Legutóbb öt évvel ezelőtt volt bemerítés Sarkadon a Gyulai Baptista Gyülekezet körzeti állomásaként működő kicsi gyülekezetben. Ezért is nagy áldásként élte meg a 25 tagot számláló közösség, hogy ketten is bemerítkeztek június 15-én az imaházban.
A lelkes kis gyülekezet az elmúlt hónapokban nagyon aktív szolgálatot végzett a településen. Egy tíz alkalomból álló gyermekklubot szerveztek, ahol kétszáz gyermek fordult meg náluk. Reméljük, hogy a jövőben közülük is többen csatlakoznak majd a közösséghez!
Sztojka Elvira egy egyszerű 71 éves roma asszony, aki Romániában született és nőtt fel. Írni és olvasni nem tanult meg, de Jézus Krisztus meg tudta őt szólítani. Egy hang azt mondta neki, hogy térjen jó útra, így elkezdett gyülekezetbe járni, s szívébe fogadta Jézust. Öt évig rendszeres látogatója volt a református közösségnek, majd újból megszólította őt az Úr. Azt helyezte a szívére, hogy merítkezzen be. A lelkipásztora javasolta, hogy menjen a baptistákhoz, ott be fogják meríteni. A barátkozók alkalmain rendszeresen részt vett, és minden vágya teljesült, amikor fehér ruhában bizonyságot tehetett hitéről a testvérek és családtagjai előtt. Megható volt, amikor hálát adott azért, hogy a testvérek annak ellenére, hogy ő cigány és analfabéta, mégis befogadták.
Takács Melinda családjában sokan megtért keresztények, akik mindig bátorították arra, hogy ő is kövesse Jézust. Imádkozott, olvasta a Bibliát, de nem kötelezte el magát egy közösség felé sem. Egy súlyos baleset következtében kómába, majd a klinikai halálba került. Ekkor látott egy csodálatos országot, amibe ugyan betekinthetett, de nem tudott belépni. Egy szakadékot is látott, ahol sötétség és szenvedés volt. Akkor tért vissza az életbe. Ráébredt, hogy még hiányzik valami az életéből, és a kapu, amit nem talált, az Jézus Krisztus. Egy orvosi rendelőben találkozott a baptista gyülekezet egyik tagjával, akivel elkezdett beszélgetni. Így jutott el az imaházba, és ismerte fel, hogy itt van az ő helye.
Az ünnepi istentiszteleten Merényi Zoltán lelkipásztor hirdette az igét az etióp komornyik megtérése kapcsán. Elmondta, hogy ez a főember nagy áldozatokat hozott azért, hogy megtalálja az igazságot, az élet értelmét és Istent. De Isten is kereste őt, és gondoskodott róla, hogy eljusson a válaszokhoz.
A bizonyságtétel és a hitvallás után a lelkipásztor bemerítette a két megtértet, majd felhívást intézett a hallgatósághoz, hogy ragadják meg ők is Isten kegyelmét. Többen imádkoztak ezek után bűnbocsánatért, és adták át magukat Jézusnak.
Kívánjuk a kis gyülekezet életére és új tagjaira, hogy legyenek továbbra is hűségesek az Úrhoz!
Ezúton szeretnénk tájékoztatni az ország testvériségét, hogy Tahi tábor felújítás miatt ebben az évben sem elérhető, illetve Balatonföldváron is elfogytak a szabad időpontok, de a hajdúszoboszlói Betánia Üdülő várja szeretettel az érdeklődőket, bejelentkezőket.
További információk a +36-20-886-3525-ös telefonszámon vagy az üdülő honlapján találhatóak:
Egy nap, amikor édesapa, édesanya és gyermeke együtt vagy külön Isten előtt rendezheti generációs kapcsolódását!
Egy szolgáló csapat, akiknek szívére helyezte Isten, hogy segítsenek a szülőnek és gyermekének eljutni odáig, hogy Jézus gyógyító ereje által helyreálljon az Isten eredeti terve szerinti szülő-gyermek kapcsolódás.
