Kezdőlap Blog Oldal 13

A segítőkutyájával adja át a szeretetét

Amikor megkérdezik Lászlótól, hogy szabad-e megsimogatni Frappét, akkor leülteti és megengedi. Úgy érzi, hogy ezzel jót tesz, hiszen mind a ketten átadják a szeretetüket. Hajdúböszörményben látogattuk meg Göncző Lászlót és személyi segítőkutyáját, Frappét.

Göncző Lászlónak és Frappénak a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió ad otthont Hajdúböszörményben. A személyi segítőkutyát a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány képezte. A páros barátságban osztozik lakótársaival a tágas ház közösségi terein, László elégedett azzal, hogy mindenkinek van saját szobája, ahol nyugodtan pihenhet, kikapcsolódhat. Ottjártunkkor találkoztunk a kerekesszékkel közlekedő Lászlóval és a rangidős Józseffel. Az aktív nyugdíjast Papinak becézi, mert olyan Lászlónak, mint egy jóságos apa, igyekszik mindenben a keze alá dolgozni a középkorú mozgáskorlátozott társaknak. Az otthon lakói önállóan látják el a feladatokat a házon belül, ez a szeretetmisszió egyik fontos kérése. A szoros együttműködés eredménye, hogy rendezetten és jó hangulatban telnek a napjaik. Úgy láttuk, ez hatással van arra, hogy az egész életüket igyekeznek egyben tartani.

László helyzetét könnyebbé teszi, hogy van egy négylábú szövetségese is. Elmondta nekünk, hogy személyi segítőkutyája sokoldalú társ, még a mosást is könnyebbé teszi, mert kiveszi a nedves ruhát a gépből, és a kezébe adja. László két bottal jár, lassan és óvatosan, mivel a lábai erre teszik képessé, másrészt minden egyes lépésére oda kell figyelnie. Félő kockáztatnia egy elesést, ugyanis a földről nem tud felállni segítség nélkül. Frappé erre a helyzetre is fel van készítve, vagy megy mástól segítséget kérni, vagy egy kötéllel felszerelt széket odahúz házon belül, amire a gazdája rá tud kapaszkodni. Szerencsére eddig erre nem volt szükség. László elmondta, hogy amíg csak el tudja kerülni, nem szeretne kerekesszékbe ülni.

A gyönyörű labrador szuka most békésen pihen, de a rezdüléseiből érezni, hogy azonnal készen fog állni, ha szükséges. László nem tud lehajolni, Frappé hatásköre emiatt igen széles. Talán szokatlanul hangzik, de a talajtól számítva egy méterig mindenben lehet számítani rá. Lelkesen feladja a leesett kulcsot, pénzérmét, az eldőlt járóbotot és bármi mást, amire megkéri a gazdája. 

„A személyi segítő és a vakvezető kutyákat azért képzi ki az alapítvány akár a mozgáskorlátozottaknak, akár a látássérülteknek, hogy a mi életminőségünkön javítson. Ebben rengeteg munka és időbefektetés van. Lényeges, hogy mindenki olyan kutyát kap, ami az igényeinek és a személyiségének megfelelő. Az pedig külön érdem, hogy nekünk nem kell fizetnünk értük” – mondta László, aki egy budapesti cégnek egyeztet telefonon üzleti megbeszéléseket, de egy ilyen speciális tudású kutya árát egyáltalán nem tudná kigazdálkodni. Elmondta, hogy Frappé sokat segít abban, hogy új ismerősökre tegyen szert, és ha van alkalma, elmondja, milyen fontos a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítványnak az adó 1%-felajánlás.

„Nagyon fontosnak tartom, hogy egy segítőkutyát meg lehessen érinteni, amikor nem dolgozik. Lényeges, hogy ezekre a kutyákra jó legyen ránézni. Ennek érdekében gyakran fésülöm, ápolom a szőrét. A kutyám kiképzője, Emese pontosan erre hangol minden gazdát, és Frappé valóban szép. Amikor megkérdezik tőlem, hogy szabad-e megsimogatni, akkor természetesen megállunk, leültetem és megengedem. Közben váltunk pár szót. Úgy érzem, hogy ezzel jót teszek, hiszen mind a ketten átadjuk a szeretetünket. Régen, amikor még tehettem, többet segítettem az embereknek. Ha egy defektes autót láttam, megálltam. Azóta megváltozott a helyzet, ezt el kell fogadnom, no de nem szabad lemondanom arról, hogy tudok segíteni, és hiszek abban, hogy egyszer majd visszakapom az égiektől.”

Az interjút követően elindultak bevásárolni, mi pedig elkísértük őket egy darabon. Akkor már meglepően gyors tempóban haladtak, mert beült a mopedjébe, Frappé pedig pórázon kísérte. Azzal kezdtek, hogy a kutya szabadon mozgott egy kiadósat, utána Hajdúböszörmény főterén át jutottak el az üzletbe.

László két éve költözött Hajdúböszörménybe egy komoly magánéleti hullámvölgy után, amiből sikerült felállnia, és bízik abban, hogy itt nyugalomra lel: „Amint megérkezünk, és meglátom a szépen karbantartott régi épületeket, ezt a gyönyörű tiszta várost, ahol kedvesek velem az emberek, erősebben megdobban a szívem.”

Kutyák küldetéssel

Húsz évvel ezelőtt kezdte meg működését a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány. Két évtized alatt több mint kétszáz vakvezető kutyát adtak át látássérült igénylőknek, emellett az utóbbi években személyi segítő, mozgássérült-segítő és terápiás kutyák képzésével is foglalkoznak.

A két évtized legfontosabb eredménye, hogy minden esetben térítésmentesen adják át a vakvezető kutyákat a látássérült igénylőknek. Részt vesznek a párosok életében, amikor segítik biztonságos közlekedésüket, állják a kutyák nagyobb összegű egészségügyi költségeit, gondoskodunk a szép nyugdíjas évekről.

