288.jpg)
A folyamat azóta csak tovább erősödött. 1993-ra a város keleti fele is zsidó többségű lett (155 000 zsidó és 150 000 arab/muszlim lakos), ironikus módon éppen abban az évben, amikor a PFSZ az oslói megállapodásban hivatalosan is Kelet-Jeruzsálemet követelte a palesztin állam fővárosának. A különbség azóta még nagyobb: 2008-ban Kelet-Jeruzsálem lakóinak 60 százaléka zsidó, és a városnegyedek közül egyedül az óvárosban maradt meg az arab többség.
Érdekesség, hogy Jeruzsálemben több száz muszlim roma él teljes békében a város többi lakójával.
![A Templom-hegy az Óváros zsidó negyedéből nézve, 1920](http://www.baptist.hu/wp-content/uploads/2016/06/temple-mount-1920-400x303.jpg)
További érdekességek olvashatók Jeruzsálemről Simon Sebag Montefiore „városéletrajzi” könyvében, a város körüli nemzetközi vitákról pedig Dore Gold Harc Jeruzsálemért című művében ír.
Forrás: Vigyázó Blog