Kornya-centenárium Gödöllőn

2700
Gödöllői gyülekezet

„Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket.” (Zsid 13,7) A Szentírás bátorító útmutatását követve Kornya Mihályra, a magyar baptista misszió áldott emlékű hithősére emlékeztünk egy hálaadó istentisztelet keretében halálának centenáriumán, szeptember 23-án a Gödöllői Baptista Imaházban.

Az alkalom szolgálattevői: Kiss Zoltán, dr. Borzási István, dr. Mészáros Kálmán, Lőrik Levente, Újvári Ferenc, Mészáros Kornél (Kelemen Sándor Tomi hiányzik a képről)

Lőrik Levente, a helyi gyülekezet lelkipásztora az ünnepség megnyitójában elmondta, hogy a megemlékezés apropóját az is adta, hogy Kornya Mihály az 1880-as években Szadán és környékén is hirdette Krisztus evangéliumát. Bár erre vonatkozó írásos feljegyzés nem maradt fenn, mégis valószínűsíthető, hogy a királyi rezidenciát is magában foglaló, fontos közlekedési csomóponttá váló Gödöllőn is többször megfordulhatott. Talán ez is indokolhatta, hogy az épülő gödöllői új imaház utcájának a gyülekezet tíz évvel ezelőtt elhunyt lelkipásztora, Szirtes András kezdeményezésére Gödöllő Város Önkormányzata a Kornya Mihály utca nevet adta.

Kornya Mihály, festmény

A Kornya-centenárium alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten Újvári Ferenc, a Budapesti Egyházkerület elnöke hirdette az igét, majd rövid történelmi előadások következtek. Dr. Mészáros Kálmán, az MBE Történelmi Bizottságának elnöke „Kornya Mihály, a magyar baptista misszió ugartörő apostola” címmel tartott ismeretterjesztő előadást, melynek rövidített változatát a beszámoló végén olvashatjuk. Ezt követően dr. Borzási István, az erdélyi Történelmi Bizottság képviselője „Kornya Mihály szolgálatának mai üzenete” címmel szólt a hallgatósághoz. Kelemen Sándor Tomi erdélyi Kornya-kutató pedig „Kornya Mihály és családja származástörténete” című frissen megjelent tanulmánykötetét mutatta be.

Az ismeretterjesztő előadásokat követően Kiss Zoltán bihardiószegi lelkipásztor adott hálát a nagy előd példamutató és hűséges szolgálatáért. Ez után az ünneplő gyülekezet az összevont fúvószenekar kíséretében kivonult az udvarra, és a gödöllői imaház utcára néző homlokzatán emléktábla felavatására került sor Mészáros Kornél, az MBE főtitkára vezetésével. Az alkalmat szeretetvendégség zárta.

Kornya Mihály, a magyar baptista misszió ugartörő apostola

Bemerítés

Kornya Mihály (1844–1917) a magyar baptista misszió egyik legmeghatározóbb egyénisége és legeredményesebb gyülekezetalapítója volt a 19. és 20. század fordulóján. Egy vallásos, puritán szemléletű, földművelő család sarjaként nőtt fel Nagyszalontán. Ötévesen veszítette el édesapját, így nagyon hamar, szinte gyermekként kellett a családfenntartói feladatokhoz felnőnie. Uradalmi beosztottként, négyfogatos, úgynevezett „parádés” kocsisként szolgált fiatalkorában szülővárosában és környékén.

Kornya Mihály Bibliája

Munkaadója, Rozvány György, a szabadságharcból hazatért főhadnagy és ügyvéd jóvoltából rövid idő alatt világot látott emberré vált. Nagyvárad és Nagyszalonta között időnként neves személyiségek, írók és költők, híres politikusok utaztak kocsiján, többek között Arany János magyar költőfejedelem, Tisza Kálmán, a későbbi miniszterelnök és még sokan mások. Általános műveltsége és széles ívű világlátása is valószínűleg ebben az időszakban bontakozott ki.

