Alapos készülődés után nekikezdünk. Pumpáljuk a levegőt a karunkat összeszorító úgynevezett mandzsettába, majd lassan leeresztjük. Vérnyomást mérünk. Ebből a sokak által végzett tevékenységből ered a szólás: „felment a pumpája”. Amikor ideges, türelmetlen, indulatos lesz valaki, akkor szoktuk ezt rá mondani.
Egyre többször és egyre erőteljesebben érzem ezt az egész mai társadalmunkról: „felment a magyar társadalom pumpája”.
A hosszan tartó háborús helyzet, az egyre mélyülő politikai megosztottság, az ezekből fakadó zsigeri ítélkezés és a sokféle nyomásgyakorlás pumpálja felfelé az indulatokat. Eközben végezni kell feladatainkat, készülni a közelgő ünnepre, dönteni ezernyi kérdésben.
Nem vagyunk könnyű helyzetben…
Azonban a „pumpa” nyomása nem csak a hitetlen emberekben megy fölfelé. Azt figyelem közösségünkben is, hogy hatással van ránk társadalmunk állapota, és furcsa zsigeri reakciókat mutatunk. Amikor váratlanul, előzmények nélkül elégedetlenkedés tör elő testvérekből egymás, a vezetők, az Isten ellen…
Amikor megmagyarázhatatlanul feszültség támad apróságok miatt egy hívő családban, szolgálói közösségben, gyülekezetben…
Amikor világban ismert szlogenekkel kezdenek el hadakozni váratlanul testvérek, akiket eddig nem ilyennek ismertünk…
Amikor szolgálattevők esnek egymásnak olyanok miatt, amiket korábban könnyedén megbeszéltek, megoldottak…
Amikor egyszerűen feszültség van a „levegőben”, és nem tudjuk, miért…
Felment a társadalom pumpája, és közben a mienk is.
Pedig Jézus Krisztus mást akar. Azt ígérte tanítványainak, hogy „Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen.” (Jn 14,27)
Kedves testvéreim!
Felelősségünk és mennyből származó lehetőségünk van arra, hogy Krisztus békességét átvegyük, megéljük és továbbadjuk.
Felelősségünk van abban, hogy bennünk „ne menjen fel a pumpa”, hanem megállítsuk a gonosz munkáját magunkban és amennyire rajtunk áll, a környezetünkben is! Merítsünk Krisztus békéjéből, amely nem érzéketlenség vagy gyengeség, hanem a legnagyobb erő! Merítsünk belőle, hogy szelíden, higgadtan, béketűréssel, fel- és megoldást munkálva tudjunk szólni és cselekedni!
Mindezt úgy kell tennünk, hogy az evangélium igazságáért mindig ki kell állnunk. Az evangéliumból fakadó életigazságokat meg kell élnünk (szeretet, tisztesség, becsület, önzetlenség stb.). Ha eközben, ezek megélése közben háborúság támad, azt a Krisztustól jövő mennyei békességgel kell megélnünk. Erről írt Jakab apostol: „A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató. Az igazság gyümölcse békességben vettetik el azoknak, akik békességet teremtenek.” (Jak 3,17–18)
Ha a társadalom idegességével együtt a hívőkben is „felmegy a pumpa”, kik lesznek azok, akik segíthetnek? Ki fogja megállítani az indulatáradatot a munkahelyen, a családi vitatkozásokban, az internetes posztokban és írogatásokban? Kinek van, lesz annyi türelme, belső békéje, hogy a jogos vagy jogosnak tűnő felháborodások, panaszok és gyűlöletes gondolatok után a békességet és az élhető életet munkálja? Valakiknek Jézus ezt is mondta: „Ti vagytok a világ világossága…” Kik lesznek ezek a Valakik?
Papp János lelkipásztor, egyházelnök
A sajtoszolgalat@baptist.hu e-mail címre várjuk a híreket, tudósításokat, riportokat. Legkésőbb az eseményt követő nap küldjük be a híradást.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
