Mikor pedig ezt az egyik vendég meghallotta, így szólt hozzá: Boldog az, aki Isten országának vendége. Ő pedig a következőképpen válaszolt: Egy ember nagy vacsorát készített, és sok vendéget hívott meg. A vacsora órájában elküldte a szolgáját, hogy mondja meg a meghívottaknak: Jöjjetek, mert már minden készen van! De azok egytől egyig mentegetőzni kezdtek. Az első azt üzente neki: Földet vettem, kénytelen vagyok kimenni, hogy megnézzem. Kérlek, ments ki engem! A másik azt mondta: Öt pár ökröt vettem, megyek, hogy lássam, mit érnek. Kérlek, ments ki engem! Megint egy másik azt mondta: Most nősültem, azért nem mehetek. Amikor visszatért a szolga, jelentette mindezt urának. A ház ura ekkor megharagudott, és ezt mondta szolgájának: Menj ki gyorsan a város útjaira és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, a nyomorékokat, a sántákat és a vakokat! A szolga aztán jelentette: Uram, megtörtént, amit parancsoltál, de még van hely. Akkor az úr ezt mondta a szolgájának: Menj el az utakra és a kerítésekhez, és kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék a házam. Mert mondom nektek, hogy azok közül, akiket meghívtam, senki sem kóstolja meg a vacsorámat.
Gondolatok az igéről
Van olyan mondás, hogy temetésre és lakodalomba csak a napján lehet menni. Ez igaz. A példázatbeli ember, aki a nagy vacsorát készítette, a vacsora órájában küldte szolgáját, hogy szóljon a meghívottaknak. Amikor az Úr Jézus elkezdte a szolgálatát, ezt mondta: „Beteljesedett az idő, és elközelített az Isten országa.” (Mk 1,15) Ez a hívás hangzik már több mint 2000 éve. Most kell dönteni. Mégis azt látjuk, hogy a meghívottak „nem tudnak” menni, mert az értékrendjükben valami más van az első helyen. Más helyzetben nem bűnös dolgokról lenne szó, sőt a házasság, a család és a ház gazdaságának rendben tartása igen fontos dolog, amire oda kell figyelni. De most nem annak van itt az ideje. Ahogy Elizeus mondja Géházinak: „Hát annak az ideje van most, hogy ezüstöt szerezz és ruhákat?” (2Kir 5,26) Kedves testvérem, te döntöd el, hogy mit teszel az első helyre az életedben! A példázatbeli gazda újra elküldte szolgáját, hogy válogatás nélkül hívjon be mindenkit. Mert nem személyválogató az Isten. „...és megtelt a lakodalmas ház vendégekkel” (Mt 22,10); „Megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Azután bezárták az ajtót.” (Mt 25,10) Testvérem, ott leszel te is?











