25 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2025. jún. 1. Kovács Bálint lelkipásztor igehirdetése az ApCsel 1:9-26 igeversek alapján. Pócsmegyeri Baptista Gyülekezet
” 9Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől.2Kir 2,1110Amint távozása közben feszülten néztek az ég felé, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában, 11akik ezt mondták: Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe. 12Ezután visszatértek Jeruzsálembe az Olajfák hegyéről, amely Jeruzsálem közelében van egy szombatnapi járóföldre. 13Amikor hazatértek, felmentek a felső szobába, ahol a szállásuk volt, mégpedig Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, Alfeus fia, Simon, a Zélóta és Júdás, Jakab fia. 14Ezek valamennyien egy szívvel és egy lélekkel kitartóan vettek részt az imádkozásban, az asszonyokkal, Jézus anyjával, Máriával és testvéreivel együtt. 15Azokban a napokban felállt Péter a testvérek körében, amikor mintegy százhúsz főnyi sokaság volt ott együtt, és így szólt: 16Testvéreim, férfiak! Be kellett teljesednie az Írásból annak, amit előre megmondott a Szentlélek Dávid szája által Júdásról, aki vezetője lett azoknak, akik elfogták Jézust;Zsolt 41,1017közénk tartozott, és részt kapott ebből a szolgálatból. 18Ez gonosztettének jutalmából mezőt szerzett, de fejjel lezuhant, kettészakadt derékban, és egész belső része kifordult. 19Közismertté is vált ez Jeruzsálem lakói előtt, ezért nevezték el azt a mezőt a maguk nyelvén Akeldamának, azaz Vérmezőnek. 20Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: „Legyen a szállása pusztává, és lakó ne legyen abban”, és „az ő tisztségét más kapja meg”.Zsolt 69,26;Zsolt 109,821Szükséges tehát, hogy azok közül a férfiak közül, akik egész idő alatt együtt voltak velünk, amíg közöttünk járt az Úr Jézus, 22kezdve János keresztségétől addig a napig, amelyen felvitetett tőlünk, még valaki tanúja legyen velünk együtt az ő feltámadásának. 23Ekkor kijelöltek kettőt: Józsefet, más néven Barsabbást, akinek mellékneve Jusztusz volt, és Mátyást, 24és így imádkoztak: Urunk, minden szívnek ismerője, te mutasd meg, hogy e kettő közül melyiket választottad magadnak, 25hogy megkapja ebben a szolgálatban, az apostolságban azt a helyet, amelyet Júdás elhagyott, hogy az őt megillető helyre jusson. 26Sorsot vetettek rájuk: a sors Mátyásra esett, és a tizenegy apostol közé sorolták őt.2Móz 33,7;1Sám 14,41” (ApCsel 1:9-26)
982 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2025. jún. 1. Kiss János lelkipásztor igehirdetése a János evangéliuma 2:13-25 igeversek alapján. Debreceni Baptista Gyülekezet
„13Közel volt a zsidók páskaünnepe, és Jézus felment Jeruzsálembe. 14A templomban találta a marhák, juhok és galambok árusait meg az ott ülő pénzváltókat. 15Kötélből korbácsot csinált, és kiűzte mindet a templomból a marhákkal és a juhokkal együtt. A pénzváltók pénzét kiszórta, az asztalokat felborította, 16a galambárusoknak pedig ezt mondta: Vigyétek ezeket innen, ne csináljatok piacteret az én Atyám házából! 17Tanítványai visszaemlékeztek, hogy meg van írva: „A te házad iránti féltő szeretet emészt engem.”Zsolt 69,1018A zsidók pedig azt kérdezték tőle: Milyen jelt mutatsz nekünk, hogy ezeket teszed? 19Jézus így felelt nekik: Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem. 20Ezt mondták rá a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt felépíted? 21Ő azonban testének templomáról beszélt. 22Amikor azután feltámadt a halálból, visszaemlékeztek tanítványai arra, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak és a beszédnek, amelyet Jézus mondott. 23Amikor Jeruzsálemben volt a páska ünnepén, sokan hittek az ő nevében, mert látták a jeleket, amelyeket tett. 24Jézus azonban nem bízta magát rájuk, mert ismerte mindnyájukat, 25és nem volt szüksége arra, hogy bárki tanúskodjék az emberről, mert ő maga is tudta, hogy mi lakik az emberben.” (Jn 2:13-25)
50 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2025. jún. 1. Zentai Lászlólelkipásztor igehirdetése a Jn 4:7-26 igeversek alapján. Eger – Egerszóláti Baptista Gyülekezetek Közössége