A vakvezető kutyák képzéséhez szükséges hátteret magánszemélyek és cégek adományai, illetve a személyi jövedelemadó 1%-át felajánló támogatók biztosítják.

Mennyi vakvezető kutyára van szükség?

Magyarországon több vakvezető kutyára van szükség. Sokan várakoznak hű társra az alapítványnál. A várólistán jelenleg 47 fő van. A terveik szerint tenyésztői programjukban évente 30 kölyök születik, akikből a következő évben vakvezető kutya válhat.

Mennyibe kerül egy vakvezető kutya?

Egy vakvezető kutya egész életét felölelő összes költsége több mint 6 millió forint.

A kutyák munkával töltött ideje körülbelül tíz év, amelynek összes költsége: tenyészkutyák, tenyésztés, kölyöknevelés, szűrések, orvosi költségek, ellátás, felszerelés, kiképzés (ennek 2 millió Ft a munkadíja), gazdi képzése; átadás, vizsgáztatás, utókövetés és gondozás tíz éven át, felszerelés pótlása, öregedő kutya extra orvosi költségei, nyugdíjazás körüli költségek, közben rezsi, járműhasználat stb.

Így lesz a tíz év összes költsége több mint 6 millió forint.

Látogatás a peremeken – beszámoló a Baptista Integrációs Központban tett elnöki látogatásról

2026. április 9-én Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke látogatást tett kísérőivel a Baptista Integrációs Központ (BIK) telephelyein. A programon többek között részt vett dr. Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat (BSZA) elnöke, Kmethy Gergely, a Baptista Szeretetszolgálat ügyvezető főigazgatója és Serafin József, a Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ vezetője is. A látogatás célja kettős volt: egyrészt személyes jelenléttel kifejezni az egyház figyelmét és megbecsülését az itt dolgozók felé, másrészt mélyebb betekintést nyerni abba a sokrétű – szakmai és lelki – szolgálatba, amely a hajléktalanellátás mindennapjait jellemzi.

A program során nem csupán intézményeket látogattak, hanem történetekkel, dilemmákkal és emberi sorsokkal találkoztak: olyan valósággal, amely egyszerre hordozza a kiszolgáltatottság és a remény jeleit. Ghyczy Gellért, az intézmény vezetője bemutatta a BIK-ben folyó munkát és jelen lévő munkatársait – Gerei Hannát (Soroksár 2 telephelyvezető), Szentesi Renátát (Újbuda telephelyvezető), Sós Bencét (Soroksár 1 telephelyvezető), Zsegora Ágnest (kiléptető ház telephelyvezető), Uzonyi Mónika módszertani vezetőt, Szombath Katalin szociális munkást (Újbuda, ill. utcai gondozószolgálat), Dani Zsolt intézményi lelkészt –, akikkel a vállukon viszik a rendszer sokrétű működésének terheit.

A szolgálat terei és rétegei

A soroksári telephelyeken tett első lépések után gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a hajléktalanellátás valósága nagy mértékben eltér attól, amit a „átmeneti szálló” kifejezés sugall: az időről időre visszatérő kliensek zöme nem rendelkezik sem képességekkel, sem lehetőségekkel a kitörésre, továbblépésre. Ghyczy Gellért megfogalmazása szerint az itt élők jelentős része idősödő, több krónikus betegséggel küzdő ember, akiknek nincs reális esélyük arra, hogy visszatérjenek az önálló lakhatásba. A lakók többsége alacsony jövedelemből él, többnyire betegséggel terhelten, és élethelyzetük inkább stabilizálást, mintsem továbblépést tesz lehetővé.

Ez a valóság alapjaiban formálja át a szakmai gondolkodást. Nem a gyors kiléptetés válik elsődleges céllá, hanem az, hogy az itt élők számára emberhez méltó életkörülményeket lehessen biztosítani a bent töltött idő alatt. A szolgálat így sokkal inkább kísérés, mint megoldásadás.

A mindennapok: apró sikerek és láthatatlan küzdelmek

A munka sokszor nem látványos eredményekről, hanem lassú, gyakran törékeny folyamatokról szól. A lakók életének bemutatása során személyes történetek tették kézzelfoghatóvá mindezt. Volt olyan pár, akik hajléktalanszállóról jutottak vissza saját lakásukba. Ez első hallásra sikertörténet, de a valóság ennél összetettebb. „Az egy dolog, hogy most van hol laknia. De újra kell tanulnia az életet” – hangzott el a beszámolóban. Az önálló élet nem automatikus következménye a lakhatásnak, hanem egy hosszú, sokszor bizonytalan folyamat.

Más történetek még élesebben mutatták meg a kiszolgáltatottság mélységét: idős emberek, akik évekig hagyják, hogy mások elvegyék a nyugdíjukat; olyan lakók, akik soha nem tanulták meg, hogy joguk van nemet mondani; emberek, akik egész életükben azt tapasztalták, hogy nem számítanak. Egy munkatárs így fogalmazott: „Ez a szeretethiány miatt van.”

A szociális munka egyik legnehezebb pontja itt válik láthatóvá. Nemcsak segíteni kell, hanem határokat is tartani. „Nem dönthetünk helyette, mert az az ő élete. De ezt nagyon nehéz megcsinálni” – hangzott el egy másik megszólalásban. A szakma egyik legmélyebb dilemmája ez: hogyan lehet úgy segíteni, hogy közben ne vegyék el az ember saját döntésének felelősségét.

Utcai szolgálat: kapcsolat az „első vonalban”

A látogatás következő fontos pontja az utcai szolgálat bemutatása volt. A Deák tér környékén végzett munka különösen jól érzékelteti a szolgálat egyik legnehezebb területét. Itt a cél nem az azonnali változás, hanem a kapcsolat. „A legalapvetőbb cél, hogy kapcsolatot tartsunk a kint levőkkel” – hangzott el a bemutató során. Ez a kapcsolat azonban nem egyszerű. Az utcán élők nagy része függőségekkel küzd, rossz egészségi állapotban van, és gyakran bizalmatlan az intézményekkel szemben. Az egészségügyi rendszer túlterheltsége, a korábbi negatív tapasztalatok és a szégyenérzet mind akadályozzák a segítség elfogadását.

