„Lehet-e térden állva imádkozni?”

1811

Első alkalommal találkoztak a Baptista Szeretetszolgálat fővárosi központjában a baptista fenntartásban lévő iskolákban szolgálatot vállaló iskolalelkészek.

A szeptemberi, szigetszentmiklósi beiktatásukat követően azért ültek le egy asztalhoz a lelkészek, a Baptista Egyház, a Baptista Oktatási Központ és a Szeretetszolgálat képviselői, hogy megosszák egymással a kezdeti időszak tapasztalatait, összefoglalják a kihívásokat, illetve inspirálják egymást. Nyolc iskolalelkész kezdte meg munkáját több mint húsz intézményben. Bevezetőjében Szenczy Sándor elnök és Papp János egyházelnök is hangsúlyozta: egyedülálló lehetőség nyílt ezzel az új kezdeményezéssel, hiszen az állandó iskolai jelenléttel több ezer gyermek, szülő és pedagógus életére lehet hatással Isten Igéje. Nem csupán a bibliaismeret tantárgy oktatásán keresztül, de a személyes beszélgetések, lelki- és ifjúsággondozás, valamint szabadidős programok szervezése által is nyitottabbá válhatnak a gyerekek a hit felé.

38eb7615282ab730bf9feb8506d95a2dEzután az iskolalelkészek beszámolói következtek. Kiderült, az óvodásoktól, az autista tanulóktól, a családi problémákkal küzdő tinédzsereken át a munkájukban megfáradt pedagógusokig szinte minden helyen szívesen látják, sőt várják az iskolalelkészeket. A tantestületek nagy örömmel fogadják őket, mint olyan segítőtársakat, akik az oktatás eddig le nem lefedett területét gondozzák.

A sok személyes élmény közül Bögös Jenő kisújszállási iskolalelkész példája mindenkit arra buzdított, hogy érdemes a megkezdett munkát kitartóan végezni. Bibliaismeret órán a tiszaroffi elsősöket az ima fontosságára tanította, s egy kisgyermek kérdésére, miszerint lehet-e térden állva imádkozni, igennel felelt. Mire a következő pillanatban már egy egész osztálynyi elsős térden állva imádkozott tanítási órán.