” 7Egy samáriai asszony jött vizet meríteni. Jézus így szólt hozzá: Adj innom! 8Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek. 9A samáriai asszony ezt mondta: Hogyan? Te zsidó létedre tőlem kérsz inni, mikor én samáriai vagyok? Mert a zsidók nem érintkeztek a samáriaiakkal.Ezsd 4,1-310Jézus így válaszolt: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom! – te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet.Jn 7,37-38;Jel 21,611Az asszony így szólt hozzá: Uram, merítőedényed sincs, a kút is mély, honnan vennéd az élő vizet? 12Talán nagyobb vagy te atyánknál, Jákóbnál, aki ezt a kutat adta nekünk, és aki maga is ebből ivott, sőt fiai és jószágai is? 13Jézus így válaszolt neki: Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik, 14de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.Jn 7,37-39;Ézs 49,10;Ézs 55,115Az asszony erre ezt mondta: Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam meg, és ne kelljen idejárnom meríteni. 16Jézus így szólt hozzá: Menj el, hívd a férjedet, és jöjj vissza! 17Az asszony így válaszolt: Nincs férjem. Jézus erre ezt mondta: Jól mondtad, hogy férjed nincs, 18mert öt férjed volt, és akivel most élsz, nem férjed: ebben igazat mondtál. 19Az asszony így felelt: Uram, látom, hogy próféta vagy. 20A mi atyáink ezen a hegyen imádták Istent, ti pedig azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol Istent imádni kell.5Móz 12,5-6;Zsolt 12221Jézus így válaszolt: Higgy nekem, asszony, hogy eljön az óra, amikor nem ezen a hegyen, nem is Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.Mal 1,1122Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi azt imádjuk, akit ismerünk, mert az üdvösség a zsidók közül támad.2Kir 17,29-41;Ézs 2,323De eljön az óra, és az most van, amikor igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres. 24Az Isten Lélek, és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk. 25Az asszony így felelt: Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek, és amikor eljön, kijelent nekünk mindent. 26Jézus ezt mondta neki: Én vagyok az, aki veled beszélek.” (Jn 4:7-26)
Vasárnap: Délelőtt 9.00 órától imaközösség, 10.00 órától istentisztelet, a 2. és 4. vasárnapon beszélgetős formában. Délután 17.00 órától dicsőítés, istentisztelet, bizonyságtételek, majd kötetlen beszélgetés. Minden kedden este 18.00 órától bibliaórára várjuk az Isten iránt érdeklődőket.
72 megtekintés Élő közvetítés dátuma: 2025. jún. 1. Sipos Márk lelkipásztor igehirdetése az Apostolok cselekedetei 27:1-28:10 igeversek alapján. Szegedi Új Remény Baptista Gyülekezet
„Pált Rómába viszik1Miután úgy határoztak, hogy hajón Itáliába szállítanak bennünket, átadták Pált a többi fogollyal együtt a császári csapatból való Júliusz nevű századosnak. 2Azután felszálltunk egy adramittiumi hajóra, amely Ázsia tartomány partvidékének kikötőibe készült, és elindultunk. Velünk volt a makedón Arisztarkhosz is Thesszalonikából. 3Másnap befutottunk Szidónba. Júliusz emberségesen bánt Pállal, és megengedte, hogy elmenjen barátaihoz, és azok gondoskodjanak róla. 4Onnan továbbindulva az ellenszél miatt Ciprus szélárnyékos oldalán hajóztunk el. 5Majd Kilikia és Pamfília partja mentén haladva befutottunk a líkiai Mirába. 6Ott a százados egy Itáliába induló alexandriai hajót talált, és arra szállított át minket. 7Több napig tartó lassú hajózás után nagy nehezen jutottunk el Knidoszig; de a szél miatt nem tudtunk kikötni, ezért elhajóztunk Kréta szélárnyékos oldalán Szalmóné közelében. 8Nagy nehezen elhaladtunk mellette, és eljutottunk egy helyre, amelyet Szépkikötőnek neveznek, és amelyhez közel van Lászea városa. Pál tanácsa ellenére továbbhajóznak9Mivel pedig közben sok idő telt el, és a hajózás is veszedelmessé vált, hiszen a böjt is elmúlt már, Pál figyelmeztette őket: 10Férfiak, látom, hogy a további hajózás nemcsak a rakományban és a hajóban okozhat nagy kárt, hanem életünket is veszélyezteti. 11De a százados inkább hitt a kormányosnak és a hajótulajdonosnak, mint annak, amit Pál mondott. 12A kikötő nem volt alkalmas a telelésre, ezért a többség úgy döntött, hogy továbbhajóznak onnan, hátha eljutnak Főnixbe, ahol áttelelhetnek. Ez Kréta egyik kikötője, amely délnyugat és északnyugat felé néz. 13Mivel pedig enyhe déli szél kezdett fújni, azt hitték, hogy megvalósíthatják elhatározásukat, felszedték tehát a horgonyt, és továbbhajóztak Kréta közelében.Jón 1,4-16;Mt 8,23-2714Nemsokára azonban a sziget irányából lecsapott az Eurakvilónak nevezett szélvihar. 15Mikor az magával ragadta a hajót, úgyhogy nem tudott a széllel szemben haladni, rábíztuk a hajót, és sodortattuk magunkat vele. 16Amikor egy kis sziget, Klauda szélárnyékos oldalára befutottunk, nagy nehezen ugyan, de meg tudtuk tartani a mentőcsónakot. 17Miután ezt felvonták, óvintézkedéseket tettek: alul átkötötték a hajót, és mivel féltek, hogy a Szirtisz tengeröböl zátonyaira futnak, a horgonyt leeresztették, és úgy sodródtak tovább. 18A vihar hevesen hányt-vetett bennünket, ezért másnap kidobálták a hajóterhet, 19harmadnap pedig a hajó felszerelését dobálták ki saját kezükkel. 