Advent második vasárnapján bemerítési istentiszteletnek adott otthont a Kecskeméti Baptista Imaház. Az ünnepély alkalmával hét testvérünk tett tanúságtételt arról, hogy Jézus Krisztus Megváltóvá lett az életükben.
A 2Kir 5,1–14 alapján igét hirdetett Sebján Farkas Zsolt, a Miskolc, Diósgyőri Baptista Gyülekezet lelkipásztora, a bemerítés szolgálatát Mike Sámuel helyi lelkipásztor végezte, testvéreink személyre szóló igeverseit Papp Géza gyülekezetvezető válogatta és olvasta fel.
Csabai Rebeka, családi hátterének köszönhetően, már kicsiny gyermekkora óta látogatja közösségünk alkalmait. Isten első ízben egy gyermektáborban szólította meg őt, amikor az Örökkévaló nemcsak bűneire mutatott rá, de arra is, hogy a szabadulás és a megbocsátás is nála keresendő. Rebeka megtéréséhez édesanyja súlyos betegségből történt felépülése éppúgy hozzájárult, mint a gyülekezeti gyermek- és ifjúsági táborok nagyszerű programjai, illetve a vasárnapi iskolai tanítókkal és kortársakkal történt meghitt beszélgetések. „Nagyon boldog vagyok amiatt, hogy az ige szól hozzám, nap mint nap érzem, hogy az Úr munkálkodik bennem. Bűnösként eddig vakon és süketen tapogatóztam a sötétben, de mostantól Isten világossága mutatja nekem a helyes útirányt” – lépett a bemerítőmedencé hez ifjú testvérnőnk.
Nyakó László Benedek megtéréséhez az első és talán a legfontosabb alapot édesanyja istenhite jelentette. László élete már kisgyermekként mély gödörbe került, szülei válása, érthető módon, mélyen megrendítette, kitörölhetetlennek látszó nyomokat hagyva zsenge lelkében. A nagy törés elszigeteltté tette még társai körében is. Isten azonban kinyújtotta kezét fiatal testvérünk felé, és gyógyító szeretetével fokozatosan állította helyre önbecsülését, és szüntette meg a feljebbvalók irányába érzett egyre erőteljesebb közönyét. László élő hitét a már korábban megtért bátyjával, Balázzsal folytatott bizalmas, testvéri beszélgetések mélyítették tovább. „Hiszem, hogy az Úr életkortól függetlenül elfogadja azt, aki életét az ő kezébe helyezi le. Jézust befogadtam a szívembe, mostantól neki tetsző életet kívánok élni. A közelmúltban számos barátom merítkezett be, úgy éreztem, hogy most már rajtam a sor” – zárta bizonyságtételét Laci.
Antal Péter hívő családban nevelkedett, gyakorlatilag a gyülekezet szeme láttára cseperedett derék fiatalemberré. Szülei példáját maga előtt látva hamar megismerte Istent, és őszinte gyermeki érdeklődéssel fordult a bibliai igazságok felé. A fiatalkori élet különféle kísértései helyett testvérünk a keskeny utat választotta. Egy szilveszter éjjel megtett, szívből jövő elhatározás, egy tóalmási ifjúsági tábor és az Istent keresők bibliaórái mind azt az életre szóló döntést készítették elő, melyet Péter így összegzett: „Érzem életemben Isten vezetését, meg szeretném látni az ő országát. Mostantól Jézus Krisztushoz szeretnék tartozni, mely elhatározásomat most a bemerítő medencében, a víz általi keresztséggel szeretném megpecsételni.”
Antal Csilla, Péter testvérhúga, istenfélő család gyermekeként szintén kicsiny gyermekkora óta látogatja gyülekezeti alkalmainkat. Megtérése első pillanatától kezdve ott volt a vágy a szívében, hogy a gyülekezet nyilvánossága előtt vallja meg, hogy mit is tett Jézus Krisztus az életében. A nyári gyermektáborban Csillát a tékozló fiú példázatának alapos tanulmányozása irányította abba az irányba, hogy rendszeresen forgassa a Bibliát, és Jézust behívja a szívébe.