A legnagyobb dilemmák közé tartozik a segítség mértéke. A munkatársak hangsúlyozták: a túlzott segítség sokszor többet árt, mint használ. Ha mindent odavisznek az utcán élő embernek, akkor nincs miért változtatnia. Ha mindent helyette intéznek, elveszíti az önállóságát. Ezért tudatos döntés, hogy nem helyette cselekszenek, hanem mellette maradnak, és abban segítik, amit ő maga is képes megtenni.

A valóság sokszor megrendítő. Volt, aki csak azért jött be a szállóra, mert érezte, hogy közeledik a halál. A munkatársak számára még ez is siker: hogy valaki nem az utcán, hanem emberek között, méltósággal fejezheti be az életét.

Lelkészi szolgálat: jelenlét, amely nem kényszerít

A találkozó egyik legmélyebb rétege a lelkészi szolgálat bemutatása volt. Dani Zsolt lelkipásztor hangsúlyozta, hogy ez a munka teljes mértékben a szabadságra épül. „Ha valaki akar beszélni, beszél, ha nem akar, nem.” A kapcsolatok lassan alakulnak ki. Volt olyan lakó, aki egy évvel korábban még elutasította a közeledést, később azonban már nyitottan, sőt örömmel beszélgetett. Ez a fajta szolgálat nem látványos eredményekről szól, hanem jelenlétről, türelemről és kitartásról. És annyira szíven tudja ütni az embert, amikor  egy-egy lakó elmondja, hogy igen, az ő életében már ott van Jézus Krisztus mint Megváltó.

Különösen érzékeny része ennek a munkának a kórházban lévők látogatása és a haldoklók kísérése. Ezekben a helyzetekben sokszor olyan mélységű beszélgetések jönnek létre, amelyek máskor nem lennének lehetségesek. A lelkészi szolgálat itt válik igazán láthatóvá: nem megoldásokat kínál, hanem jelen van és reményt közvetít.

Hogyan kapcsolódhatnak a gyülekezetek ehhez a munkához?

A nap során egyre világosabbá vált, hogy a szolgálat nemcsak szakmai kérdés, hanem közösségi is. Felmerült, hogyan kapcsolódhatnak a gyülekezetek ehhez a munkához. A válasz nem egyszerű. A jó szándék önmagában nem elegendő, sőt, megfelelő ismeretek nélkül akár ártani is lehet. Szükség van arra, hogy a gyülekezeti közösségek megértsék: a segítség nem mindig azt jelenti, amit elsőre gondolnánk.

A látogatás végén Papp János személyes hangon fogalmazta meg benyomásait: „Nagyon-nagyon jó volt belepillantani a munkátokba, nekem nagyon sokat adott, és minden tiszteletem irántatok! Köszönöm a helytállásotokat, a munkátokat, imádkozom értetek, és igyekszem a magam részéről tenni annak érdekében, hogy még szélesebb körben érzékelhető legyen számotokra a közösségünknek a mellétek állása.” Kiemelte, hogy ez a munka nemcsak fontos, hanem nélkülözhetetlen is. Olyan emberek érdekében történik ez a szolgálat, akik máshonnan biztos, hogy nem kapnának segítséget.

Szavai egyszerre jelentettek elismerést és bátorítást. Megerősítette, hogy az egyház szeretné mélyíteni a kapcsolatot az intézmények és a gyülekezetek között, és nemcsak szavakkal kívánja támogatni ezt a szolgálatot, hanem konkrét lépésekkel is.

A Baptista Integrációs Központban végzett munka nem látványos sikerekről vagy gyors megoldásokról szól, és kiváltképpen nem könnyen kommunikálható eredményekről. Sokkal inkább arról, hogy valaki nem marad egyedül, hogy valaki talán először képes kimondani egy döntést, hogy valaki ember maradhat akkor is, amikor már szinte mindent elveszített.

És talán ez a legfontosabb: hogy ezen a helyen az emberi méltóság nem vész el – még a legnehezebb élethelyzetekben sem.

Imádkozzunk és dolgozzunk!

2026. április 12-én lezajlott a legutóbbi parlamenti választás országunkban, melynek során egyértelmű felhatalmazást kapott a Tisza párt a következő négyéves kormányzásra. Baptista közösségünk a különféle rendszerekben és politikai irányítások időszakában is küldetésére koncentrálva végezte szolgálatát. Ezt tesszük ezt követően is, miközben hangsúlyt helyezünk az igei felhívásra:

„Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, a királyokért és minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet élhessünk teljes istenfélelemben és tisztességben. Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére.” (1Tim 2,1–4) 

MBE Elnöksége


Photo by Olivier Clur on Unsplash

Tahitótfalui Baptista Gyülekezet: Istentisztelet (2026.04.05) – Dani Zsolt

203 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2026. ápr. 5. Dani Zsolt lelkipásztor igehirdertése a Róm 1:1-6 igeversek alapján. Tahitótfalui Baptista Gyülekezet

1Pál, Krisztus Jézus szolgája, elhívott apostol, akit Isten kiválasztott arra, hogy hirdesse evangéliumát, 2amelyet prófétái által a szent iratokban előre megígért, 3az ő Fiáról, aki test szerint Dávid utódaitól származott, 4a szentség Lelke szerint pedig a halottak közül való feltámadásával Isten hatalmas Fiának bizonyult. Jézus Krisztus a mi Urunk, 5általa kegyelmet és apostolságot kaptunk arra, hogy az ő nevéért hitre és engedelmességre hívjunk fel minden népet, 6akik közé tartoztok ti is, Jézus Krisztus elhívottai.” (Róm 1:1-6)

Tahitótfalui Baptista Gyülekezet

Tahitótfalui Baptista Gyülekezet
Cím:2021 Tahitótfalu, Ifjúság útja 13.
Állandó alkalmak:Vasárnap 10:00 Istentisztelet
Szerda 18:00  Imaóra
Hétköznap több ifjúsági és családi program van. Aktuális részletek a gyülekezet Facebook oldalán találhatók.
Honlap:https://www.facebook.com/TahiBaptista

https://www.youtube.com/@TahiBaptista

Kérj!

