Titeket pedig Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre, amely készen áll arra, hogy nyilvánvalóvá legyen az utolsó időben. Ezen örvendeztek, noha most, mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle kísértések között, hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, a dicsőségre és a tisztességre. Őt szeretitek, pedig nem láttátok, őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek, mert elértétek hitetek célját, lelketek üdvösségét.

Gondolatok az igéről

Hitünk célja a lélek üdvössége. Üdvözülni azt jelenti, hogy megszabadulni, megmenekülni egy olyan veszélyből, ahol az ember élete forog kockán. Jézus Krisztus azért jött a földre, hogy örökre megszabadítsa az embert a bűn, a halál fogságából. Az életünk forgott kockán. Az örök életünk. Ő meghalt, hogy mi élhessünk. Halandó lett, hogy miénk lehessen az örök élet. Ha felismerjük a veszélyt, beismerjük elveszett voltunkat, és elfogadjuk Jézus szabadítását, a benne való hit által abban a pillanatban miénk az üdvösség. Milyen euforikus érzés, amikor az ember kimenekül egy halálos veszélyből! Milyen felszabadító, amikor megszabadul egy komoly adósságtól, tehertől! Milyen felfoghatatlan, leírhatatlan, hogy örökkévaló biztonságban élhet! Nem kell már tennie, helytállnia, megfelelnie. „Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre” (5. v.), és neki megvan a hatalma arra, hogy megőrizzen. Az üdvösség már a miénk. Ma is örülhetünk ennek. Akár kimondhatatlan örömmel örvendezve is. Áldottak vagyunk, szeretettek és elfogadottak. Isten egyszülöttjét adta értünk. Miénk az öröm. „Nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.” (ApCsel 4,12)