20Mivel pedig sem a nap, sem a csillagok nem látszottak több napon át, és erős vihar tombolt, végül elveszett megmenekülésünk minden reménye. 21Minthogy már sokat éheztek is, Pál felállt közöttük, és így szólt: Az lett volna a helyes, férfiak, ha rám hallgattok, és nem indulunk el Krétából, hogy elkerüljük ezt a veszélyt és ezt a kárt. 22Én azonban most is azt tanácsolom nektek, hogy bizakodjatok, mert egy lélek sem vész el közületek, csak a hajó. 23Mert ma éjjel elém állt annak az Istennek az angyala, akié vagyok, és akinek szolgálok.ApCsel 18,9;ApCsel 23,1124Ez azt mondta: Ne félj, Pál, neked a császár elé kell állnod, és Isten neked ajándékozta mindazokat, akik veled vannak a hajón. 25Ezért bizakodjatok, férfiak! Én hiszek az Istennek, hogy úgy lesz, ahogyan nekem megmondta. 26Egy szigetre kell kivetődnünk. Hajótörés és megmenekülés27Tizennegyedik napja sodródtunk az Adrián, amikor éjféltájban azt gyanították a hajósok, hogy valamilyen szárazföldhöz közelednek. 28Lebocsátották a mérőónt, és húsz öl mélységet mértek. Amikor pedig kissé továbbmentek, és ismét lebocsátották, tizenöt ölet mértek. 29De mivel féltek, hogy esetleg sziklás helyre vetődünk, a hajó farából négy horgonyt vetettek ki, alig várva a virradatot. 30Ekkor azonban a hajósok meg akartak szökni a hajóról. Le akarták ereszteni a mentőcsónakot a tengerre, azzal az ürüggyel, hogy a hajó orrából akarnak horgonyokat kifeszíteni. 31Pál így szólt a századoshoz és a katonákhoz: Ha ezek nem maradnak a hajón, akkor ti sem menekülhettek meg. 32A katonák ekkor elvágták a mentőcsónak köteleit, és hagyták, hogy elsodorja az ár. 33Addig pedig, amíg megvirradt, Pál mindnyájukat arra biztatta, hogy egyenek. Így szólt: Ma a tizennegyedik napja, hogy étlen várakoztok, és semmit sem ettetek. 34Ezért intelek titeket, hogy egyetek, mert az is megmeneküléseteket szolgálja. Mert közületek senkinek sem esik le egyetlen hajszál sem a fejéről. 35E szavak után vette a kenyeret, hálát adott Istennek mindnyájuk szeme láttára, megtörte, és enni kezdett. 36Erre mindnyájan nekibátorodtak, és ők is enni kezdtek. 37Összesen kétszázhetvenhatan voltunk a hajón. 38Miután jóllaktak, a gabonát a tengerbe szórva könnyítettek a hajón. 39Amikor megvirradt, nem tudták, milyen szárazföldhöz értek, de egy öblöt vettek észre, amelynek lapos volt a partja. Elhatározták, hogy ha tudják, erre futtatják rá a hajót. 40A horgonyokat eloldották, és a tengerben hagyták, egyúttal a kormányrúd tartóköteleit is megeresztették, és az orrvitorlát szélnek feszítve igyekeztek a part felé. 41Mikor azonban egy földnyelvhez értek, ráfuttatták a hajót, amelynek orra befúródva ott maradt mozdulatlanul, hátsó része pedig a hullámveréstől szakadozni kezdett. 42A katonáknak az volt a szándékuk, hogy megölik a foglyokat, nehogy valaki kiúszva elmeneküljön. 43De a százados meg akarta menteni Pált, ezért visszatartotta őket elhatározásuktól, és megparancsolta, hogy akik úszni tudnak, azok ugorjanak először a tengerbe, és meneküljenek a szárazföldre, 44azután pedig a többiek, ki deszkákon, ki a hajó egyéb darabjain. Így történt, hogy mindnyájan kimenekültek a szárazföldre. Pál Málta szigetén1Miután megmenekültünk, akkor tudtuk meg, hogy Máltának hívják ezt a szigetet. 2A barbárok nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk, mert tüzet raktak, és a ránk zúduló eső és a hideg miatt mindnyájunkat befogadtak. 3Amikor Pál összegyűjtött egy csomó rőzsét, és a tűzre tette, a meleg miatt egy vipera bújt ki belőle, és a kezébe mart. 4Amikor a barbárok meglátták a kezéről lecsüngő mérges kígyót, így szóltak egymáshoz: Bizonyára gyilkos ez az ember, aki a tengerből kimenekült ugyan, de az isteni bosszúállás nem engedi, hogy életben maradjon. 5Ő azonban lerázta a kígyót a tűzbe, és semmi baja sem esett.Mk 16,18;Lk 10,196Azok pedig azt várták, hogy feldagad, vagy hirtelen holtan esik össze. Mikor azonban hosszas várakozás után azt látták, hogy nem történik semmi baja, megváltozott a véleményük, és azt mondták róla, hogy isten.ApCsel 14,11 7Azon a környéken volt a sziget elöljárójának, Publiusznak a birtoka, aki befogadott minket, és három napon át nagyon barátságosan megvendégelt. 8Történt pedig, hogy Publiusz apja lázrohamoktól és vérhastól gyötörve ágynak esett. Pál bement hozzá, és miután imádkozott, rátette a kezét, és meggyógyította.Lk 10,99Miután ez megtörtént, a többi beteg szigetlakó is odament hozzá, és ő meggyógyította őket.Lk 4,4010Ezek nagy megbecsülésben részesítettek minket, és amikor elhajóztunk, elláttak bennünket minden szükséges dologgal.” (ApCsel 27:1-28:10)
Cím:
6721 Szeged, Madách u. 19.
Lelkipásztor:
Sipos Márk
Állandó alkalmak:
Állandó alkalmak: Vasárnap 9:00 Felfedezőcsoport Vasárnap 10:00 Istentisztelet Csütörtök esténként Új Remény Csoport-os alkalmak házaknál
Családi piknikkel erősítette a közösséget a Budafoki és a Rózsakert Baptista Gyülekezet május 11-én a Nagytétényi Kastélypark árnyas fái alatt. A programot azzal a céllal szervezték meg, hogy egy tartalmas, élményekben gazdag napon keresztül mutassák be a két gyülekezet életét, valamint kapcsolatokat építsenek a kerület lakóival, különösen a fiatal családokkal. A fókuszban a közösségépítés állt, a szervezők arra törekedtek, hogy ez a nap minden korosztály számára élményt, örömöt és lelki feltöltődést nyújtson.
A piknik szabadtéri istentisztelettel kezdődött, amelyen kicsiket és nagyokat egyaránt megszólító üzenetek hangzottak el. Ezt követően Noé bárkájával megnyílt a bibliai tematikájú családi park, ahol számos játék és szórakozási lehetőség – több felfújható légvár, kézműves foglalkozások, sportprogramok és arcfestés – várta a résztvevőket.
– A budafoki és a rózsakerti baptista közösségekben kiemelt szerepet töltenek be a fiatal családok és a gyerekek. Egy olyan kerületben élünk, ahol sok a kisgyermekes család, és hisszük, hogy nekünk egyházi közösségként felelősségünk és küldetésünk örömet adni számukra, és hidat építeni az emberek, családok és közösségek között. Ezért is szerveztük meg immár harmadik alkalommal a családi pikniket. Meghívtuk Budatétény és Budafok lakóit, hogy együtt töltsünk el egy napot, amely közös élményekkel gazdagít, és lehetőséget teremt arra is, hogy közösségben lehessünk egymással és a mindenható Istennel – fogalmazott Papp János, a Budafoki Baptista Gyülekezet lelkipásztora.
A rendezvényen részt vevő Karsay Ferenc polgármester köszöntőbeszédében a közösségmegtartó erő fontosságát emelte ki. Mint elmondta, míg Budapest lakossága az elmúlt húsz évben mintegy húsz százalékkal csökkent, Budafok-Tétény népessége növekedett. Ennek oka, hogy ez a kerület olyan, mint egy kisváros a nagyvárosban.
– Ismerjük és támogatjuk egymást, figyelünk a másikra. Az ilyen események, mint ez a piknik, különösen értékesek, mert a közösségeink megerősödését szolgálják. A keresztény hit nem csupán személyes kapcsolat Istennel, hanem közösségi életforma is – hangsúlyozta a rendezvényen a kerület vezetője.
Berlinben tartott missziós konferenciát a Billy Graham Evangelizációs Társaság május 27–30. között, melyen mintegy 15 fős magyar csapat is részt vett. Új kihívások és módszerek taglalása helyett az evangélium tiszta, egyszerű, de bátor meghirdetése volt az üzenet középpontjában a Róma 1,16 alapján:
„Nem szégyellem az evangéliumot, mert az Isten ereje minden hívő üdvösségére…”
Az alábbiakban néhány benyomást osztanak meg velünk a résztvevők.