Te, aki szülőként és/vagy gyermekként eljutottál odáig, hogy nem akarsz tovább elakadásokkal élni, hanem végre fel akarsz szabadulni, meg akarsz bocsátani, bocsánatot akarsz kérni.
Július 5-én egy konferencia keretén belül lehetőséged lesz arra, hogy vezetett beszélgetések és dicsőítő légkörben megélt Istennel eltöltött idő segítségével rendezd generációs kapcsolódásaidat!
Egyedül is érkezhetsz gyermekként vagy szülőként, de ha optimális helyzetben vagy, hogy együtt érkezzetek, akkor kérjük, hogy egy családból egy páros érkezzen (apa vagy anya – gyermek).
Engedd, hogy Isten elvégezze benned generációs gyógyító munkáját!
Szervezők:Pomázi Barnabás, Bereczki Zoltán, Bödő Sándor, Kulcsár Nikoletta, Szlepák Zsolt
Szolgálók:Bolyki László, Pomázi Barnabás, Bereczki Zoltán, Kulcsár Nikolett, Szlepák Zsolt és az Ébredés Mozgalom dicsőítőcsapata
Gyülekezetünk kettős örömünnepre gyülekezett ezen a napon, mert Krisztus feltámadásának ünnepén három különböző életszakaszában a világból megtért lélek bemerítésének is örvendeztünk.
A bemerítési istentiszteleten először a fiatalokkal énekeltük: Jöjjetek, örvendjünk az Úr előtt, majd az énekkar énekelte az Eljött a drága ünnep, nagy napja mennynek, földnek kezdetű éneket. Dr. Vass Gergely ny. lelkipásztor vezette az alkalmat, és hirdette az igét az etióp kincstárnok története alapján. A kincstárnok a Jeruzsálemből lefelé vezető úton haladva olvasta Ézsaiás könyvét. Meg akarta ismerni az élő Istent. Mi milyen úton haladunk? – tette fel a kérdést az igehirdető. A történetben az etióp kincstárnok útjának változása tárult elénk: – csatlakozás útja (Fülöpöt odavitte a Lélek) – kérdések útja (érted-e, amit olvasol) – Jézus hirdetésének útja (Fülöp az Írások alapján magyarázta, hogyan kellett Jézusnak szenvednie és harmadnapra feltámadnia) – bemerítés útja (vízhez értek, Fülöp a kincstárnok kérésére hite alapján bemerítette) – szolgálat útja (továbbment a hazavezető úton örömmel, hogy hirdesse a megváltást Jézus Krisztusban).
Az igehirdetés után a bemerítkezők bizonyságtétele következett:
Baráth Orsolya a köröstarcsai misszióállomáson ismerte meg az Úr Jézust. Bibliai képekkel mondta el bizonyságtételét: „Nagyon örül a szívem, hogy itt lehetek, mert ez egyáltalán nem volt biztos, hogy eljuthatok idáig, mert már három évvel ezelőtt eljutottam a szent sátor közelébe, de nem léptem be. Isten hívott, kaptam az igét, mint Jónás, de nemet mondtam, majd hosszú három évig a bálna gyomrában voltam, ezt érezte a családom is, sötétségben voltam, nem világított a fényem, de kegyes volt az Úr, és a bálna kiköpött. Most már semmit sem szeretnék jobban, mint világítani, hogy mások is az Úrhoz jöjjenek.”
Horváth József bizonyságtétele: „Az életem 2022-ig bűnben telt el, rossz utakon jártam, nagyon rossz szokásaim voltak. Ekkor jött egy olyan változás az életemben, amire nem számítottam, és ez nagyon megviselt. Próbáltam a dolgokat megoldani, de nem ment. Ekkor jöttem rá, hogy milyen ember voltam. Kerestem az Urat, reméltem, hogy segítséget kapok, hogy tudjak élni, és ez megtörtént. Megvallottam bűneimet, akivel haragban voltam, rendeztem a kapcsolatomat, és az Úr segítségével akarok változni, készen állok arra, hogy az Úr gyermekeként éljek. Külön öröm számomra, hogy unokáim is itt vannak és hallják a bűnvallásomat.”
