Az évvégi „hajtásban” legtöbben úgy érezzük mintha nem is lenne 2026. január, hanem a világ csak a szabadság előtti utolsó napokig tartana. Határidők, elmaradt feladatok pótlása, az év zárása és egyéb sürgető feladatok fojtogatnak minket. A gyomrunk összeszorul, vagy liftezik, a fejünk pedig zsong.
De mi lenne a lényeg? Nem az, hogy együtt legyünk, egymás társaságának tudjunk örülni, kissé együtt megpihenve legyen időnk szeretni, egymást megölelni, kéz a kézben sétálni, gyönyörködni a ködös tájban. Hálát adni a mögöttünk hagyott napokban megélt jóért, vagy azért a nehézségért, amin együtt túllendülhettünk. Azért, hogy még együtt lehetünk, s ha kell egymástól bocsánatot kérhetünk és megbocsáthatunk. Ily módon jobban megéri ajándékba önmagunkat és valós figyelmünket adni egymásnak.
Igen az időnket, amiből úgy érezzük egyre kevesebb van és jut egymásra. De hát a nap ugyanúgy 24 óra, mint 2000 évvel ezelőtt! Nem így van!? Akkor mi történik velünk, hisz néha úgy tűnik mintha napunk megfeleződött volna?! Úgy érzékeljük, hogy az idő zsákján valami egyre nagyobb lyukat rág, amin keresztül az elfolyik tőlünk. A kütyükkel töltött időfolyam, a magunk csinálta programok, a másoknak való megfelelni akarás mókuskereke, a reklámok és kisvideók hajtotta vágyak gonosz „manója” okozza ezt. Ő ütött rést életidőnk homokóráján, és homokszemenkét lop meg bennünket.
Immár közel 2000 évvel ezelőtt a Teremtő és mindeneket bölcsen igazgató Isten, Fia, Jézus Krisztus által eljött erre a világra. A Názáreti Jézus életéből 33 évet szentelt ránk, hogy mindent hátrahagyva, emberként éljen közöttünk. Mind e mellett gondoskodnia kellett korán özvegyen maradt édes anyjáról, Máriáról, négy öccséről és húgairól is (Márk 6:3). Életének utolsó három évében, szinte minden idejét és energiáját a másokon való segítés töltötte ki, mely közben tanítványait készítette fel, hogy Isten örömhírét, a bűnbocsánat üzenetét tovább vigyék. Ez nem szűnt meg a mai napig, hiszen az évszázadok során Krisztus tanítványinak újabb és újabb generációi adják tovább ezt a stafétabotot.
Mivel hálálták meg az emberek Jézus szeretetét, jóságát és törődését? A választ legtöbben már tudjuk. Háláról szó sem volt, kigúnyolták, leköpték, hátát korbácsütések szaggatták, majd érdes szegekkel feszítették a keresztfára, ahol végül kilehelte lelkét. Mik voltak az utolsó szavai?
„Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Luk 23:34), majd legvégül „Elvégeztetett!” És fejét lehajtva, kilehelte lelkét. (Ján 19:30).
Feltehetjük a kérdést, de hát miért történt ez így? A mára mintegy 2700 éves próféciát teljesített be akkor és ott miértünk, igen érted és értem a szeretet Istene. Ézsaiás próféta könyvében olvashatjuk:
„Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg. Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az Úr őt sújtotta mindnyájunk bűnéért.” (Ézs 53:4-6)
Urunkat halála után sírba tették, de harmadnapra feltámadt és ma is él! Visszatérését várja a keresztény világ. De Szentlelke (Szentszelleme) által ma is itt van közöttünk, így találkozhatunk vele, megismerhetjük Őt és követhetjük életpéldával megerősített tanításait, miként tették azt 2000 évvel ezelőtt és azóta is, a hozzá valóban hű tanítványai.
Az önzetlenül és áldozatkészen szerető Jézus Krisztus született meg majd 2000 éve értünk. Igen teérted is! Gondoljunk rá és merítsünk erőt példájából, hogy látásunk és szívünk kitisztuljon és a lényeget ragadhassuk meg idén karácsonykor. Mondjuk ki, ha lehet hangosan:
Köszönöm Jézus krisztus, hogy eljöttél és az én bűneimért is szenvedtél. Kérlek lépj be az életembe és segíts, hogy emberségem megmaradjon. Taníts szeretni, megbocsátani és igazán élni. Vezess és add, hogy kövesselek, amíg csak élek. Ámen, úgy legyen!
Ezekkel a szavakkal kívánok mindenkinek áldott karácsonyt és kegyelemben gazdag újesztendőt!
Szeretettel: Tóth Sándor
A sajtoszolgalat@baptist.hu e-mail címre várjuk a híreket, tudósításokat, riportokat. Legkésőbb az eseményt követő nap küldjük be a híradást.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