„Tudatosan és alaposan végiggondolt üzenetek, amelyek az egész európai protestáns, evangéliumi közegnek szóltak és tettekre hívtak, bátorítottak, erősítettek mindannyiunkat! Az evangélium ereje változatlan, a megoldás is egyedül Krisztus, a feladat adott.” (Téglási Lajos)
„Egyszerű és erőteljes! Az evangélium ma is ugyanaz, mint az apostoli korban. Semmit nem veszített aktualitásából és erejéből sem. Viszont hatni a még elveszett állapotban élő emberek szívére csak akkor tud, ha mi, Krisztust követni igyekvő tanítványai hirdetjük azt (Róm 10,12–15). Az evangélium hallásából származik a Krisztusba vetett élő hit (Róm 10,17). Ne bonyolítsuk, ne hallgassuk el és ne szégyelljük megvallani Jézus Krisztust mint Urunkat és Megváltónkat, hogy általa megmenekülhessenek a még kárhozat felé tartók, nemtől, nemzetiségtől és társadalmi státusztól függetlenül (Róm 1,16–17)!” (Tóth Sándor)
„A kihívás nagy, az elvilágiasodás egyre elképesztőbb méreteket ölt kontinensünkön. Isten időszerű, megmentő üzenetére minden embernek sürgető szüksége van. Ehhez viszont elkötelezett, hithű, felkent, bátor igehirdetőkre, evangélistákra, tanítókra van szükség, akik nem szégyellik az evangélium üzenetét a legszélesebb nyilvánossággal is megosztani. Szívünkben forgatva Mesterünk szavait most is újult erővel indultunk vissza szülőföldünkre a pünkösdi Szentlélek kiáradásának ígéretével: Menjetek, veletek leszek, erőt nyertek, tanúim lesztek a föld végső határáig! Úgy legyen! Ámen!” (Dr. Mészáros Kálmán)
„Bátorító és inspiráló alkalom volt, hogy »ne szégyelljük az evangéliumot« 2025-ben sem, mert erő van benne. Lehet, hogy a nyugati civilizáció ma ezt elfelejtette, de Isten Lelke erőteljesen emlékeztet erre bennünket újra és újra. Felemelő volt Berlinben közel 1000 evangéliumi vezetővel ezt átélni.” (Bacsó Benjámin)
„Az ember Jézus nélkül totálisan elveszett, ezért csak az evangélium képes egy szeretetalapú, tanítványi kapcsolatot létrehozni, de ennek ára van. Ha készek vagyunk megfizetni, megtéréseket fogunk látni. A megtérésünk után már a mi részünk jön, hogy hirdessük az örömhírt: felelősek vagyunk a saját generációnk eléréséért! A sikeres evangélista a Szent Szellem által felhatalmazott (és erővel felruházott), a feltámadott Jézusért él (aki az egyetlen Megváltó, az egyetlen út Istenhez), és szégyen nélkül hirdeti az evangéliumot (az Isten igazságosságát és a Krisztus vére általi kegyelmet). Az ima a másik legfontosabb eleme a szolgálatunknak: a szívek mellett a mi szemünket is megnyitja. A szent élet és az isteni elhívás mellett a napi ima és bibliaolvasás, a biblikus teológia is fontos a tiszta evangélium verbális kommunikációjához (meghirdetéséhez), aminek része az Isten melletti döntésre hívás is, mert ezek nélkül nincs megtérés!” (Sipos Márk)
„Manapság minden olyan gyorsan változik körülöttünk, egyetlen kivétellel; az emberi szív természete ma is ugyanaz, mint régen volt. – Hatalmas szüksége van Krisztusra (akár hallott már róla, akár nem)! Minket elsősorban azokhoz hív az Úr, akik még nem hisznek. Hív, hogy jó hírt mondjunk nekik. Hív, hogy bemutassuk Isten szeretetét az elveszett világnak. Hív, hogy ők is hihessenek és ne jussanak kárhozatra. Olyan evangélistákra van szükség, akik szájukkal hallatják, az életükkel pedig bemutatják az evangéliumot. Teszik ezt azért, mert Isten és az örömhír a legnagyobb kincsük. – Az evangélium drágább, mint az életünk, ragyogóbb, mint a világban uralkodó sötétség, erősebb, mint a legfőbb ellenségünk, és hatásosabb, mint bármilyen más terápia. Ezért nincs okunk szégyellni, nincs engedélyünk titkolni, és nem szabad visszavonulót fújni. Az evangéliumhirdetés mindig a legsürgetőbb dolgunk! Sohasem könnyű feladat, de mindig nagy megtiszteltetés. Egy olyan küldetés, amit amíg világ a világ, Isten népének fáradhatatlanul folytatnia kell!” (Kovács Benjámin)
„Olyan emberekkel találkozhattunk, beszélgethettünk, akik példaképeink lehetnek abban, hogyan álljunk meg a hitben, és tartsunk ki a nehézségekben, mint például egy afrikai üldözött testvérünk, aki börtönt és kínzást viselt el az Úr Jézusba vetett hite miatt, vagy Päivi Räsänen, aki ellen már hat éve folyik eljárás azért, mert egy érzékeny témában kiállt Isten igazsága, a Biblia állásfoglalása mellett. Ugyanígy példa számunkra Ulrich Parzany, akit a ProChrist igehirdetőjeként ismerhettünk meg, s aki fiatal évei óta hirdeti Krisztus evangéliumát, és most, idős korában is tisztán, hitelesen, a Szentlélek vezetése szerint adja tovább az életeket megváltoztató örömhírt.” (Horváth István)
„Egy ilyen Európa-léptékű rendezvényen vagy kihívásainkra tekintve olyan kicsinek érezhetjük magunkat, de Istenünk nagy: ő mindent kézben tart, és a kereszt ereje által küld bennünket. A Szentlélek által velünk van és győzelemre viszi ügyét. Csak bátran hirdessük meg személyes megélésünk mellett hitünk alapjait, és imában kísérjük mindazt, amit Isten cselekszik!” (Boros Dávid)
„Pedig olyan lelkes voltam az elején!” – Talán mindannyian hallottunk már előadásokat, ismeretterjesztő videókat a kiégésről. Mégis egészen más, amikor mindez velünk történik. Más, amikor a mi életünkben, a mi munkánkban, a mi kapcsolatainkban jelenik meg a túlhajszoltság, amely szükségszerűen kiábrándultsághoz, kifáradáshoz és apátiához vezet. Budai Evódiával ezekről a tünetekről beszélgetünk, és arról is, milyen fontos, hogy ebben a helyzetben legyenek körülöttünk olyan „angyalok”, akik szembesítenek minket azzal, hogy a kiégés állapotában vagyunk – és akik segíteni tudnak a felépülés lépéseiben.