Rövid időn belül másodszor került elém a 2Krón első fejezete, ahol Salamonnak megjelenik az Úr, és azt mondja a frissen felkent királynak: „Kérj valamit, én megadom neked.” Ez a mondat elgondolkodtatott azon, hogy én mit kérnék ilyen esetben. Tudom, hogy ez Salamon életének a legszebb pillanata és sorsfordító mozzanata egyben. Ekkor a legszentebb és leginkább Istent kereső az életében. Ezért tud jól kérni. Ebből a bibliai történetből tanultam meg, hogy elsősorban bölcsességet kell kérni Istentől. Így is tettem, őszinte szívvel kértem bölcsességet. Egy idő után be kellett látnom, hogy nem lettem olyan bölcs, mint szerettem volna. Mintha Isten nem hallotta volna meg az imáimat. Rájöttem, hogy az Úr a bölcsesség lelke helyett a prófétálás lelkével ajándékozott meg. Az ajándékozó nagyobb érték, mint az ajándék.

Az imádsággal kapcsolatban az a legfontosabb tudás, hogy nem mindig azt kapjuk, amit kérünk. Teológusként Őrbottyánban kaptam egy olyan kártyát, amin a következő szöveg szerepelt: „Volt-e olyan az életedben, hogy nagyon imádkoztál valamiért, és Isten nem adta meg? Hogy reagáltál rá?” Ezt a cetlit máig őrzöm a Bibliámban. Ez az egyik legfontosabb kérdés, amit fel kell tennem magamnak. Csalódás nélkül nem lehet felnőtt, érett keresztény imaéletet élni. Tudnunk kell a csalódást feldolgozni és imádkozni tovább.

Akkor mégis mit lehet és kell kérni Istentől, ha egyszer megszólít minket, mint Salamont? Tudom, egyáltalán nem biztos, hogy ez meg fog történni velem. Mégis mindezt érdemes végiggondolni egyfajta lelkigyakorlatként, ami feltárhatja szívünk állapotát. Mire is vágyom igazán a szent Istentől? Mit kérnék tőle? Mit kérjek tőle?

Idáig jutva gondolataimban éppen az Andrássy úton sétáltam. Ami ha nem is a legdrágább utcája Magyarországnak, de olyan luxuscikkek boltjai találhatóak meg ott, ahol az árcédulákon szereplő összegek néha riasztóan magasak. Legalább kiderült, mit nem kell kérni Istentől, gondoltam. Ez is egyfajta haladás. Kizártuk azt, amiért nem kell imádkozni. Nem ilyen egyszerű a helyzet. Tárgyi világban élünk, szükségünk van rájuk. Kitől kérne a hívő ember olyan nagyobb értékű tárgyat, amire szüksége van, ha nem Istentől? Mindaz, ami számomra luxuscikknek tűnik, másoknak hétköznapi, nem túl különleges és értéktelen semmiség. Az idézett fejezetben a Krónikák leírja Salamon gazdagságának a mértékét a következő szavakkal: „A király elérte, hogy annyi lett Jeruzsálemben az ezüst és az arany, mint a kő…” (2Krón 1,15) Isten ilyen gazdagságot is tud adni az embernek. Salamon azért kapott ekkora vagyont, hogy fel tudja építeni a templomot. Lehet Istentől tárgyakat is kérni, amit szeretnénk. Az Andrássy út környékén rengeteg színház van, ahol még a népszerűség morzsáit is vágyják és üldözik az emberek. Az Operaház önmagában a népszerűség és képesség jelképe is. Szabad a hívő embernek imádkozni népszerűségért? Könynyen mondhatjuk, hogy nem kérhetünk és vágyhatunk ilyesmire, bármennyire is ez a világunk mozgatórugója. Mégis egy hívő zenésznek, írónak, művésznek, előadónak vagy bárkinek, aki elad vagy gyárt valamit, szüksége van népszerűségre. Azért, mert így tud sikeres lenni a munkájában, és a hivatásában is érezheti, hogy eredményes, amiért dolgozik. Így tud megélni anyagilag is. Épp ezért nekik is elsősorban a kemény és tisztességes munka mellett imádkozni kell a népszerűségért. Ha Isten adja számukra a népszerűséget, akkor ő fog segíteni azt helyesen kezelni. A rosszul kezelt népszerűségből hatalmas problémái lesznek az embernek. Ezért kell ezt is az Úrtól kérni, mert ő a mi segítségünk ezen a téren is.

Két képpel szeretném befejezni ezt a cikket, ami az imádságról, a kéréseinkről szól. Szeretném, ha sokkal átgondoltabban és Isten szentségének teljes tudatában mondanánk el kéréseinket az Úrnak. Mégis sosem szabad elfeledkeznünk Jézus szavairól: „Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba.” (Lk 18,17) A kisgyermek hogyan kér a szüleitől? Eléjük ugrik és csak sorolja, mit szeretne. Azért, mert tudja, hogy a szüleitől kérhet. Nem mindenkinek adatik ez meg, de épp ezért mindenki érzi, hogy milyen nagy érték, ha valakitől kérhet az életében az ember bármit. Kisgyerekként megtanuljuk a gyülekezetben, hogy Istentől bármit kérhet az ember a saját legegyszerűbb szavaival. Ezt a hozzáállást soha nem szabad elveszítenünk. Felnőtt és érett keresztényként tudnunk és éreznünk kell, hogy imáinkban a teremtő, az univerzumunkon is uralkodó és mindenható Istent szólítjuk meg. Előtte és vele nem beszélhetünk akárhogy, legszebb szavaink is elképesztően kevesek és hiányosak az ő jelenlétében. Számára a kéréseink, bármily nagyok is azok, csak apróságok, amelyekkel nem is értjük, miért foglalkozik egyáltalán. Ennek tudása szükséges, de sosem akadályozhatja meg azt, hogy imádkozzunk.

