Megemlékezés a turistahajó áldozatairól a Jászai Mari téren

0
1324

2019. június 11-én szinte az egész ország lélegzet-visszafojtva várta a szerencsétlenül járt turistahajó roncsainak kiemelését, amely a kora délutáni órákra megtörtént.

A baleset óta eltelt időszakban a Baptista Szeretetszolgálat és a Magyarországi Baptista Egyház minden tőle telhetőt megtett, hogy a hozzátartozók fájdalmát enyhítse. Június 9-én, vasárnap a József utcai baptista templomban tartottak kétnyelvű gyászistentiszteletet, amelyen a hozzátartozók és a Koreai Nagykövetség munkatársai is részt vettek.

Június 11-én, kedden 18 órakor a Margit híd lábánál közös megemlékezésre és részvétnyilvánításra került sor mindazok számára, akik szerették volna leróni kegyeletüket a hajószerencsétlenség áldozatainak hazánkban tartózkodó hozzátartozói előtt. A megrendült résztvevők kifejezhették együttérzésüket egyperces néma csenddel, egy szál virággal és egy részvétnyilvánító kártyával. Az együttérző, bátorító üzeneteket a hét folyamán az ország különböző pontjain gyűjtött kártyákkal együtt a szeretetszolgálat a nagykövetség segítségével eljuttatja a gyászoló hozzátartozóknak.

Gál Dávid, a Baptista szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója a megemlékezésen elmondta, hogy ha egy ilyen katasztrófa külföldön történik, még nehezebb, hiszen nem veszi körül az érintetteket egy olyan ismerős, szerető, segítő közeg, mint ha a saját környezetükben történt volna. A baptista segélyszervezet és a koreaiak közötti 20 éves barátság, jó kapcsolat miatt is fontosnak tartották, hogy odaálljanak az érintettek mellé, hogy támogatást nyújtsanak ebben a nehéz helyzetben.

Papp János egyházelnök arról beszélt, hogy a magyarországi baptistákat is mélyen megrendítette és megérintette a tragédia. „Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét”, idézett a Szentírásból, majd elmondta, hogy „ennek alapján szeretnénk hordozni ismeretlen barátaink, embertársaink terheit, akik megszomorodtak és fájdalmat hordoznak. Szeretnénk kifejezni a magyar baptisták imádkozó szeretetét, együttérzését, mert bízunk abban, hogy Isten vigasztalása erősíteni tudja mindazokat, akik most ilyen nagy fájdalmat élnek át és válaszokat keresnek a kérdéseikre. Arra kérnénk mindenkit, hogy mindenki forduljon szívében Isten felé, és imádkozzunk a gyászolókért.” Az imádság után a résztvevők elhelyezhették virágaikat a koreai és a magyar zászlók előtt.

A résztvevők közül többen sírtak, mások elmondták, hogy most érezték át igazán a tragédia mélységét. Az emberi psziché valahogy az utolsó pillanatig reméli a reménytelent. A hajótest kiemelésével viszont véglegesen tudatosult sokakban, hogy itt mennyi család, mennyi ember sorsa pecsételődött meg végérvényesen azon a május 29-i borongós napon Budapesten.

Megosztás