Vasárnap délután került sor az Összetartozás ünnepére a Wesselényi utcai baptista imaházban, ahol megtörtént a Magyarországi Baptista Egyház frissen megválasztott elnökségének és további tisztségviselőinek beiktatása a következő 5 éves időszakra.
Fotók: Jobbágy Csanád
Az alkalmat Kübler János helyi lelkipásztor imádsága nyitotta meg, majd a MABIM dicsőítő csapata vezette a közösséget az énekekben. A több mint 30 éve Magyarországon szolgáló Mark Patton végezte az igeszolgálatot, megerősítve „kívülről érkező”-ként, hogy nemcsak alapelvünk, de ismertetőjegyünk is az összetartozás és együttműködés Krisztussal, egymással.
Fotók: Jobbágy Csanád
Az ünnepélyes beiktatást Perlaki Csaba, a választási bizottság elnöke vezette, fogadalomtételre hívva a megbízottakat: Papp János egyházelnököt, Varga László Ottó főtitkárt, Durkó István missziói alelnököt, Simon Norbert gazdasági igazgatót és Kiss Péter operatív igazgatót. Ezután következtek a Felügyelőbizottság tagjai: Hári Tibor, Ambrusz Gábor és Milánkovics Dániel, majd a szaktitkárok: Paróczi Zsolt oktatási, Boros Dávid kommunikációs és kulturális, Kocsis-Nagy Zsolt szociális, Téglási Lajos külügyi területen folytatja eddigi szolgálatát.
Fotók: Jobbágy Csanád
Révész Árpád és Mészáros Kornél korábbi egyházvezetők mondtak áldáskérő imát, majd Papp János, Varga László Ottó és Durkó István tettek bizonyságot. Köszöntések hangzottak el ezután: a lelkészkar nevében Balogh Barnabás, a MABAVISZ és az erdélyi testvérek nevében dr. Borzási Pál, a szomszéd országok nevében Miroslav Vlajnic, a társegyházak és a MEÖT nevében Steinbach József református püspök, a kormány nevében Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár szólt áldáskívánással.
Fotók: Jobbágy Csanád
Az alkalom közös énekkel zárult, majd lehetőség nyílt kötetlen találkozásokra is asztalközösségben.
Mi is minden áldást kívánunk vezetőink és az egész közösség életére!
„Nem szégyellem az evangéliumot, mert az Isten ereje minden hívő üdvösségére…” (Róm 1,16)
2025. május 27–30. között Berlinben rendezte meg Európai Evangelizációs Kongresszusát a Billy Graham Evangelizációs Társaság (BGEA), 25 évvel azután, hogy az Amszterdam2000 „Utazó Evangelisták Világkonferencián” több ezer evangelistát, lelkipásztort, egyházi vezetőt, teológiai tanárt, keresztény misszionáriust és szolgálatvezetőt készített fel a Jézus Krisztustól kapott misszióparancs betöltésére, valamint arra, hogy bizonyságot tegyenek Isten kegyelmének evangéliumáról (ApCsel 20,24).
Bár sok minden megváltozott Európában az amszterdami konferencia óta – ahol 25 évvel ezelőtt Isten kegyelmének köszönhetően több magyarországi szolgálattevővel személyesen is részt vehettem –, az emberi szív állapota nem változott.
Franklin Graham, a BGEA elnöke és misszióigazgatója szerint minden eddiginél sürgetőbben és halaszthatatlanul szükség van arra, hogy az egyházak még odaszántabban hirdessék Isten kristálytiszta igéjének reménységét és igazságát közösségeikben, az egyetlen üzenetet, amelynek isteni ereje van, és képes emberi sorsokat megváltoztatni.
Ezen a 2025-ös konferencián Európa 57 országából és kontinensünk különböző régióiból mintegy ezer egyházi szolgálattevő vett részt. Magyarország különböző evangéliumi felekezeteinek sokszínű közösségét közel 20 fő képviselte a nemzetközi konferencián. Megállapítható, hogy a 2000-ben Amszterdamban megtartott „Utazó evangélisták” konferenciája óta – 25 év elteltével – ez a Berlinben most megtartott keresztény vezetői találkozó bizonyult a legreprezentatívabb és leginspiratívabb összejövetelnek Európában.