Péczeli László bizonyságtétele: „Erdélyben, Marosvásárhelyen születtem nagyon régen. Azt mondhatom el, hogy olyan voltam, mint a tékozló fiú, elhagytam az atyai házat, konfirmálásom után nem volt kapcsolatom Istennel. Majd megnősültem és később elváltam. Évekkel később megismertem a feleségemet, akivel jó összhang alakult ki közöttünk. Megismertem az Urat, megtértem, mint a tékozló fiú. Hiszek Istenben. Kedvenc igém a Jn 3,16. Isten azért áldozta fel a Fiát, hogy aki hisz őbenne, bűnbocsánatot és örök életet nyerjen. Ámen.”
A hitvallás után a bemerítést Péter István ny. lelkipásztor végezte. Áldást kérő imádságokat Péter István, Gyaraki László gyülekezetvezető és Duma Konstantin, a köröstarcsai misszió vezetője mondtak az új testvérekért, akikért hálásak vagyunk az Úrnak, és kívánjuk, hogy meggyökerezve Krisztusban hűségesek legyenek mindvégig.
Május 25-én, vasárnap különleges ünnepben volt részünk a Soproni Bárka Baptista Gyülekezetben: két testvérünk bemerítkezett, és ezzel nyilvánosan is kimondták: Jézus Krisztust választották és őt szeretnék követni életük minden napján.
A bemerítés nem csupán egy szép szertartás, hanem a hit, az engedelmesség és az új kezdet jele. Hálásak vagyunk, hogy együtt lehettünk tanúi annak, ahogyan Isten munkálkodik az emberek szívében.
„Nem értjük a gyermekeinket, tanítványainkat, sokszor olyan az Y, Z vagy Alfa generációval folytatott beszélgetésünk, mintha ufókkal kellene kommunikálnunk. Mintha egy más bolygó idegen lényei élnének velünk egy térben, akiknek alapvető jelzéseit sem értjük, és alapvető szükségleteik is teljességgel abszurdnak tűnnek. Ez a generációs szakadék valahogy más, mint ami apáink és közöttünk volt. Mintha mélyebb, súlyosabb lenne, mintha nehezebben lehetne megtalálni a közös hangot, a generációk közös nyelvét.” (Miklya Luzsányi Mónika)
Ismerősen csengenek ezek a sorok? Valószínűleg mindannyian éreztük már, hogy néha teljesen tanácstalanok vagyunk, amikor a fiatalabb generációkkal próbálunk szót érteni, legyen szó a gyerekeinkről, unokáinkról vagy éppen a gyülekezet fiataljairól. Mintha egy teljesen más nyelvet beszélnénk, és a kölcsönös megértés falakba ütközne. Ez a szakadék azonban nem áthidalhatatlan! Épp ezért hívunk mindenkit szeretettel egy interaktív előadásra, ahol együtt keressük a válaszokat arra, hogyan építhetünk hidakat a generációk között.
Ebben segít bennünket Bereczki Enikő generáció- és ifjúsági szakértő. Beszéljünk arról, hogy:
Miért érezzük ennyire másnak a mai fiatalokat?
Hogyan érthetjük meg egymást jobban?
Milyen konkrét lépéseket tehetünk a harmonikusabb kommunikációért?
Hogyan erősíthetjük meg a gyülekezetünkben a generációk közötti egységet és együttműködést?
Gyertek el minél többen, hiszen a közös gondolkodás, a tapasztalatcsere és az új nézőpontok segíthetnek abban, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, és gazdagabbá tegyük a közösségünket! Hozd el a rokonaidat, barátaidat vagy akár a tinédzser gyerekeidet is, ha úgy gondolod, hogy nyitottak rá!
„Aki győz, azt öltöztetik fehér ruhába, annak nevét nem törlöm ki az élet könyvéből, hanem vallást teszek nevéről az én Atyám előtt és angyalai előtt.” (Jel 3,5)
Kilenc drága testvér győzelmét pecsételtük meg bemerítéssel pünkösd vasárnapján a debreceni Trinity Baptista Gyülekezetben. Győzelmüket a halál, a bűn, a világ, a vádló és az óemberük fölött.