Sőt, értenünk kell, hogy néha maga Isten kéri, hogy kérjünk tőle. Az ő egyik nagy szomorúsága, mikor a gyermekei nem kérik, kérlelik. Jézus igehirdetései közül az egyik legfontosabbnak ez a fő üzenete: aki kér, kap. Szüntelenül imádkozz és kérj!


Image by Fabricio Macedo Fabrício from Pixabay

Bach Mindenkinek Fesztivál a Nap utcában

A Nap Utcai Baptista Gyülekezet harmadik alkalommal kapcsolódott be virágvasárnap délelőttjén a 11 éves múltra visszatekintő Bach Mindenkinek Fesztivál (BMF) programsorozatába.

„A Bach Mindenkinek Fesztivál nemzetközi program 2010-ben Dale Henderson gordonkaművész (New York) kezdeményezésére jött létre. Célja az volt, hogy minden év márciusában – J. S. Bach március 21-i születési évfordulójának napjaiban – a lehető legszélesebb körben rendezzenek ingyenes/jótékonysági koncerteket templomokban, hangversenytermekben, zeneiskolákban, kórházakban, aluljárókban, szociális intézményekben, közösségi házakban, szabad téren, bárhol. Az eseményt a világ számos országában megtartják, így Magyarországon is. A fesztivál hazai népszerűségét igazolja az ebben a szűk, kéthetes időszakban országosan megtartott több száz hangverseny, zenés áhítat is.” (Tóka Szabolcs)

Ezen a zenés-irodalmi istentiszteleten az igei-lelki-szellemi tartalom mellett helyet kapott a Johann Sebastian Bach művészetéről való megemlékezés is. Bevezető gondolataiban Jobbágy Ferencné arról beszélt, hogy Bach művei hangokba öntött hitvallásként emelik az ünnep fényét. Bach zeneműveiben a nagyheti események sokszor megjelennek, ezért különleges lehetőség az alkalom a hitünk mélyítésére.

Az igehirdető Balla Péter lelkipásztor prédikációjának alapigéi a Gal 3,7–14 igeversek voltak. Isten Jézus áldozata miatt bocsát meg nekünk. Míg az Ószövetségben a törvény be nem tartása halállal vagy áldozattal járt, valakinek meg kellett halnia a bűneinkért. Így a megváltásunk óta a mi életünk Jézusról szól, semmit sem kell egyedül, saját erőből csinálnunk, mert Isten adja a lelkét nekünk mindenhez. Jézus követése az örök élet elnyerését és a Megváltóhoz való kapcsolódást jelenti. Isten új szívet szeretne nekünk adni, és kér, hogy bízzuk rá az életünket, hogy örömteljes legyen, és hogy hozzá hasonlatossá formálhasson át minket.

A gyermekek is helyet kaptak a zenei szolgálók körében, Oláh Martin és Balázs Norbert zongoradarabokat játszottak, Pék Naomi pedig Gerzsenyi Sándor Virágvasárnap című versét mondta el.

Bach művészetéről Mikes Balázs tartott rövid, de annál különlegesebb és érdekesebb előadást, amelynek szövegét itt közöljük:

„A feleségem, Krisztina tanítónő, pedagógus. Egyszer, amikor már minden fegyelmezési eszköz kifogyott a tomboló, verekedő gyermekek megfékezésére, hirtelen ötlettől vezérelve egy Bach-CD-t tett a lejátszóba. Az addig féktelen gyerekek hirtelen lenyugodtak és kezesbárányként kezdték végezni a feladatukat. Egy idő múlva a legkomiszabb gyerek odafordult a feleségemhez: – Kriszta néni, kérlek, tegyél fel más zenét, mert erre a zenére nem lehet verekedni!

Szeretettel köszöntök mindenkit, aki jelen van ezen a virágvasárnapi örömünnepen. Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásán igazi fesztiválhangulat lehetett akkor és ott több mint kétezer évvel ezelőtt. De ez a felszabadult öröm magában hordoz egy láthatatlan, de érzékelhető szomorúságot. Hiszen hamarosan bekövetkezik Isten Fiának, Jézus Krisztusnak halandó emberként megélt utolsó életszakasza. A nagycsütörtöki utolsó vacsora, a nagypénteki nagytanács előtti vallatás, a megkorbácsolás, a keresztre feszítés, a nagyszombati halotti csend és a mindent elsöprő feltámadás vasárnapja.

Virágvasárnap ünnepén különös kettősségben állunk itt: egyszerre vesz körül bennünket az öröm és az ünnepi ragyogás, de már ránk vetül a szenvedéstörténet komolysága. Jeruzsálem kapui megnyílnak, a tömeg ujjong, pálmaágak lengenek, és a hozsannák hangja betölti az utcákat. Ünnep van – király érkezik. És mégis: ez a király nem hatalommal, hanem alázattal jön. Nem diadalmenetben, hanem egy szamár hátán. Nem hódítani, hanem odaadni magát.

Talán nincs olyan zeneszerző, aki ezt a virágvasárnapi feszültséget mélyebben és megrendítőbben szólaltatná meg, mint Johann Sebastian Bach. Az ő művészetében egyszerre szólal meg az ünnep és a kereszt árnyéka. A dicsőség és a szenvedés nem egymást kizáró, hanem egymást beteljesítő valóságok.

Ha csak a passióira gondolunk – különösen a Máté- vagy a János-passióra –, azt tapasztaljuk, hogy a zene nemcsak elmeséli a történetet, hanem bele is von bennünket. Az ujjongó »Hozsanna!« és a későbbi »Feszítsd meg!« között ott van az emberi szív minden ingadozása. Bach zenéje nem engedi, hogy kívülállók maradjunk: ráébreszt, hogy ez a történet rólunk is szól.