Négy napon át nemzetközileg jól ismert keresztény előadók a Róm 1,16 témájára összpontosítva bátorították a résztvevőket a Krisztus evangéliumának félelemmentes hirdetésére. Ezzel fellelkesítve Krisztus egyházának tagjait a lelki ébredésért és megújulásáért való imádkozásra és az evangélium jó hírének szenvedélyes továbbadására, amire nagy szükség van ebben a nyugtalan és békétlen, reményvesztett világban.
„Jézus Krisztus jó hírének továbbadására van ma is a legnagyobb szüksége a világnak. A BGEA számára megtiszteltetés, hogy ismét az európai hívők mellé állhat és támogathatja azokat, akik ezt a fontos munkát végzik” – nyilatkozta Franklin Graham, a Billy Graham Evangelizációs Társaság elnöke.
„Ezekben a kihívásokkal teli időkben a keresztényeknek és az egyházaknak össze kell fogniuk, hogy újult erővel hirdessék Jézus Krisztus örömhírét egész Európában. Várom a közelgő Európai Evangelizációs Kongresszust, és bízom benne, hogy új lelkesedést és elkötelezettséget fog kiváltani a résztvevőkben” – hangsúlyozta Ulrich Parzany, a Németországi Evangéliumi Szövetség tiszteletbeli elnöke.
●●●
IMA EURÓPÁÉRT
Az Úr Jézus Krisztus mai tanítványaiként szüntelen imádságra kaptunk elhívást. A Biblia ismételten arra buzdít minket, hogy az imádságot tegyük kiemelt helyre a személyes életünkben.
A Biblia azt mondja: „szüntelenül imádkozzatok” (1Thessz 5,17); „tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt” (Fil 4,6); „kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába” (Mt 9,38); „Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által” (Ef 6,18).
Az ima gyakran nem könnyű, de a Biblia arra emlékeztet minket, hogy „Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének” (Jak 5,16).
Időnként könnyebbnek tartjuk, hogy másokat buzdítsunk imádkozásra, mint hogy azt a saját lelki életünk középpontjába helyeznénk. Mégis tudjuk, hogy a buzgó, kitartó ima elengedhetetlen ahhoz, hogy láthassuk Isten munkáját Európában és az egész világban.
Már az egyháztörténelem áttekintése is rávilágít arra, hogy Isten akkor munkálkodott a múltban is, amikor népe imádkozva várakozott. Pünkösd csodája is akkor következett be, amikor a tanítványok „egy akarattal összegyűltek… és az imádságra szentelték magukat” (ApCsel 1,14). Az evangélium terjedésében újabb lendületet hozott a korai egyházban, amikor kitartóan, egy szívvel imádkoztak a keresztények Pálnak és Barnabásnak az újabb nemzetek felé is irányuló szolgálatáért (lásd ApCsel 13,1–3). Próbákat legyőzve (lásd ApCsel 12,5) gyülekezetek alakultak szerte Kis-Ázsiában és Európában (lásd ApCsel 16,6–15).
Évszázadokkal később, 1727-ben kezdődött az az evangéliumi imamozgalom, amelynek hatására közel száz éven át megállíthatatlanul tört előre a lelki ébredés Németországban, sőt annak határain túl is.
A morva testvérek – akik az Európa-szerte dúló üldöztetés elől menekültek – több száz misszionáriust küldtek a világ minden tájára, akikért szüntelenül imádkoztak. Egy ilyen ima-összejövetelen tért meg John Wesley is, és lett Isten kegyelmének hirdetője.
Nagy hatással voltak William Carey életére is, aki 1792-ben kötelezte el életét a külmisszióra. Azt lehet mondani, hogy minden jelentős mozgalom, amely az evangéliumot vitte a világba, szenvedélyes, alázatos és szívből jövő imával kezdődött.
Ahhoz, hogy a 21. században Európa-szerte megújuljon az evangélium, nekünk is le kell térdelnünk Isten trónja előtt, és könyörögnünk kell, hogy „küldjön munkásokat az aratásába”, ahol „az aratnivaló sok, de a munkás kevés” (Mt 9,37–38).
●●●
A BERLINBEN ÖSSZEGYŰLT EVANGÉLIUMI KONGRESSZUS NYILATKOZATA
Berlini elkötelező nyilatkozat
A Berlini elkötelező nyilatkozat elődje, az Evangélisták szövetsége mintájára készült, amelyet az evangélium hirdetői közösen hoztak létre a 2000-es amszterdami, Billy Graham által összehívott globális konferencián az evangélium hirdetőinek. A Berlini elkötelező nyilatkozat egy személyes fogadalom, és semmilyen módon nem jelenti semmilyen egyház, szervezet vagy más csoport hivatalos képviseletét. Kizárólag alapos megfontolás és intenzív ima után, feddhetetlenül kell aláírni.
Urunknak ebben a 2025. évében az Úr Jézus Krisztus evangéliumának szolgáiként gyűltünk össze Isten ajándékával és elhívásával, hogy hirdessük az evangéliumot Európa körülbelül háromnegyed milliárd lakosságának, akik 57 országban és területen élnek.
