Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek elé minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.
Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek az országot, amely készen áll számotokra a világ kezdete óta. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám. Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? A király így felel majd nekik: Bizony mondom nektek, valahányszor megtettétek ezeket akár csak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg.
Akkor szól a bal keze felől állókhoz is: Menjetek előlem, átkozottak, az ördögnek és angyalainak elkészített örök tűzre! Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom, jövevény voltam, és nem fogadtatok be, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel, beteg voltam, börtönben voltam, és nem látogattatok meg. Akkor ezek is így válaszolnak neki: Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, jövevénynek vagy mezítelennek, betegen vagy börtönben, amikor nem szolgáltunk neked? Akkor így felel nekik: Bizony mondom nektek, valahányszor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg. És ezek elmennek az örök büntetésre, az igazak pedig az örök életre.

Gondolatok az igéről

Az elmúlt időszakban a hírekben sokat lehetett hallani azt a kifejezést, hogy „apokalipszis”. Ilyenkor az atomháborúra gondolnak, ami véget vet az emberiség földi létezésének. Az apokalipszis ógörög eredetű szó. Jelentése: eljövetel. A Biblia beszél Jézus Krisztus eljöveteléről, ami valóban le fog zárni egy emberi korszakot itt a földön. Mert úgy fog eljönni, mint ítélőbíró, aki számonkér minden embert cselekedetei szerint.
Akkor cselekedetek által van üdvösségünk, vagy kegyelem által? „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” (Ef 2,8–9) Mert amennyiben a jó cselekedetek által üdvözülhet az ember, akkor álljon mindenki szociális munkásnak! A Bibliában nem lehet ellentmondás. Krisztus váltsághalála hiábavaló lett volna? Jézus apokaliptikus képének a középpontjában ne az ember cselekedetét lássuk meg, hanem azokat az üdvözülőket, akiket igaznak tart a Királyok Királya! Megigazulni Isten előtt csak Jézus Krisztus kegyelme által lehetséges. Az „igaz” ember mennyei természetéből fakadóan észre sem veszi, amikor valakivel jót tesz, mert számára már az lesz a természetes.