Örömmel tettem eleget a Székelyföld szívében található Baróti Baptista Gyülekezet és kiterjedt körzetében munkálkodó Győrfi Tóbiás lelkipásztor meghívásának, aki egy hitébresztő és hitmélyítő evangelizációs körútra hívott 2019. szeptember 18–22. között testvéri közösségébe. Mielőtt a szolgálati utam emlékezetes élményeit megosztanám, hadd írjak röviden Erdélynek e távoli tájegységéről!

Barót a Székelyföld szívében

Székelyföld a Kárpát-medence délkeleti sarkában, a Keleti-Kárpátok kanyarulatában található. Páratlan természeti szépségű vidék, ahol égbe törő hegyek és szelíd völgyek, tavak és folyók, sudár fenyők és csobogó patakok szegélyezik a vasúton vagy kanyargós utakon ideérkezők útját.

A székelyek visszavezetik eredetüket és honalapításukat a Hun Birodalom legendás vezérének, Attilának és fia, Csaba királyfinak a rómaiaktól elhódított, Kárpátok koszorúzta Pannon-medence V. században történt elfoglalásáig. Ékírásos ábécéjüket is ez időtől származtatják.

Árpád fejedelem vezetésével a IX. században (vissza)érkező újabb (hun) magyar honfoglalók szövetségeseiként a székelyek az Őrvidéktől a Kárpátok koszorúja mentén határőr feladatot kaptak. Ezt a küldetést mind a mai napig hűségesen teljesítik jelenlegi lakhelyükön is.

Sajátos ízes magyar nyelvük, székely góbés gondolkodásuk, a szülőföldjük rendületlen szeretete és a gyülekezeteikben tapasztalt buzgóságuk az anyaországi látogató számára is emlékezetes és különleges élményt jelent.

A magyar történelem és irodalom legnagyobb hősei kötődnek ehhez a földrészhez, többek között Kőrösi Csoma Sándor, Mikes Kelemen, Mikó Imre, Gábor Áron, Dózsa György, Mátyás király, Kölcsey Ferenc, Ady Endre, Orbán Balázs, Petőfi Sándor, Arany János, Benedek Elek, Tamási Áron, Márton Áron, Kányádi Sándor, csak hogy a legismertebbeket említsem.

A Székelyföld festői szépségű zárt tájegységeinek egyik méltán híressé vált régiója az „Erdővidék”. A magyar nyelvű baptista misszió tekintetében is nevezetes múlttal rendelkezik. Az itteni baptista ugartörő munka 1890 táján indult el Tatter L. Vilmos bibliaterjesztő által. A környék több településén is elinduló bibliatanulmányozó „ekléziolák” fontos szerepet töltöttek be az itt élő egyszerű magyar családok hitre jutásában.

Kiss László történész Székelyföld krónikája című könyve szerint Kornya Mihály 1897-ben járt személyesen először ezen a vidéken, és ő is merítette be az első hitvallókat a Barót nevű patak vizében. Ekkor alakult meg az első baptista gyülekezet Nagybaconban.

Kornya Mihály új hitvallókat merít be a Barót folyóban

Többször látogatott ide az idők során többek között Meyer Henrik, Udvarnoki András, Somogyi Imre, Dénes Ferenc, Bokor Barnabás és sok más kiváló igehirdető, akik továbbmélyítették a hitébresztő munkát.

Később még 15 településen alakult magyar gyülekezet a környéken – Szárazajta, Bibarcfalva, Száldobos, Vargyas, Bardóc, Erdőfüle, Középajta, Nagyajta, Előpatak, Bölön, Ürmös, Magyaros, Hídvég, Apáca, Ilyefalva, Botfalu, Felsőrákos, Magyarhermány, Barót –, ahol az elmúlt évtizedekben többek között Molnár Lajos, Ilonka Mihály, Simon János, Molnár Károly, Lőrik István, Bán Gábor, Korodi István, id. Veress Efraim, Both József, Budai Lajos, ifj. Veress Ernő, ifj. Veress Efraim és jelenleg Győrfi Tóbiás végez körzeti lelkipásztori szolgálatot.

