Hiszek az igehirdetésben?

1151
Heizer Tamás előadást tart a lelkipásztoroknak

A baptista lelkipásztorok április 24- én megrendezett konferenciájának mottója ez volt: Hiszek az igehirdetésben. Dr. Almási Tibor előadásában az igehirdetés igeszerűségével és tartalmával foglalkozott. Kitért a felkészülés és átadás kérdéseire.

Heizer Tamás arról beszélt, hogy hogyan válhat szenvedélyessé az igehirdető. Mark Patton az igehirdetés üzenetének témáját járta körbe: hogyan kommunikálható a természetfölötti tartalom a ma embere számára. A kiscsoportos megbeszélések után Jeff Carter, a European Baptist Federation (EBF) ifjúsági munkával foglalkozó vezető munkatársa előadásában felvetette a kérdést, hogy vajon mit értenek igehirdetéseinkből a mai fiatalok.

Az előadások után következő panelbeszélgetést Háló Gyula vezette. Délután ifj. Kulcsár Tibor a retorika szempontjából foglalkozott az igehirdetésekkel. Durkó István Arisztotelész klasszikus retorikájának három fő pontját (éthosz, pathosz, logosz) alkalmazta a mai igehirdetőkre és igehirdetésekre nézve.

A konferencián részt vevők jó lehetőséget kaptak, hogy átgondolják igehirdetői szolgálatukat. Következzen most néhány hasznos gondolat és kérdés az elhangzottak közül. Az igehirdetés igeszerűségének feltétele az, hogy az igehirdető értse a textusát. A Biblia legnagyobb része alkalmazott elveket tartalmaz. Az igehirdető feladata az, hogy ezeket az alkalmazott elveket tanulmányozva megtalálja az örök érvényű mondanivalót, és azt az ige mai hallgatóinak életére alkalmazza.

Sok ige a nyelvtani szerkezet vagy a kontextus révén többféle értelmezésre jogosít fel. Érdemes ezt felszínre hozni az igehirdetésben. A többértelmű kifejezés egyszerűsítése szegényebbé tenné az igehirdetőt és a gyülekezetet is. Ma a nyugati kultúrkörben tömegével hagyják el a templomokat. Táltosok és boszorkányok jól megélnek a munkájukból hazánkban is. Nagy a felelősségünk. Fontos kérdés, hogy igehirdetéseinkben van-e tűz. Az igét tanulmányozva mi az, ami szíven üti az igehirdetőt?

Szenvedélyes akkor lesz, ha arról beszél az igehirdetésben, amit mindenképp el kell mondania, mert belső erő kényszeríti erre. Lehet tanulni szenvedélyességet a TED előadóitól is (ted.com). Akkor fogja érdekelni a hallgatót az igehirdetés, ha az identitásához szorosan kötődő témát érint az igehirdető. A legegyszerűbb igehallgató is észreveszi, hogy ott van-e a tűz az igehirdetőben. Azt szeretnénk, ha az igehallgatók azt mondanák az igehirdetés után: Isten szólt most hozzám. Hogyan szólhat Isten általunk? Sok múlik azon, hogyan munkálkodik Isten az igehirdetőben. Igei példa: „ereje munkálkodik is bennetek” (1Thessz 2,13). Az ige sziklazúzó pöröly. Elhisszük? A betű megöl, a Lélek megelevenít.

A Szentlélek nélküli igehirdetés káros. Otthagyják miatta a gyülekezetet. Az ige a Lélek kardja. Akkor lesz karddá az ige, ha a Lélek kezében van. A mai fiatalok számára alapvető kérdés, hogy az igehirdetés releváns, időszerű-e számukra.

Marshall McLuhan kanadai kommunikációkutató szerint a televízió tompít, álmosít. Az igehirdetéseink mennyire álmosítóak? Hogyan tudnának interaktívabbak lenni? Jézus nemcsak kinyilatkoztatott, hanem állandó párbeszédben is volt a környezetével.

Az internethasználat egyre növekedik világszerte. A digitális generáció az azonnali üzenetküldést részesíti ma már előnyben az e-mail helyett. A mobileszközöket használják a számítógépek helyett. Sok fiatalnak a mobilja a mindene. A koncentrációképességük lerövidült.

Sokkal nagyobb hatással van ránk a megélt ige a hirdetett igénél. Don Tapscott kanadai üzletember tanácsolja, hogy összpontosítsunk inkább a pedagógia és nem a technológia változásaira, továbbá ne legyünk pontszerűek, hanem az egész életen át tartó tanulást tartsuk szem előtt. Használjuk fel a technológiát arra, hogy minden egyes fiatalt megismerjünk! Például kiküldhetjük nekik az igét az igehirdetés előtt, és megkérhetjük, hogy kommentálják azt. Segíthetünk nekik abban, hogy kritikusan tudják kezelni azt, amit a neten találnak.

A retorika a helyes, ékes beszéd tudománya. Tegyük magasra a mércét, figyeljünk a tartalom és a forma egységére! Kutatások igazolják, hogy a jól tálalt étel 20-30%-kal jobban ízlik az embereknek, mint amelyiket igénytelenül tesznek eléjük. A retorika azonban soha ne legyen cél, maradjon csupán eszköz. Az előadásmód átmenetileg eltakarhatja a tartalmi hiányosságokat, de hamar kiderül az igazság. A jó előadásmód felkelti az érdeklődést, az előadó azonosul a befogadóval, továbbgondolásra késztet az, amit mond.

„Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait.” (1Kor 4,1)