Bemerítkezőink bátran, tiszta szívvel álltak elénk, és megosztották életük történetét, hitvallást tettek Jézusról, mi pedig könnyes szemekkel és csordultig telt szívvel osztoztunk az örömükben!
A sort Hajagos Kinga kezdte, aki hatgyermekes család szülöttje, és iskolás évei alatt inkább a közösségre fókuszált, nem a hitére. Egy keresztény táborban tért meg, és bár érezte az igényt a Jézushoz való közeledésre, nem talált lelki otthonra egészen addig, míg édesanyjával a Trinitybe nem látogattak. Azóta viszont élő tápláléka van, az Úr használja és formálja őt.
Őt követte Szűcs Lajos, akinek a szemét egy igazgatói intő nyitotta fel 7. osztályos korában. Az iskolából hazaérve kezébe vett egy hívő focistáról szóló könyvet, amelyben a játékos az alábbi útravalót kapta egy lelkésztől: Az első helyen mindig Jézus álljon, csak őt kövesse a futball! Lali ezt követően edzésre sétálva döntötte el, hogy az ő életében is Jézus lesz az első, és ez meg is hozta a gyümölcsét. Jézustól vigasztalást kapott, és munkálkodik az ő életén szüntelenül.
Harmadikként Pafkó Teót hallhattuk. Teó lelkipásztorunk, Pafkó Tamás fia, itt nőtt föl a gyülekezetünkben, egész életét átjárta Jézus kegyelme és igazságai. 12 évesen tért meg a gyülekezet téli táborában, de vívódások sorát élte meg a következő majdnem két évben. 2024. december 30-án végül földi édesapjával közösen imádkozva döntötte el, hogy bűneit le szeretné tenni, az új évet Jézussal kézen fogva szeretné indítani, válaszokat és az örök élet jutalmát elnyerve.
Ezt követően Bodnár Ferenc történetét hallhattuk. Beteg gyermekként született, számos műtéten kellett átesnie. Az életet nem élvezte, pótcselekvésekben kereste a boldogságot. Ferit egy gyülekezeti elvonuláson emelte fel az Úr, melyre mi csak „Életünk Krisztusban hétvégeként” hivatkozunk, és számos csodát éltünk már át együtt ebben a gyógyító szolgálatban. Az emberi kapcsolatai minőségi javulásnak indultak, az önértékelése is gyógyulni kezdett, hite pedig megerősödött.
Harman István testvérünk keresztény szülők gyermeke volt, de konfirmálását követően Istentől eltávolodott. Isten azonban nem hagyta őt elveszni. 2022 júniusában egy tízparancsolatról szóló igehirdetés-sorozat által szólította meg őt az Úr. Hite kivirágzott, a Trinityben lelki otthonra talált, az ünnepi alkalom vendégei felé pedig a Jakab-levélből üzent:
„Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok…”
Hatodikként Szabó Sára négygyermekes édesanya lépett elénk. Jézus létezése sosem volt kérdés a családja számára, de hite gyakorlása elmaradt. Életében két csodáról is beszámolt, előbb beteg gyermeke gyógyulásáról, majd egy különleges megtapasztalásról, miszerint iker gyermekekért imádkozott, és meg is kapta. Tavaly szeptemberben talált lelki otthonra nálunk, és boldogan pecsételte meg hitvallását a víz alá merülve.
Szabó Esztert egy különösen mély élethelyzetben érintette meg az Úr. Férjét elveszítette, egyedül maradt három gyermekével és a gyásszal, szülei elutasították. Az Igébe nem tudott kapaszkodni, nem értette, és emberektől várta a megoldásokat. Péter első levelét olvasva égő vágy támadt a szívében megismerni azt az embert, aki szidalmazván másokat nem szidalmaz viszont.
