Izráel, az Úrban bízzál!
Segítséged és pajzsod ő.
Áron háza, az Úrban bízzál!
Segítséged és pajzsod ő.
Akik félitek az Urat,
az Úrban bízzatok!
Segítségetek és pajzsotok ő.

Gondol ránk az Úr, meg fog áldani.
Megáldja Izráel házát,
megáldja Áron házát.
Megáldja azokat, akik félik az Urat,
a kicsinyeket a nagyokkal együtt.
Szaporítson meg titeket az Úr,
titeket és fiaitokat!
Áldjon meg titeket az Úr,
aki az eget és a földet alkotta!
Az egek az Úr egei,
de a földet az embereknek adta.
Nem a halottak dicsérik az Urat,
nem azok, akik a csend honába tértek,
hanem mi, mi áldjuk az Urat
most és mindörökké.
Dicsérjétek az Urat!

Gondolatok az igéről

Isten az egész lényünket, életünket akarja megáldani, mi meg azt szeretnénk, ha csak azt áldaná meg, amit mi érzünk fontosnak. Olykor azt várjuk, hogy a munkánkat áldja meg, olykor azt, hogy a befektetésünket, olykor azt, hogy az utazásunkat vagy a látogatásunkat, olykor azt, hogy a házasságunkat vagy a gyerekeinket. Ő viszont „mindent vagy semmit” alapon gondolkodik. Az újjászületésnek az is az értelme, hogy egész személyünk, teljes sorsunk kerül az Úr áldása alá. Így működik Isten országának dinamikája. Benne nincsenek olyan részletek, melyek kimaradnának az isteni áldás alól. Így nem lesz helye a gonosznak, ha az ördög a részletekben rejlik. A hívő számára viszont nincs olyan részlet, amely kikerülhetne Isten áldása alól. Ezért meri állítani Pál apostol azt, hogy „akik Istent szeretik, minden javukra van”. Isten tehát nem csupán ezt vagy azt áldja meg számunkra, hanem mindenünket testestől-lelkestől. És ha az Úr mindenestől megáld, nem marad hely az ördögnek, mert nincs olyan kis részlet sem, amit ő nem áldott volna meg.
Ahhoz, hogy ez megtörténhessen velünk, a gyermekeinkkel és még az unokáinkkal is, csupán bíznunk kell az Úrban. Mert egyedül csak ez az áldás megtapasztalásának módja.

Imaáhítat

Adjunk hálát, amikor szeretteinkkel együtt hallgathatjuk Isten szavát! (ApCsel 10,33)