Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudva, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül.

Gondolatok az igéről

Örömmel fogadni a próbát, a kísértést első hallásra kicsit betegesnek tűnik. Mert ki az, akit fellelkesít egy erő felettinek tűnő kísértés, egy újabb embert próbáló kihívás, egy érzelmileg megterhelő helyzet? Isten mégis arra bátorít, hogy nézzük a nehézséget egy másik szemüvegen át. Tekintsünk rá úgy, mint amibe áldásokat rejtett el nekünk! Tartsuk örömnek! Nem is akármilyen, de teljes, tökéletes örömnek. Milyen titkos áldásokat rejthet egy próba, egy kísértés? Állhatatosságra nevel, összeszedettségre, nagyobb figyelemre és becsületesebb, pontosabb hozzáállásra. Csak így lesz az ember felkészült, kipróbált. Csak a próbában válhat bárki kipróbálttá. A növekedés öröm, akkor is, ha fájdalommal jár. Lelkileg erőssé, éretté, felnőtté nem egy csoda folytán, egy ima vagy egy képzés révén válik az ember. Ez egy folyamat, amely újabb és újabb kihívások elé állít. Ahol újból és újból hit által kell lépnünk vagy épp várakoznunk, megmaradnunk, helytállnunk. De közben más is történik. Észrevétlen picit másokká leszünk. Krisztusibbá, bölcsebbé, higgadtabbá, érettebbé. Milyen öröm, hogy Isten remekművei lehetünk! Ma is dolgozik rajtunk – talán épp egy kísértés kellős közepén.