Egy dicsőítő alkalom nyitotta fel a szemét, ahol így énekeltek: „Uram, szükségem van most rád.” Átadta az életét Krisztusnak, de a próbák nem maradtak el, hisz a világra nemet mondott, Jézusra viszont igent. Szeretetet, pótanyát, imatársat, megbocsátást, szabadítást, mennyei Édesapát kapott a helyreállásban.
Eszter férje, Szabó László bizonyságát hallhattuk ezt követően. László egyedül, sikeresként próbált élni, egy darabig ez működött is. 39 évesen került válságba az élete, az élet értelmét keresve Eszterrel együtt kezdte keresni az Urat. Egy YouTube-videó világított rá számára, hogy Jézus ma is él. Ő pedig a megtérők imájával befogadta Jézust a szívébe. Az életét feleségével és legkisebb fiával közösen ugyanazon dicsőítő ének hatására adták át Krisztusnak. Élete új célja az evangélium hirdetése, egy Füle Lajos-versrészlettel zárta sorait:
Siessetek, hamar lejár! Kegyelme már régóta vár. Ma még lehet, ma még szabad, borulj le a kereszt alatt!
A sort Radnai-Dobrai Gyöngyi zárta. Keresztény családban nőtt fel, komplexusok és megfelelési kényszer közepette. A boldogságot hajszolva hét évig egy bántalmazó kapcsolat rabja volt. Ezt követően megismerte mai férjét, akivel két évig éltek közösen Írországban. Párját azonban megszólította az Úr, és el kellett engednie Gyöngyit, hogy rendezhesse az életét. Gyöngyi egyedül maradt, összetörve, és bűnvallást tett, Jézus pedig személyesen szólt hozzá a 91. zsoltár 15. versével. Jézus folyamatosan tárt karokkal, biztatva, irgalommal fogadta őt az évek során, párjával összeházasodtak, az Úr pedig helyreállította őt saját gyermekeként.
A bemerítőkhöz és a pünkösdi ünnephez kapcsolódva Sipos Márk, a Szegedi Új Remény Baptista Gyülekezet lelkipásztora hozott üzenetet gyülekezetünkbe. Csodásan egybevágott a Szent Szellem kiáradása és a szívek betöltése a bemerítkezők sebezhetőségével. Márk az Apostolok cselekedeteinek 2. fejezetéből olvasott föl, és szívünkre helyezte, hogy Isten készít minket a döntésre és szabadulásra, és hogy a teremtő Atyát kizárólag Jézus Krisztuson keresztül lehet megismerni. A döntés a mi kezünkben van. Kilenc testvér tett tanúbizonyságot arról, hogyan döntöttek Jézus Krisztus mellett, és hogyan töltötte be az életükben levő űrt személyes megváltóként. Isten jött, bemutatkozott és helyreállító munkába kezdett, életek változtak meg végérvényesen.
A szívünk csordultig tele, végtelenül hálásak vagyunk az Úr élő és látható munkájáért a gyülekezetünkben. Bemerítési istentiszteletünk az alábbi linkeken megtekinthető:
Mikor a hosszú tél után végre kipattannak a rügyek, mikor a föld alól feltörnek a pünkösdi rózsa levelei, mikor a fészekrakó madarak füttyével ébred az erdő, mindenki megállapítja: újra itt a tavasz. Alvó állapotából előtört az élet a természetben. Ilyen az, amikor egy gyülekezet rácsodálkozhat az újjászületés csodájára, a sok küzdelem, elfojtott sóhaj, lehorgasztott fej egyszerre megszelídül, az öröm afelett, hogy a szülés nem tartható vissza, létrejön, növekszik a gyermek, nem titkolható az élet folyamata – mindenkit magával ragad.
