Baptista történészek tanácskozása

1323

A magyar reformáció fellegvárában, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem „Kálvin termében” tartotta a magyarországi és erdélyi baptisták Történelmi Bizottságainak közös tanácskozását 2015. május 12-én.

Ezek a történelmi falak méltó helyszínt biztosítottak tanácskozásunk témáihoz.

Az igei köszöntés után nagy örömmel vettük kezünkbe ezen a helyen bizottságunk gondozásában megjelent „Anabaptista reformátorok nyomában” című legfrissebb kiadványunkat, ami egyházunk történelmi eseményeit feldolgozó „Emléklapok” sorozat 9. száma alatt jelent meg Dr. Mészáros Kálmán bizottsági elnök szerkesztésében. A színes fényképekkel illusztrált tanulmánygyűjtemény a 490 esztendővel ezelőtt hazánkba érkező első anabaptista hitelődeink küzdelmes ugartörő munkájának állít emléket, akikről 2013 őszén emlékeztünk meg a Kispesti Baptista Gyülekezetben és Budapest központjában a Hősök terén egy országos jubileumi hálaadónap keretében.

Az ünnepélyes könyvátadó alkalmon megköszöntük a debreceni gyülekezet oszlopos tagjaiként ismert Karancsi János és felesége Erika önzetlen áldozatkészségét, akik a kiadványt megjelentető PharmaPrint nyomda teljes költségét magukra vállalták.

A bizottsági megbeszélés súlyponti kérdése volt a reformáció 500. jubileumi esztendejére való fölkészülés. Ennek kapcsán az összevont történelmi bizottság erdélyi, és magyarországi tagjai beszámoltak az eddigi kutatásaikról, nyomtatásban megjelent kiadványaikról, egyúttal javaslatokat, terveket fogalmaztak meg a következő esztendőkre vonatkozóan.

Bereczki Lajos teológiánk rektor-helyettese és bizottságunk titkára többek között javasolta, hogy össze kellene állítani egy vándorkiállítást, amelyet el lehet vinni a gyülekezetekbe és az iskolákba. Novellapályázatot lehetne kiírni anabaptista, illetve baptista kiemelkedő személyek életének irodalmi eszközökkel történő bemutatására. Készülhetne vetélkedő a baptista iskolák számára. Szükség volna egy az anabaptista és baptista hithősökről szóló hittankönyvszerű kötet megjelentetése.

A bizottság elnöke Mészáros Kálmán ugyancsak szorgalmazta, hogy mielőbb adjunk ki egy közösségünk múltját olvasmányosabban bemutató könyvet “A baptisták eredete, története és tanítása” címmel. Ezt bővíthetnénk egy a határon túli hittestvéreink missziós múltját és jelenét összefoglaló munkával “Baptisták a Kárpát-medencében” témával. Ezen kívül nagyon hasznos lenne egy bővített leporelló jellegű népszerűsítő képes áttekintő ismertetőt készíteni “Baptista hithősök a történelemben” címmel.

Javasolta, hogy a jövőben is szervezzünk több népszerűsítő tanulmányutakat anabaptista-baptista helyszínekkel. Ebbe magyarországi, ausztriai, felvidéki, erdélyi utakat is szervezhetnénk, de akár a reformáció nemzetközi útvonalát követve Svájcba, vagy Németországba, sőt Angliába is kijuthatnánk. Ezeknek a tanulmányutaknak lelkipásztorok, gyülekezeti munkások, teológiai hallgatók, baptista iskolák diákjai, érdeklődő gyülekezeti tagok lehetnének elősorban a részesei. Ennek kapcsán számolt be arról, hogy baptista történészként a közelmúltban részt vehetett Németországban egy „Luther nyomában” címmel heghirdetett tanulmányúton és hitmélyítő konferencián ahol ezzel kapcsolatban sok hasznosítható tapasztalatot szerzett…

Kiss Lehel, az erdélyi történelmi bizottság elnöke azokat a jubileumi eseményeket, helyszíneket, személyeket vette sorba, akikről a közeljövőben szeretnénk megemlékezni. Erről a baptista sajtót is rendszeresen tájékoztatni fogja. Megerősítette, hogy a 2017-es esztendő legyen „Kornya Mihály emlékéve” aki a magyar baptista misszió legkiemelkedőbb egyénisége volt a századfordulón.

Borzási István több történelmi tárgyú nyomtatásban is megjelent könyvét hozta magával. Fontosnak tartja az erdélyi gyülekeztek missziótörténetének a mielőbbi feldolgozását. Tervezi az erdélyi baptisták teljes ívű történelmének a megírását, benne az ének-zenei mozgalom ismertetését.

Kovács József az erdélyi baptisták ’60-as években átélt ébredési mozgalmát dolgozza föl szemtanuk hiteles beszámolóit felhasználva. Ezen kívül a nagy reformátorok munkásságát és tanítását szeretné elemezni baptista szempontok alapján.

Kelemen Sándor a Kornya örökség részleteit kutatja és dolgozza fel folyamatosan, amiről a baptista egyházi lapokban ad rendszeresen számot. Kiss Zoltán ugyancsak a Kornya hagyaték elkötelezett rendszerezője és ápolója.

Végül Mészáros Kornél, egyházunk főtitkára ismertette a Parlamentben megalakult Reformációs Emlékbizottság eddigi tevékenységét és jövőbeni terveit melybe a baptisták is helyet kaptak és aktív szolgálatára számítanak.

A bizottsági ülés helyszínének előkészítésében és a tanácskozás zökkenőmentes lebonyolításában Bacsó Benjámin helyi lelkipásztor is aktívan besegített, amit utólag is köszönünk. Az ülés után még egy rövid látogatást is tehettünk a „Kálvinista Róma” főterén álló gyönyörűen felújított református Nagytemplomban és kilátóvá alakított tornyába. Innen nemcsak Debrecen városára, de közösen végzendő missziómunkánk reményteljes jövőjére is látást nyerhettünk…