21 év szolgálat emlékei, gondolatai, áldásai

A Kecskeméti Baptista Gyülekezet tagjai összegyűjtöttek néhány gondolatot Mike Sámuelről, szolgálatáról, a gyülekezetben töltött 21 évről.

1. Sámuelen Isten szeretete olyan módon tükröződik a világ felé, amely a világosságra, az Isten országába hív. Ahogyan ő képviseli Krisztust a világban, nemcsak elgondolkodtat, de formálja a szíveket. Az evangéliumot úgy hirdeti, hogy a hallgatóság Isten szerint szomorodhasson meg, megbánhatatlan megtérésre. Öröm és hála van a szívemben, hogy ismerhetem, hogy vele szolgálhattam és közvetlen közelről követhettem vele együtt Krisztust egy ideig. 

2. Hálás vagyok Istennek, hogy Sámuellel szolgálhattam együtt. A közös évek sok-sok áldásából egyet emelnék ki. Ő soha nem volt fellengzős, gyülekezet előtt és személyes beszélgetésekben is szerény maradt. Alázata, szeretetteljes személye „prédikált” Jézusról. Ezen megtapasztalások számomra a nagy Szolgakirály mélyebb megismerését eredményezték. Áldott legyen az Úr!

3. Sámuelről „zenei szemmel”.

• Sámuelben egy Dávidra emlékeztető lélek lakik: Isten közelségét könnyebben érzékeli, ha gitárt penget és énekel az Úrnak dicséretet! Ez a sorrend: az Úrnak, aztán az ének-zene.
• Improvizatív: legendák keringenek arról, hogy ő mindent a fejében és a szívében rendez, és nem papíron. Kazincbarcikai utunkon végig érdeklődtem az énekekről, de nem jött válasz. A színpadon hátrafordult és ezt mondta: c-moll. És indultunk. Hogy mivel és hová? Az kialakult…
• Énekválasztás: sosem a stílus vagy külső dolgok inspirálták, hanem hogy mit hall belülről! Nem számolta a régi-új énekek arányát, ezt a tanácsot adta csupán: amit a Lélek mond…
• Imádság: minden próbát megelőzött az imádság. Addig nem is kezdtünk zenélni, amíg nem imádkoztunk. 
• Kiállás: volt néhány „koncertszerű” alkalmunk is itthon is meg a Bp. Sportcsarnokban és ilyen helyeken, itt professzionalista szintre tudta hozni a zenekart, jó és felüdítő volt vele ilyenkor is szolgálni az Urat! – A cél maradt: a dicsőítés. 

4. Számunkra különösképpen szemléletes, hogy mennyi időt tölthettünk veletek a kecskeméti gyülekezetben. 2004-ben, mikor vállaltátok, hogy ideköltöztök, mi pár éves házasok voltunk és éppen fiunk érkezését vártuk. Szinte egyszerre érkeztetek. Nehéz lenne felsorolni, mennyi minden történt ez idő alatt, hogyan hordozott bennünket Isten, és részesülhettünk abban a sok áldásban, amit rajtatok keresztül kaptunk.

5. Jó példával járt előttem, minden cselekedetében Isten elhívott embereként. 
Ahhoz, hogy megismerhessem magam, meg kellett ismernem Istent. A szeretetét!
Lelkipásztorunk segített nekem ebben, és abban, hogy családommal együtt otthonra találjak a gyülekezetben. Mellette váltam hitben érett felnőtté!
Hálával vagyok ezért felé. 

6. Hálával vagyok Istennek, hogy szelíden és alázattal szolgált felénk. Vezetése alatt úgy éreztem magam, el vagyok fogadva, az Isten szeretete vesz körül. Biztonságban éreztem magam, számíthattunk rá, amikor bajban voltunk. Sok alkalommal Isten valóságos szabadításait élhettük át az ő közreműködése által. 

7. Számomra olyan, mint egy báty. Elöljáró a hitben, az Istennel való kapcsolatban, az elhívások megvalósításában. Úgy mutatta be nekem Jézust, hogy a megismerés vágya felébredjen bennem. Buzdított, tanított, tanácsolt, tükröt tartott. Megmutatta Isten végtelen szeretetét. 

8. Természetesnek tűnt, ami nem is természetes. És azt gondoltuk, ez örökké tart…

Örömmel és hálával gondolunk vissza a 21 évre azzal a hittel, hogy a gyümölcsök továbbra is megmaradnak és beérnek, majd újak teremnek. 

Azzal az igével búcsúzunk, ahogy az istentiszteletek végén mindig elbocsátottál bennünket, Sámuel:

„Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged! Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad! Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!” (4Móz 6,24–26)

Fotók: Mészáros István