Szentes, 2025. április 13. Kellemesen meleg nap. Különleges ajándéka az Úrnak, mert a medence a szabadban áll. Igaz, hogy a termálvíz még túl meleg is, hűlnie kell. De a simogató napsugaraknak mindenki örül. Hiszen tavasz ébred a gyülekezetben is, két fiatal egy családból, 13 és 15 évesek kérték a Krisztus-követés pecsétjeként a bemerítésüket. Kis-Hajdu Janka és Sámuel bizonyságot tett arról, hogyan találta meg őket Isten elhívása, hogyan fontolgatták az „igen” kimondását, hogyan kezdték meghallani a Hangot. Hogyan fedezték fel az újjászülő Úr hatalmát az életükben, hogyan alakul át bennük minden, a testvéri hátba veregetések mennyire szelídülnek, a baráti kapcsolatok hogyan változtak. S habár a fiatalok csak egy éve tapogatják lábukkal a keskeny út bukkanóit, már elég éretten fogalmazták meg, hogy az egyetlen értelmes ösvénynek ezt tartják, amely az Életre visz.
Szívhez szóló volt, amikor felidézték az otthoni beszélgetéseket, a tábor sodró lelkesedését, az igét, amelyen keresztül Isten szólt hozzájuk. „Megváltóm, hallottam hangodat: »Jöjj, gyermekem, és járj énvelem!« Úr Jézus, vágyom nézni orcád, hasonló lenni szívben hozzád.”
A bemerítést Balogh Barnabás, a szegedi körzet vezető lelkipásztora végezte.
A testvéri és baráti köszöntések plasztikus képekben fogalmazták meg az esemény jelentőségét. Édesapjuk, Kis-Hajdu Sándor a korosztálynak megfelelő képben hitelesítette a bemerítkezők megtérését: „Ha valaha ettél csokoládét, felismered az ízét. Így ismertem fel Isten munkáját az életükben. Ha valaki Isten gyermeke, felismeri ugyanazokat a tulajdonságokat, szokásokat a másik emberen, hogy tud bűnt vallani, bocsánatot kérni, vágyakozik az Ige után, imádkozik és keresi a közösséget azokkal, akikkel mindezt együtt is megteheti. Örömmel fedeztem fel mindezt Janka és Sámuel életében.”
Az alkalom egyszerű és valóságos voltában felemelő és tápláló volt, mint a minőségi csokoládé.
„Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.” (ApCsel 2,38)
Ezekkel a szavakkal hívta megtérésre és bemerítkezésre Péter apostol az első pünkösdi igehirdetése után az őt hallgató embereket. Felhívására közel háromezren válaszoltak – és válaszolnak a mai napig is. Ezt ünnepelhettük pünkösdvasárnap a Kiskőrösi Baptista Gyülekezetben, ahol hat fiatal tett vallást hitéről a bemerítkezés által.
Brian Kroeker, a Josiah Venture ifjúsági missziós szervezet misszionáriusa hirdette Isten igéjét. Brian korábban ifjúsági lelkipásztorként látogatta meg gyülekezetünket egy szolgáló csoporttal az Egyesült Államokból, Oregonból, és tábort szerveztek velünk. Később családjával együtt misszionáriusként tért vissza hazánkba, és azóta is segíti nyári táboraink szervezését. A fiatalok ezekben a táborokban tértek meg, hoztak fontos döntéseket Istennel kapcsolatban. Különleges volt így közvetlenül megtapasztalni ezen a pünkösdön a világmisszió hatását és azt, hogy bár idegen nyelven hallhattuk az igehirdetést, Isten Szentlelke mégis érthetővé tette azt számunkra, ahogy Péter idejében is tette.
Az igei üzenet után Antal Hanna, Csán-Bodnár Veronika, Megyeri Ádám, Báldi Bence, Tímár Gergely és Vikor Benedek bizonyságtételei következtek. Jó volt hallani azt, hogy ahányan voltak, annyiféle úton találtak Krisztushoz. Mindegyiküknek más-más ajándékai is vannak – jó volt ezekből a bizonyságtételekből rácsodálkozni Isten sokszínű munkájára. A bemerítés szolgálatát Selmeczi Nimród ifjúsági lelkipásztor végezte. Ezután Győri Gábor lelkipásztor, ifj. Szabó István presbiter és Selmeczi Nimród imádkoztak a fiatalokért. Az imádságot köszöntések követték rokonok, az ifjúság és Mészáros Ferenc diakónus részéről. Isten áldása kísérje a fiatalok életét!
