A megfeszített gonosztevők közül az egyik így káromolta őt: Nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is! De a másik megrótta, ezt mondva neki: Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy! Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el. Majd így szólt: Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a te királyságodba! Jézus így felelt neki: Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban.

Gondolatok az igéről

Milyen lehet Jézus mellett meghalni? Mellette, a közvetlen közelében élni át a földi élet legutolsó és legnagyobb kihívását, a halált? Jézus haláltusáját látva az egyik lator önvizsgálatra, megtérésre jutott, és hozzá fordult, hogy emlékezzen meg róla királyságában. Jézus azt ígérte: „ma velem leszel a paradicsomban.” Milyen fantasztikus biztonságot jelenthet ebben a helyzetben, hogyha Jézus ott van karnyújtásnyira, és azzal az ígérettel bátorít, már csak pillanatok vagy órák kérdése, és egy teljesen másik valóságban, a paradicsomban vele együtt folytatódik az életünk! Jó lenne így meghalni? Ez a lehetőség mindannyiunké. Hiszen ha befogadtuk őt, az ő gyermekei vagyunk, Lelke által nálunk lakik, bennünk marad, bizonyosak lehetünk abban, hogy ilyen közel lesz majd a mi életünk váltópontján is. Ott lesz karnyújtásnyira, és azt ígéri: „én, az Úr, a te Istened, erősen fogom jobbodat... Ne félj, én megsegítelek!” (Ézs 41,13)
Bátoríthat bennünket ez a kép, hogy ő ott lesz, a fülünkbe súgja majd – ahogy a megtérő latornak is –: „ma velem leszel a paradicsomban.” „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az őt szeretőknek.” (1Kor 2,9)

Imaáhítat

Könyörögjünk vágyódásért Jézussal lenni, ami mindennél jobb! (Fil 1,23)