A karmesternek: Kórah fiaié. Ének magas hangra. -
Isten a mi oltalmunk és erősségünk,
mindig biztos segítség a nyomorúságban.
Azért nem félünk, ha megindul is a föld,
és hegyek omlanak a tenger mélyébe;
ha háborognak és tajtékoznak is vizei,
és tombolásától megrendülnek a hegyek. (Szela.)-
Egy folyó ágai
örvendeztetik Isten városát,
a Felségesnek szent hajlékait.
Isten van benne, nem inog meg,
megsegíti Isten reggelre kelve.
Népek háborognak, országok inognak,
ha az Úr mennydörög, megretten a föld.
A Seregek Ura velünk van,
Jákób Istene a mi várunk. (Szela.)-
Jöjjetek, lássátok az Úr tetteit,
aki bámulatos dolgokat művel a földön.
Háborúkat szüntet meg
a föld kerekségén,
íjat tör össze, lándzsát tördel szét,
harci kocsikat éget el.
Csendesedjetek el, és tudjátok meg,
hogy én vagyok az Isten!
Magasztalnak a népek,
magasztal a föld.
A Seregek Ura velünk van,
Jákób Istene a mi várunk. (Szela.)
Gondolatok az igéről
Az ember félelme egyfajta túlélési ösztön, amikor érzékeljük a veszélyt, valamilyen reakciót vált ki belőlünk. A félelemnek lehet egyfajta pozitív oldala is, de képes megbénítani és cselekvő képtelenné tenni. Ilyenkor azt szoktuk mondani, hogy leblokkoltunk. Az elmúlt időszakban nagyon sok és nagyon intenzív hatások értek bennünket, amelyekben nem volt nehéz félni. Halálos kimenetelű vírusos fertőzés, Ukrajnában dúló kegyetlen háború, az energiaárak elszabadulása vagy a gazdasági világválság. Az emberiséget érő ilyen jellegű traumákból százévente még egy is sok lenne. Mindezeket a szörnyűségeket öt év alatt kellett elszenvednie az emberiségnek itt a földön. Izrael népe az ókorban azt gondolta, hogy Jeruzsálem városa és benne Salamon temploma adhat védelmet és biztonságot. Ma némelyek atombunkereket építenek vagy felfegyverkeznek, és ezektől várják a védelmet, a megmenekülést. A 46. zsoltárban Isten azt üzeni nekünk, hogy ne féljünk. A történelem fonalát ő a kezében tartja. Nem kézzel készített eszközök és tárgyak fogják az emberiséget megmenteni, hanem a Jézus Krisztusba és az ő váltságművébe vetett hit adhat nekünk üdvösséget és békességet a Teremtővel.
Imaáhítat
Idézzük fel és adjunk hálát életünk eseményeiért, amikor
„nem szunnyadt” a mi Védelmezőnk! (Zsolt 121,3–4)