A KÖVETKEZŐKET TEKINTVE GYŰLTÜNK ÖSSZE:
● Változhatatlan bibliai megbízatásunk az evangélium hirdetésére és tanítványok képzésére;
● az emberiség lelki romlottságának és kollektív, örökre elveszett állapotának egyre növekvő bizonyítékai;
● annak a felszólító ereje, hogy minden egyes ember bánja meg bűneit, és fogadja el a Krisztusba vetett hit által felkínált üdvösséget, aki egyszer s mindenkorra ontotta vérét, és meghalt értünk a kereszten, eltemették, és harmadnap feltámadt;
● és a történelem ezen órájának egyre sürgetőbbé válása Krisztus által megígért visszatérésével kapcsolatban, Istennek a Szentírásban kinyilatkoztatott örök terve szerint, aki mindent alávet neki.
Miután együtt megvizsgáltuk Isten változatlan igéjét, közösen és egyénileg is buzgó imának szenteltük magunkat, megerősítettük a szent élet iránti felelősségünket, Krisztus szolgáiként igyekeztünk bátorítani és építeni egymást, és megvitattuk, hogyan teljesíthetjük az Isten által ránk bízott feladatot – minden rendelkezésünkre álló hatékony eszközzel hirdetjük az Úr Jézus Krisztus evangéliumát mindenkinek, akinek csak tudjuk.
EZÚTON KÖTELEZETTSÉGET VÁLLALUNK A KÖVETKEZŐRE:
1. Imádjuk az egy igaz és élő Istent: az Atyát, a Fiút és a Szentlelket (5Móz 6,4);
2. Életünk és üzenetünk alapjának tekintjük a Szentírást, Isten tévedhetetlen szavát (2Tim 3,16–17);
3. Hirdetjük Jézus Krisztusnak mint Isten Fiának és a világ egyetlen Megváltójának evangéliumát mint az ő egyetlen elgondolását a megmentésünkre a vétkeinkért járó örök büntetéstől (ApCsel 4,12);
4. Mindig törekedni fogunk a Szentlélek erejével prédikálni és szolgálni (ApCsel 4,29–31);
5. Folyamatosan igyekszünk a személyes imádságban, bibliatanulmányozásban és Isten iránti odaadásban gazdag életre, egyúttal bekapcsolódva a helyi hívő közösség életébe (Kol 3,16–17; Zsid 10,25; Jak 4,10);
6. Imádkozunk azért, hogy minden ember minden nyelven és kultúrában hozzáférhessen az evangéliumhoz és a Bibliához (ApCsel 1,8);
7. Gyakoroljuk az erkölcsi tisztaságot mind az egyedülállóságban, mind a házasságban, gondoskodva családunkról, és gyermekeinket az Úr tanítása szerint nevelve (Ef 5,25; 6,1–4);
8. Alázattal igyekszünk példamutatással élni Isten és embertársaink előtt, lemondva az arroganciáról, a büszkeségről és a kérkedő önreklámozásról (Mik 6,8; Ef 4,1–2);
9. Minden tevékenységünkben pénzügyi feddhetetlenséget és elszámoltathatóságot igyekszünk fenntartani, hogy Krisztus ügyét ne érje hiteltelenség (1Tim 6,10–11);
10. Szolgálni szeretnénk a rászorulókat és az elnyomottakat, emlékezve az irgalmasságra és Jézus együttérzésére (Jak 2,14–17):
11. Ösztönözni fogjuk a helyi gyülekezetek tanítványképző és nevelő szolgálatát (Mt 28,19–20);
12. Munkálkodni fogunk a Krisztusban hívők testvéri egységén (Jn 17,23);
13. Szeretnénk felkészíteni másokat is az evangelizáció gyakorlására, különös gondot fordítva arra, hogy az új hívőket is bevonjuk hitük megosztásába (Ef 4,11–13);
14. Szilárdan ki fogunk állni a tiszta evangélium védelmében Isten változatlan, tévedhetetlen és változtathatatlan igéjének időtlen tekintélyére alapozva.
Figyelembe véve azokat a kulturális kontextusokat, amelyekben szolgálunk, anélkül, hogy az igazságot a változó tantételek szeleihez, a társadalmi trendekhez vagy a „viszkető fülekhez” igazítanánk, amelyek a saját vágyainknak tetszenének (Ef 4,14; 2Tim 4,3).
Tudván, hogy Jézus Krisztus nélkül semmit sem tehetünk, imádságos lelkiismerettel, az ő segítségére támaszkodva tesszük meg ezt a berlini fogadalmat.
Miközben ezt tesszük, imádságos lelki támogatásunkat ígérjük munkatársainknak az evangélium terjesztésében. Kérjük Krisztus minden követőjének imáját és támogatását, hogy az evangelizáció munkája Európában előrehaladjon, az egyház épüljön, és Isten egyre növekvő mértékben dicsőüljön, amíg az Úr Jézus vissza nem tér.
Dátum:
Aláírás:
A fenti idézeteket az Európai Evangelizációs Kongresszus szervezőinek összefoglalójából emeltem ki.
Dicsőség az Egyház Urának, Jézus Krisztusnak!
Immánuel! Velünk az Isten!
Összeállította:
Dr. Mészáros Kálmán, a Berlini Evangelizációs Kongresszus 18 tagú magyarországi küldöttségének tagja
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.OkTovábbi információk