A Voyager–1 űrszonda tőlünk 25,3 milliárd kilométerre a hangsebesség ötszázszorosával kering az űrben, rajta egy aranylemezzel, amelyen többek között az emberi civilizáció legfontosabb zenei kincsei szerepelnek. Többek között egy bolgár népi énekes, gamelán zene, navahók éjjeli dala, a Varázsfuvola és a Tavaszi áldozat részletei, Chuck Berry. A huszonhét zenedarab között három Bach-tétel szerepel.

Az anekdota szerint, amikor a NASA-nál arról tanácskoztak, hogy mi kerüljön a Golden Recordra, mi legyen az, amivel egy idegen, űrbéli civilizációnak bemutatkozunk, Bach említésénél valaki megszólalt:

No, hát az mégis dicsekvés lenne!

Szeretnék egy jól ismert gondolatot megosztani Bachhal kapcsolatban: »Nem minden zenész hisz Istenben, de mindegyikük hisz Bachban.« A mondás arra utal, hogy Johann Sebastian Bach zenéje olyan egyetemes tekintélynek és zenei igazságnak számít a muzsikusok körében, amely a hitbéli kérdésektől függetlenül mindenki számára megkérdőjelezhetetlen. Művészete a technikai tökéletesség és a mély érzelmi tartalom miatt zenei etalon. Mint »a zene atyjának«, Bachnak művei a zeneművészet számára abszolút igazodási pontot jelentenek.

Apropó művészet: zeneművészet, képzőművészet, előadó-művészet, irodalom. Menjünk kicsit beljebb Isten teremtő kreativitásába, és lássuk meg a kapcsolódási pontokat! Képzőművészet és zeneművészet megjelenése egy adott témában. Caravaggio remekműve: Pihenő Egyiptomba menekülés közben.

Szeretném felhívni a figyelmet a festmény néhány szimbolikus elemére:

•   Az angyal kezében lévő hegedű (pontosabban egy korai vonós hangszer, a lira da braccio [líra da braccso]) elszakadt húrja a földi tökéletlenséget és a halandóságot szimbolizálja a mennyei harmóniával szemben. Míg az angyal játéka a mennyei harmóniát jeleníti meg, az elszakadt húr emlékeztet a földi lét esendőségére és a Szent Család fenyegetettségére a menekülés során.

•   József nem csupán passzív szemlélő, ő tartja a kottát az angyalnak, ami az emberi közreműködést jelképezi az isteni tervben. A kotta egyébként egy létező mű, Noël Bauldeweyn flamand zeneszerző Quam pulchra es [kvan pulkra esz] (Milyen szép vagy) kezdetű motettája, amely az Énekek énekére utal.

•   Az angyal alakja és a hangszer központi tengelyként választja el a képet: a bal oldalon a várakozó, »földi« József és a szamár látható, míg a jobb oldalon a lírai, »isteni« nyugalomban pihenő Mária és a gyermek Jézus.

A zeneművészetben szintén megtalálhatóak ezek a rejtett szimbólumok, csak nem a szemünkkel, hanem a fülünkkel érzékeljük ezeket elsősorban. A zene képes arra, hogy hidat képezzen a földi és a transzcendens között. Bach Máté-passiója éppen ilyen hidat kínál, amelyen keresztül megtapasztalhatjuk az emberi lélek legmélyebb érzelmeit. Az eredeti német librettóban Jézus megszólalásainak összesen 365 szavát a Máté evangélium lezárására való utalásként magyarázzák, ahol Jézus megígéri a tanítványainak, hogy »mindennap« velük lesz (Mt 28,20).

Egy másik példa Bach evangéliuminterpretáló módszerére, melyet szintén a Máté-passióban hallhatunk, amikor Jézusnak az elárulójára vonatkozó szavaira (egy közületek elárul engem) – a tanítványok számát jelképezve – a tizenkét szólamra osztott kórus kérdéssel felel: »Én vagyok az, Uram?« Az ezt követő korálban pedig ez hangzik el: »Én vagyok az, bűnhődnöm nekem kellene…« Bach tehát a Máté-passióban az előzőek alapján nem ellenségként, egyedüli bűnösként állítja be Júdást, hanem ebben a kontextusban Jézus elárulását mindenki magára veszi.

Nézzük meg Elias Gottlob Haussmann festményét Bachról, 1746 (majd saját festményét másolva, 1748), talán tegyük karakteresebbé a fejet, sőt, nézzük meg, hogy milyen lenne Bach egy fényképen! De az is érdekelhet minket, hogy mit tart a kezében. Jól láthatóan a BWV hatszólamú kánonjának kottáját tartja a kezében.

Életének történetét számos forrásból megismerhetjük, de hogy milyen hatással volt a gondolkodó emberre művészete, arról álljanak itt Pilinszky János sorai: »Számomra Bach elsősorban Isten-bizonyíték. Ebben a zenében, eszközeiben, nincs semmi romantika, semmi nosztalgia, semmi árnyék, feleselő dialektika. Semmi keresés: csupa találat! Semmi feleselés: csupán a centrum sodrása, a központ ereje, lüktetése. Mennyország-érv ez a zene, bizonyítéka annak, hogy ellentétek nélkül is van élet, sőt, az ellentétek nélküli életnek lendülete a leghatalmasabb, a ’legizgalmasabb’… A ’centrum zenéje’ örökös birtoklás és dicsőséges szegénység egyszerre.«

A BACH-motívum a zenében a B, A, C, H hangsorozatot jelöli, mely számos zeneműben szerepel, és – főleg a régizene 19. században kezdődő reneszánsza óta – tudatosan is alkalmazzák Johann Sebastian Bach családnevére való utalásként. Többek között Robert Schumann, Liszt Ferenc, Johannes Brahms, Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov is használták a BACH-motívumot szerzeményeikben.

