Az elvesztett 1848–49-es magyar szabadságharc gyásznapja ez a nap, amelyen az osztrák császár és hatalmaskodó környezete bosszút állt a szabadságáért hősiesen harcoló és győzedelmes magyar szabadságharcosokon. A szabadságukért harcoló magyarok legyőzték az osztrák sereget. A népből toborzott önkéntesekből álló hadseregük erősebbnek bizonyult, mint az osztrák reguláris sereg. Vagyis Ausztria a hadseregét vette igénybe, amely azonban meghátrált a népfelkelés által létrejött honvédsereg előtt. Ekkor Ausztria az Orosz Birodalom hadseregét hívta segítségül ellenünk, amivel megadásra kényszerítette elődeinket. Egy Világos nevű városkánál a hatalmas túlerő előtt letették a fegyvert. A magyar hadsereg teljes vezetősége is a bosszúálló Bécs kezébe került. Ők pedig nem késlekedtek a kegyetlen bosszúval. Kilenc magyar katonai vezetőre mondták ki a megszégyenítő, kötél általi halált, négyre pedig a golyó általit. A Budapesten tartózkodó Batthyány grófot golyó által végezték ki. Az elvesztett utolsó csata közelében, Arad városának a határában állították fel azt a kilenc fakeresztet, amelyekre a szabadságharc kiemelkedő katonai vezetőit akasztották fel. Bosszú, irgalmatlanság és kegyetlenség jellemzi mind az ítéletet, mind a végrehajtását. Október 6. a halál napja lett. Gyermekkorom óta nagy és mély meghatódással emlékezem az Aradon kivégzett nemzeti hősökre. Általános, majd középiskolás koromban is erőteljesen belém ültették tanáraim – meg a szüleim is – azt, hogy nagy tisztelettel és őszinte hálával gondoljak a 13 aradi vértanúra. A magyar voltuk oltárán haltak mártírhalált. Az én magyarságomat is erősítették az áldozatukkal.

A Biblia arról tanúskodik, hogy Isten akarata szerint jöttek létre a különböző nyelveket beszélő nemzetek. Azért akarta ezt így Isten, hogy nemzetek szülessenek, mert így jobban megóvja az emberiséget egyetlen diktátor uralmától, meg így beszélhetünk finn, ír, magyar, vagyis egy-egy nemzet evangéliumi ébredéséről. Mi magyarok vagyunk, első soron a magyar népünkért felelősök.

Nemcsak az e világi és a nemzeti jövőért, hanem azért is, hogy mennyien ismerik fel közülünk földi életünk idejében az örök élet útját Jézus Krisztusban, és ragadják meg hit által azt. Október 6. a halál szomorú üzenetét hordozza, és a halál kapunyitás is vagy a kárhozatra, vagy az örök életre. Október 6. mint halálra emlékeztető nap erre a tényre hívja fel a figyelmünket. Készülj! Tedd Jézust szíved urává, hogy a halál számodra hazaérkezés legyen Jézus Krisztushoz, az Isten dicsőségébe!

Id. Kovács Géza