Hálaadásodat áldozd az Istennek!

1944

A Vácegresi Baptista Gyülekezet Hálaadó napját, a Pécs-Somogyi Baptista Gyülekezettel együtt ünnepeltük szeptember 25-én.

Az imaház megtelt kicsikkel és nagyokkal: a vendégtestvérek közel 50-en voltak. Összesen kb. 110 fővel tartottuk az ünnepséget, amelynek istentiszteleti délelőttjét és délutánját, közös ebéddel kötöttük össze a gyülekezetben.

Az imaórát Várady Endre lelkipásztor tartotta a Zsoltárok könyvének 50. rész 14. verse alapján: „Hálaadással áldozz Istennek, és teljesítsd a Felségesnek tett fogadalmaidat!” Vagy, ahogy egy másik fordításban olvastuk: „Hálaadásodat áldozd az Istennek.”Az ókorban úgy fogták fel a hálaadást, mint az istenek lekenyerezését. A Biblia Istenétől a következő tanulható meg: nem azért mutatunk be áldozatot, hogy lekötelezzük Istent, hanem a már megtörtént gondoskodására reagáljunk. Visszaadjunk egy részt abból, amivel Ő megajándékozott bennünket. A mi áldozatbemutatásunk nem lehet más, mint hála, és ha előre fogadkoztunk volna Istennek, azt se felejtsük el teljesíteni – figyelmeztetett az imaóra buzdító. Azért imádkoztunk, hogy a hálaadásunk ne legyen feltételhez kötve.
A nap folyamán bizonyságtételek hangzottak el többek közt betegségből való gyógyulásról, a testvéri szeretet megnyilvánulásának jelentőségéről, és az Isten gondviseléséről. A vendégtestvérek énekkari szerzeményekkel, és dicsőítő dalokkal készültek, valamint a részükről is elhangzó hitépítő bizonyságtételekben gazdagodtunk.

Különleges volt a Pécs-somogyi gyerekek szolgálata: cajonnal és házi készítésű hangszerekkel énekeltek.

Hajnal Zoltán a Pécs-Somogyi Baptista Gyülekezet lelkipásztora hirdette Isten igéjét a Filippibeliekhez írt levél 4:4-9 alapján. Felhívta a figyelmünket arra a kísértésre, amely hajlamos elterelni fókuszunkat arról, ami van, oda, ami nincs. Ilyen volt Ádám és Éva esete is az első kísértéskor: nem arra figyeltek, hogy minden az övék, hanem arra az egy dologra, ami tilos volt számukra. Hányszor esünk mi is ebbe a hibába! Azon sajnálkozunk, ami nincs, ahelyett, hogy azzal foglalkoznánk, ami megvan! – emelte ki a lelkipásztor. Sok olyan tényezője lehet az életnek, ami lehangoló. Pál azért írta, hogy örüljünk, mert olyanok a körülményeink, hogy az örömre nem feltétlen adnak okot, és pontosan ezért kell minket emlékeztetni. Amikor Istentől kérünk, tegyük ezt örömmel, és hálaadással, alapozva akár azokra a pozitív tapasztalatokra, amikor imameghallgatás által, Isten teljesítette imádságunkat. A hálaadásban az ember bizalma megnő Isten felé, és a bizonytalanság érzése eltűnik, ez pedig bevezet bennünket az Isten békességébe, amelyre mindannyian vágyunk – zárta igehirdetését a lelkipásztor. Utána további egyéni és csoportos szolgálatokon keresztül épültünk.

A nap zárásaként hangos imádságra kérte Sellyei Imre helyi lelkipásztor Lados Olivér vendég és Hegyesi Gábor vácegresi elöljárókat.

Ezúton is köszönjük szolgálataikat a Vácegresi Baptista Gyülekezet Hálaadó napján!