Egy utolsó érdekesség. Az evangélikusok, de gyakorlatilag az egész protestáns közösség által gyakran használt mondat felbukkanása a soli Deo gloria, ami annyit tesz: »Egyedül Istené a dicsőség«, nem csupán Bach hitéről tesz bizonyságot, hanem arról a törekvéséről is, hogy zeneszerzőként tükre legyen az isteni harmóniának. Talán ezt a tükörállapotot jelzi az is, hogy a B-A-C-H ezúttal megfordítva szerepel a kottában.

Kanyarodjunk vissza a mai nap igazi ünnepi témájához! Virágvasárnap nem csupán egy szép, tavaszi ünnep. Ez a nap kapu. Ünnepi kapu, amelyen átlépve belépünk a nagyhét mélységébe. A fesztiválhangulat nem hamis – valódi öröm szól benne. De ez az öröm még nem teljes: csak a kereszten és a feltámadáson keresztül válik teljessé.

Ahogyan Bach zenéjében az öröm és a fájdalom egymásba fonódik, úgy hív ma minket is Isten: hogy ne csak ünnepeljünk, hanem kövessük is Krisztust. Ne csak a pálmaágakat emeljük fel, hanem vállaljuk az utat is, amely a kereszt felé vezet. Így legyen a mai »Hozsanna« nemcsak pillanatnyi lelkesedés, hanem elkötelezett válasz: Áldott, aki az Úr nevében jön!” (Mikes Balázs)


A BMF Nap utcai programjában elhangoztak közös gyülekezeti énekek és énekkari kórusművek egyaránt. Az énekkar ezúttal kiegészült a Velencei-tó környéki kórusok énekkarával, az összevont énekkart Oláh Nagy Éva és Jobbágy Ferenc vezényelték. Zenei szolgálattevők voltak még Pék Csaba (harmónium), Jobbágy Levente (orgona), Füredi Viktor (trombita), Jobbágy Andor (brácsa) és a teljes alkalom főszervezője, Tóka Szabolcs (orgona). Somogyi Pálma, Erdélyi Sándorné, Jobbágy Ferencné és Kovács Ferencné versszolgálataikkal tették teljessé az alkalom művészeti élményét.

Ezt a délelőttöt valósággal átitatta Bach zeneművészetének nagysága, ezzel is közelebb hozva a hallgatóságot az Isten teremtő alkotóerejéhez.

Hálaadó imádságok dr. Lehoczky Enikő és a vendégek nevében Burján Zsolt kápolnásnyéki református lelkésztől hangzottak el.

Végül szeretetvendégség várta a jelenlévőket.

Az elhangzott énekkari művek:

Áldunk téged, hatalmas Isten…
Jézus, éltünk, üdvünknek ára…
Hagyd az örök Istenre…
Jézusom, ki árva lelkem…
Feltámadott, feltámadott
Ragyogva tűz a napsugár…
Méltó a Bárány…
Áldva áld az Isten engem…

Autizmus világnapja – beszámoló

Az ENSZ 2007-ben április 2-át nyilvánította az autizmus világnapjának azzal a céllal, hogy az autizmus spektrumzavarral élő fiatalok befogadása, megsegítése és megértése társadalmi szerepvállalás legyen.

Intézményünk, a Rákoscsabai Baptista Gyülekezet Virágoskert Gyógypedagógiai Intézmény, második alkalommal rendezte meg a már hagyománnyá vált „Kék sétáját” a kerületben. A tavaszi szünetre való tekintettel az idei évben április 1-jén. Illetve csatlakoztunk a „Ragyogj kéken” országos kampányhoz is, melynek keretében a XVII. kerületben számos intézmény, üzlet és vállalkozás kékbe „öltözött” április 1–2. között. Ezzel a programmal nemcsak a kerületben, hanem az Autisták Országos Szövetségének országos beszámolójában is találkozhattak az érdeklődők.

A sétán kívül számos program zajlott e jeles napon. Az egész nap a „kékbe borulásról” szólt. Együtt öltöztünk kékbe a XVII. kerületi rendőrkapitányság képviselőivel, melynek tanulóink és fiataljaink lelkesen örültek. Ezt követően a Violetta cukrászda támogatásának köszönhetően megérkeztek a kék sütemények, melyeket mindenki kedvére fogyaszthatott. Majd elindultunk a hagyománnyá vált „Kék sétánkra”.

A „Kék sétán” intézményünk tanulói és ellátottai kísérettel kékbe öltözve és kék lufikkal a kezeikben vagy a kerekesszékükön vettek részt, melynek útvonala az intézményünket és a Pesti utat érintve zajlott, elhaladva azok előtt az üzletek előtt, ahol kékbe öltöztek. Sétánk során megálltunk és köszönetet mondtunk minden intézménynek és üzletvezetőnek szerepvállalásukért.

A sétát követően a BKV Zrt.-nek köszönhetően kerületi buszozással folytatódott programunk, melyre csoportokba tömörülve indultunk. Hatalmas élmény volt mindenki számára, hiszen sokan első alkalommal szállhattak buszra. Ez sokkal több volt számukra, mint egy út. Ez maradandó emlék lesz, mert az elfogadás, a segítőkészség ott volt minden mozdulatban.

Kiemelnénk, hogy intézményeink fenntartója, a Rákoscsabai Baptista Gyülekezet imaházának épülete e két nap kék fénnyel volt megvilágítva. Ezzel is kifejezve szeretetüket az autizmus spektrumzavarral élők és családjaik felé. Ahogyan Jézus is mondta: „Szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.” (Jn 13,34)

Az esemény zárópontja egy nyereményjáték volt, melyben arra kértük a lakosságot, hogy ahol kékbe „öltözött” épületet látnak, küldjék el számunkra, hogy fiataljaink ki tudják sorsolni a „Csupa szív, csupa kék” ajándékcsomagokat. Számos fotót kaptunk. Ennek sorsolása a tavaszi szünet után várható.