„Nyugalommal tölt el, hogy Isten megbocsátó kegyelme nem a bűneimre tekint vissza, hanem tartalmassá és áldottá teszi az életemet. Krisztus képviselőjeként példakép szeretnék lenni osztálytársaim, barátnőim, később pedig minden embertársam számára” – zárta gondolatait fiatal testvérnőnk.
Sebján Farkas Pálné Olga immár két esztendeje, vasárnapról vasárnapra a távoli Szarvasról látogatja gyülekezeti alkalmainkat. Olga keresztény családban nevelkedett, gyermekévei alatt lelki fejlődésében édesanyja élő hite volt a meghatározó számára. A középiskolában eltávolodott Istentől, a rendszeres imádkozások is elmaradtak életéből. Olga szívét Isten lelkipásztor fián keresztül szólította meg, az ő hívására ment baptista gyülekezetbe először. Testvérnőnk ettől kezdve minden alkalmat igyekezett megragadni arra, hogy az Úr kijelentéseit megismerje, és életét új mederbe terelje. A kecskeméti közösségre egy internetes közvetítés során talált rá. „A gyülekezeti személyes jelenlét mindennél fontosabb számomra.
Örömmel nyitom meg szívemet, hiszem, hogy az igemag most már termékeny talajba hullhat. Mióta Jézus Krisztust helyeztem az első helyre életemben, áldások egész sorát tapasztalom meg annak minden területén. Az Úr szeretete végtelen, most már képes vagyok imádkozni azokért is, akik korábban megbántottak” – fejezte be tanúságtételét testvérnőnk.
Ladics Tamás családjában nem volt központi téma a hit. Testvérünk még egyetemistaként, keresztény diákokkal történő beszélgetések során hallott először az evangéliumról és a megtérés jelentőségéről. Tamás filozofikus mélységgel, nagy átéléssel beszélt útkereséséről, melynek középpontjában mindig is a félelem és bizonytalanságok nélküli élet megtalálása állt. „Hosszú ideig kerestem saját igazodási pontjaimat és a választ arra a kérdésre, hogy kik is vagyunk és hová tartunk. Úgy érzem, hogy amióta megismertem Isten tervét saját életemmel kapcsolatban, minden aggodalmam megszűnt, kérdéseimre választ találtam.
Annak az Istennek lettem a gyermeke, aki a világot teremtette és a világ értelmét meghatározza. Nagy örömre szolgál, hogy itt a gyülekezetben is az őt kereső emberekkel vagyok körülvéve” – fejezte ki bemerítke zés – sel kapcsolatos érzéseit Tamás. Rácz Viktor a különféle szenvedélybetegségek mélységéből elindulva igen hosszú utat tett meg, amíg az Úr kegyelméből eljutott a bemerítőme – dence széléig. „Hiszem, hogy van győzelem Krisztusban. Hiszem továbbá azt is, hogy az a szavakkal ki nem fejezhető öröm, amit most átélek, életem végéig kitart.
Testileg és lelkileg megtörve érkeztem, de a gyülekezet közösségén keresztül Isten megfogta a kezemet, és felemelt. Jézus Krisztus képviselőjeként, korábbi életem minden tapasztalatával felvértezve, mostantól a szellemi és lelki mélységben levő emberek felé szeretnék szolgálni, kifejezve azt, hogy mindenki számára van remény” – zárta szavait testvérünk. Bizonyságtétele végén Viktor a megtérése felett érzett örömét Isten által kapott nagyszerű talentumát bemutatva egy virtuóz szájharmonika szólóval tette még emlékezetesebbé, melyet a nagyszámú gyülekezet ujjongva fogadott.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