Bemerítés

Életének igazi szellemi fordulatát egy egyszerű bibliaárussal, Novák Antallal való találkozása hozta. Akkor jutott először saját Bibliához, amit egyéni csendességében és városának Isten világát kereső polgáraival közösen kezdett tanulmányozni. Így történt, hogy 31 éves korában megtért fiatal feleségével együtt. Ezt követően Kornya nyolc társával elindult Gyulára, és 1875. augusztus 26-án hajnali 3 órakor bemerítkezett a Kettős-Körös vizében a Németországból érkezett Meyer Henrik bibliaterjesztő baptista misszionárius által. Így hagyta maga mögött addigi hívságos életét, és szegődött Jézus Krisztus evangéliuma rendíthetetlen hírnökeinek sorába.

Először szülővárosában, Nagyszalontán, majd egyre szélesebb körökben osztotta meg barátaival és ismerőseivel a megtérést követő bemerítés és újjászületés bibliai igazságát. Személyes szolgálatára és további küldetésére igen nagy hatással volt a Fritz Onckennel, az „európai baptizmus atyjának” fivérével való találkozása 1877. november 11-én, akit Meyer Henrik hívott meg egy Nagyszalontán megtartott konferenciára. Ezen a konferencián kapott Kornya felhatalmazást arra, hogy bemerítsen és úrvacsorát osszon az újonnan alakult gyülekezetek megtért tagjai számára.

A nagy lendülettel induló és egyre terebélyesedő evangelizáló munkássága során először Bihar megyében, majd a Szilágyságban, aztán szerte a Partiumban, sőt egész Erdély területén mintegy százötven helyen alakultak baptista gyülekezetek. Szolgálatának hatósugara Budapesttől Brassóig, a Kárpátok ölelte magyar haza szinte minden szegletéig kihatott.

Elsősorban magyar honfitársai felé érzett felelősséget az evangélium hirdetésében, de kedvelték szolgálatát a szülőföldjén élő oláh, tót, rác és más anyanyelvű polgártársai is. Sőt a román baptisták egyenesen úgy tekintenek Kornyára, mint a román nyelvű baptista misszió első számú apostolára és egyik meghatározó gyülekezetplántáló alapítójára.

Sokan teszik fel a kérdést manapság, Kornya Mihály 100 évvel ezelőtti halálának jubileumi évében, hogy mi lehetett az áldott életű „paraszt apostol” szolgálatának a titka. Hogyan sikerült a teológiai műveltségét nem híres tanintézményekben, hanem önképzéssel, közvetlenül a Biblia tanulmányozásával, memorizálásával, a Szentlélek inspirációja nyomán összegyűjtenie és azt sokak áldására kamatoztatnia?

Hogyan férhetett életének hét évtizedébe ennyi utazás, igehirdetés, családlátogatás, 328 bemerítési ünnep és mintegy 11 ezer ember megtérése és alámerítése, amelyeket személyesen végzett el Isten segítségével?

Pedig nem lehetett könnyű a magánélete és családi élete sem. Első feleségét, Pataki Zsigó Máriát 23 évi házasság után, 46 évesen veszítette el. Ebből a házasságából hét gyermeke született, akik közül egyetlen fia, Mihály a szerb fronton adta életét szeretett hazája védelméért. Lányai is korán meghaltak, közülük csak ketten élték túl édesapjukat. Második felesége egy általa megtért özvegyasszony, Tóth Máté Zsuzsanna hűséges gondviselője volt Kornya 73 éves korában bekövetkezett haláláig.

Hogy mennyi lelki harc, álmatlan éjszaka, gyülekezeti gond és feszültség, mennyi fizikai veszély és gonosz szellemi támadás, kiközösítés és bántalmazás kísérte ezt az áldott életutat, azt elképzelni sem tudjuk. Hűségéből és Isten országa iránti elkötelezettségéből azonban a ma nemzedéke is sokat tanulhat. Erre Isten igéje így biztat: „Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket!” (Zsid 13,7)

Dr. Mészáros Kálmán
egyháztörténész