Az esemény során számos helyen nemcsak a kék színnel, hanem jótékonysági akciókkal is támogatták intézményünket. A Violetta cukrászdában a két nap folyamán „Süssünk együtt egy szebb jövőt!” jeligével a kék sütemények és fagylaltok ár nélkül kerültek forgalomba, így az abból befolyt összeget a Virágoskert fiataljai kapják majd meg.

Az Eszter-Házi Cukrászda és Fagyizó az aznapi bevétel 20%-ával támogatta intézményünket.

Mérhetetlenül hálásak vagyunk ezért a társadalmi felelősségvállalásért. Köszönettel tartozunk mindenkinek, akik segítették és támogatták programunkat:

  • Cseriti,
  • Claudia virágszalon,
  • Violetta cukrászda,
  • Margaréta virágüzlet,
  • Berni Kuckó virágbolt,
  • Könyvmámor antikvárium,
  • Eszter-Házi Cukrászda és Fagyizó,
  • Istria Pékség,
  • Parti Buli Bolt,
  • P+B Papírbolt,
  • Ryng Kft.,
  • Vasker-köz Kft.,
  • Flamingo Beuty Studio Rákoshegy,
  • Faház Papírbolt,
  • Budapest Főváros Kormányhivatal XVII. kerületi Hivatala,
  • Anger Kertészet,
  • King’s Motoros Felszerelés,
  • Táj-Kertész 84 Kft.,
  • ILEX Borászati Szaküzlet,
  • Zrínyi Virágház,
  • Pesti Pékség,
  • Don Carlos Pizzéria,
  • Csiga Pékség.

2026. 04. 06. – Pesti Csaba – Luk. 24:36-49 – Zárt ajtók mögött – Húsvéthétfő – Karcag

7 megtekintés 2026. ápr. 6. Pesti Csaba lelkipásztor igehirdetése a Luk. 24:36-49 igeversek alapján. Karcagi Baptista Gyülekezet

36Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: Békesség nektek! 37Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak. 38Ő azonban így szólt hozzájuk: Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben? 39Nézzétek meg a kezeimet és a lábaimat, hogy valóban én vagyok! Tapintsatok meg, és nézzetek meg jól! Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van. 40És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezeit és a lábait. 41Amikor pedig még mindig hitetlenkedtek örömükben, és csodálkoztak, megkérdezte tőlük: Van itt valami ennivalótok? 42Ők pedig adtak neki egy darab sült halat. 43Elvette, és szemük láttára megette.44Majd így szólt hozzájuk: Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban. 45Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat, 46és így szólt hozzájuk: Úgy van megírva, hogy a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül, 47és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve. 48Ti vagytok erre a tanúk. 49És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel.” (Luk. 24:36-49)

Karcagi Baptista Gyülekezet

Karcagi Baptista Gyülekezet
Cím:5300 Karcag, József Attila u. 11.
Lelkipásztor:Pesti Csaba
Állandó alkalmak:Szerda: 18 óra istentisztelet
Szombat: 15 óra ifjúsági istentisztelet (minden hónap második szombatján)
Vasárnap: 9.30 óra imaóra 10 óra istentisztelet
18 óra istentisztelet
Honlap:http://www.karcag.baptist.hu
További információk:Körzet:
Kisújszállás, Kossuth u. 29. – 5310;
Kunmadaras, Bacsó B. u. 11. – 5321;
Poroszló, Fehéraklai u. 25. – 3388;
Tiszaigar, Dózsa Gy. u. 20. – 5361;
Tiszaszentimre, Kör u. 21. – 5322

https://www.youtube.com/@karcagibaptistagyulekezet

http://www.karcag.baptist.hu

https://www.facebook.com/profile.php?id=100064743124750

Meláth Attila – Jézus Krisztus feltámadásának örömhíre (2026. 04.05.) – Vác

300 megtekintés 2026. ápr. 6. Meláth Attila lelkipásztor igehirdetése a Lk 24:1-12 igeversek alapján. Váci Baptista Gyülekezet

1A hét első napján pedig kora hajnalban elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített illatszereket. 2A követ a sírbolt elől elhengerítve találták, 3és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét. 4Amikor emiatt tanácstalanul álltak, íme, két férfi lépett melléjük fénylő ruhában. 5Az asszonyok megrémültek, és a földre szegezték tekintetüket, de azok így szóltak hozzájuk: Miért keresitek a holtak között az élőt? 6Nincsen itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza: megmondta nektek még Galileában, 7hogy az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia és megfeszíttetnie, de a harmadik napon fel kell támadnia. 8Ekkor visszaemlékeztek szavaira, 9és visszatérve a sírtól, hírül adták mindezt a tizenegynek és a többieknek. 10A magdalai Mária, Johanna, valamint a Jakab anyja, Mária és más, velük lévő asszonyok elmondták mindezt az apostoloknak, 11de ők üres fecsegésnek tartották ezt a beszédet, és nem hittek nekik. 12Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és amikor behajolt, csak a lepedőket látta ott. Erre elment, és csodálkozott magában a történteken.” (Lk 24:1-12)

Váci Baptista Gyülekezet

Váci Baptista Gyülekezet
Cím:2600 Vác, Mentős köz 1.
Lelkipásztor:Meláth Attila
Állandó alkalmak:Vasárnap 10:00 Gyülekezeti közös imaóra, a gyermekeknek csoportos foglalkozás, utána istentisztelet
Ősztől vasárnap 17:00 Istentisztelet
Csütörtökön nyáron 19:00, télen 18:00: Biblia-tanulmányozó alkalom
Péntek 17:00 Ifjúsági óra Facebook oldalunk
Honlap:http://www.vbma.hu/
További információk:Körzeti állomás: Püspökszilágy

https://www.youtube.com/@vacibaptistagyulekezet-vbm2675

https://www.facebook.com/vacibaptistagyulekezet

https://www.facebook.com/pages/V%C3%A1ci-Baptista-Gy%C3%BClekezet-Imah%C3%A1z/160883647316834