Közösségünk, a Siófoki Baptista Gyülekezet nagy örömmel és hálával készült arra, hogy 2025 pünkösd ünnepén négy testvért indíthassunk, kísérhessünk a tanítványság útján hitvalló bemerítésükkel.
fotó: Búza Máté
Ibolya hívő családban nevelkedhetett, fiatal korában azonban évtizedekre eltávolodott Istentől, most végre hazatalált. Ennek csodáiról számolt be közösségünknek. „Mert nagyon szeret engem Jézus, oly sokat tett érettem…” – énekelte a szívében őrzött éneksort, majd mondta hálásan: „Kaptam még időt.” Ő a Székesfehérvári Baptista Gyülekezet tagjaként csatlakozott a siófoki bemerítő ünnephez.
fotó: Búza Máté
Isti szintén hosszas keresgélés, bizonytalanságok és sokféle lelki sebesülés után indult el az odaszánás útján, hogy hitvalló bemerítésével engedelmes szívű követője legyen a szabadító, megváltó Úr Krisztusnak. Meggyőződéssel és hittel vallotta, hogy Krisztus, aki elkezdte, tovább végzi benne a munkát, ezért nem kell megvárnia, amíg „méltónak érzi magát”.
Betti és Zoli házaspárként, együtt csatlakozott közösségünkhöz. Egy megújult népegyházi közegben élték át a megtérést, és korábbi világi életük nagyon megváltozott. Sajnos idővel a helyi közösségük foszladozott, saját életüket is megterhelték a mindennapi gondok, így elerőtlenedett hívő életük. Ezután kerestek fel minket Siófokon. Egészen hamar úgy éltük meg, hogy már közénk tartoznak, és tapasztaltuk megszólalásaikból, hogy Isten jelen van és munkálkodik az életükben. Boldogan csatlakoztak a bemerítkezőkhöz, megpecsételve ezzel elköteleződésüket Jézus követésére.
fotó: Búza Máté
Így négyen állhattak a Balaton partján a velünk együtt örvendező számos vendéggel körülvéve boldogan, készülve a bemerítésre. Az alkalmunk gyönyörű, napos időben kezdődött. Igei buzdítással és a dicséret vezetésével Burcsik László missziós lelkész szolgált közöttünk. A záróének közben azonban egy szempillantás alatt megváltozott az idő. A jelenlévők számára az első pünkösdöt idéző zúgó szél támadt. Miközben a fürdőzők sietve jöttek ki a vízből a partra, bemerítkezőink elindultak a lépcsőn sorban egymás után, hogy az „árral szemben” lépjenek be az egyre erősödő hullámok közé, a jelképes „hullámsírba”. Kálmán Ernő gyülekezetvezető testvérünk teljes hangerővel harsogta a partról bemerítési igéjüket, miután Balogh Péter lelkipásztor a hitük megvallására bemerítette őket. Az Úr különleges emlékűvé tette ezt az ünnepet hitvallóink számára, amely ebben a mi nagy és hullámokat vető bemerítőmedencénkben történhetett.
A kézrátételes ima alatt már olyan erőteljes szélben imádkoztunk, hogy talán csak a Szent Szellem hallhatta és érthette tisztán imánk minden szavát a fák zúgása miatt. Valósággal megélhettük a szél erejét, ami természetes módon juttatta eszünkbe Jézus szavait a Szent Szellem munkájáról: „A szél fúj, amerre akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod, honnan jön és hova megy: így van mindenki, aki Lélektől született.” (Jn 3,8)
fotó: Búza Máté
Rövid, tömör köszöntések után az egybegyűltek igyekeztek a szél és a vészesen készülődő eső elől hamar megmenteni a szeretetvendégség gazdag kínálatát. Kicsit fájlaltuk, hogy a sűrű sötét fellegek és az eső közeledése olyan hamar véget vetett ennek az örömteli ünnepnek. Hála a mi Urunknak, megvan bennünk az a reménység, hogy a mennyben nem lesz vége az örvendezésnek, mert örök öröm vár mindannyiunkat, akiket drága vérén Jézus megváltott!
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.OkTovábbi információk