Evangelizáció Baróton és kiterjedt körzetében

Jelenleg ez a város az erdővidéki magyar baptista gyülekezetek körzetközpontja, melyhez még öt település – Ürmös, Bölön, Bibarcfalva, Nagybacon, Szárazajta, Vargyas, Bardóc – tartozik. A baróti baptista misszió 1930-ban indult a népes Józsa család odaköltözésével. Az első évtizedekben otthonukban jött össze az újabb családokkal – Berszán, Müller – bővülő gyülekezet.

A létszámában is egyre növekvő gyülekezet 1950-ben jutott hozzá az 1782-ben épült és eladóvá vált református templomhoz, amely mind a mai napig a gyülekezet otthona. (Mint történész meg kell jegyeznem, hogy az anabaptisták Erdélyből való elűzésének időpontjában [1767–1787] épült baróti református templom a Kárpát-medence legrégebbi olyan temploma, amely jelenleg baptista imaházként szolgál.)

A baróti gyülekezet templomát 1782-ben építették

A baróti gyülekezet mindig híres volt missziós lelkületéről. Sok család – Kónya, Both, Bíró, Veress, Budai, Erdő, Zágoni, Demeter, Kántor, Vass – leszármazottja indult innen Székelyföld, Erdély, Magyarország felé, sőt még a tengerentúlra is, akik nagyszerű lelkimunkásokká lettek az Úr szolgálatában.

A gyülekezet énekkara, fúvós- és pengetőszenekara – köszönhetően a zenei élet valamikori megalapozója, Héthalmi Páth Károly Baróton tett többszöri látogatásának – nemcsak a helyi gyülekezetben, de a környező településeken is fontos kiegészítői voltak az evangelizációs összejöveteleknek. A gyülekezetet ma is eleven lelki élet jellemzi, amiről ott-tartózkodásom ideje alatt is meggyőződhettem.

Mészáros Kálmán és Győrfi Tóbiás lelkipásztorok a baróti gyülekezet szószékén

A négynapos őszi evangelizáció esti alkalmain először Jézus nyomába szegődve jártuk végig gondolatban a Szentföld emlékezetes tájait. Majd rácsodálkoztunk a Szentlélek által ihletett Szentírás keletkezésének, hiba nélküli megőrzésének és időszerűségének csodájára. Visszaemlékezhettünk a reformáció radikálisan következetes bibliai irányzata, a vértanúságot is bátran felvállaló „keresztségmegújító” anabaptista mozgalom hithőseire. Végül a Székelyföld lelki ébredését is elindító bibliaterjesztő hitelődök követendő életpéldája ragyogott föl előttünk a Szentírás fényében. Napközben a körzet állomásait jártuk végig az evangélium jó hírével Kónya Dénes elöljáró és a helyi gyülekezet lelkipásztora, Győrfi Tóbiás testvér segítségével.

Károly herceg, Anglia trónörökösének látogatása Baróton a Józsa család fonodájában

A gyülekezet tagjait szorgalmas és megbízható munkájuk révén a város, sőt a környék lakóinak megbecsülése övezi. Erre kiváló példa, hogy Károly herceg, a magyar felmenőkkel is rendelkező angol trónörökös, aki évente megfordul Erdélyben vásárolt birtokain, legutóbb Barótra is ellátogatott, ahol felkereste Józsa László és Józsa Zoltán messze híres szövőműhelyét, akik egyúttal a helyi baptista gyülekezet vezetőségének is tagjai. A trónörökös ugyanis szerette volna közelebbről is megismerni az erdélyi magyarok hétköznapi munkáját és sajátos életkörülményeit.

Benedek Elek mesemondó, a gyermekek nagy barátja

Kisbacon, a Baróttal szomszédos település a nagy magyar mesemondó, Benedek Elek (1859–1929) szülőfaluja. Gyermekkorom mesevilága elevenedett meg bennem, amilkor leülhettem a város főterén található szobra mellé a padra, majd fölkereshettem emlékházzá átalakított kisbaconi lakóházát.

Találkozás Benedek Elek emlékével Kisbaconban

Benedek Elek ükunokája, Bíró Boróka fogadott személyesen és vezetett körbe bennünket a hármas évfordulót ünneplő kisbaconi Benedek Elek-emlékházban. A 160 évvel ezelőtt született és 90 évvel ezelőtt elhunyt nagy mesemondó emlékét immár 50 éve őrzi az otthonában élethűen berendezett emlékmúzeum.

A patinás, késő klasszicista stílusban épült házban Elek apó eredeti bútorai, használati tárgyai, könyvei, levelei is helyet kaptak. Az emlékházat a család önerőből, külső intézményi segítség nélkül működteti.

Benedek Elek sírfelirata

Végül kilátogattunk a kisbaconi temetőbe, ahol kegyelettel emlékeztünk a magyarság kiemelkedő irodalmi nagyságára, a gyermekek barátjára. Sírfeliratán a következő szép hitvallása olvasható: „Jézus tanitványa voltam: / Gyermekekhez lehajoltam, / A szivemhez fölemeltem: / Szeretetre igy neveltem.”

Látogatás az úzvölgyi magyar honvédek sírkertjében

Székelyföldi utam során eljutottam az úzvölgyi katonai temetőbe is. Az utóbbi időben komoly feszültség alakult ki a történelmi Magyarország ezeréves határánál található úzvölgyi magyar honvédő katonák sírkertje körül. Ismert történelmi tény, hogy az I. világháború vérzivataros napjaiban 1916-ban a románok itt törtek hazánkra és foglalták el Erdélyt. A II. világháború idején újból visszakerült Észak-Erdély Magyarországhoz. A román árulás következtében ugyanitt, az Úz folyó völgyében támadt hazánkra az orosz–szovjet–román egyesített hadsereg.

Kegyeletteljes megemlékezés az úzvölgyi magyar katonai temetőben

Mindkét orvtámadás nagyon sok emberáldozattal járt. Mintegy 1500 magyar katona esett itt el a honvédő harcok ideje alatt. Az itt hősi halált halt magyar katonák számára a székelyföldi hadisír-gondozók rendezett emlékhelyet alakítottak ki az itt pihenő mártírok sírja fölött.

Az úzvölgyi magyar honvédek között számos baptista származású katona is szolgálatot végzett. Többek között Zágoni Rezső testvér, aki szemtanúja volt az orosz–román hadsereg úzvölgyi áttörésének. Csodával határos módon maradt életben és menekült ki az ellenség halálos szorításából.

Az emlékkönyv a háborúk poklát megjáró sok száz magyar baptista honvéd vallomását tartalmazza

Zágoni Rezső testvér, akivel én magam is személyesen találkoztam Brassóban, majd Chicagóban, a Baptisták a második világháborúban című emlékkönyv 265–269. oldalain olvasható részletes beszámolója szerint 1944. augusztus 26-án a helyszínen teljesített őrszolgálatot. Ezen a napon egy 80 fős, német katonai álruhába öltözött, németül beszélő román osztag közelítette meg a magyar határt védő őrezredet azzal a hamis hírrel, hogy ők a magyar hadsereg erősítésére érkeztek. Majd fegyvereiket előkapva halomra lőtték a gyanútlan magyar honvédő katonákat.

A nem sokkal ezután nyomukba érkező szovjet–román hadsereg hatalmas pusztításba kezdett, így a körbezárt magyar őrezred számára esély sem maradt a menekülésre. Csak keveseknek sikerült a sűrű erdő védelmében a Kárpátok magas sziklabércei irányában egérutat nyerniük. Így menekült meg Zágoni testvérünk is, aki hiteles tanúként számolt be később a pokollá váló harci eseményekről.

Az úzvölgyi magyar temetőt újabb megalázó atrocitások érték az utóbbi időben. A sírkert bejáratát most is rendőrök figyelik. Ottjártunkkor is feszült pillanatokat éltünk át. A kereszterdő közepén mi is megálltunk az emlékmű előtt, és Ezékiel szavait idéztük föl a Bibliából, aki a megszáradt csontmezőt látva a feltámadás, valamint a leigázott és meggyalázott nemzet életre kelését és országuk helyreállását prófétálta meg. És úgy lett… Az utolsó szó mindig Istené! Soli Deo gloria!

Krónikás: dr. Mészáros Kálmán
lelkipásztor-egyháztörténész