És jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban, a földön pedig a tenger zúgása és háborgása miatt kétségbeesnek a népek tanácstalanságukban. Az emberek megdermednek a félelemtől és annak sejtésétől, ami az egész földre vár, mert az egek tartóoszlopai megrendülnek. És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel. Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.
Mondott nekik egy példázatot is: Nézzétek meg a fügefát és a fákat mind! Amikor látjátok, hogy már kihajtottak, magatoktól is tudjátok, hogy már közel van a nyár. Így ti is, amikor látjátok, hogy mindezek bekövetkeznek, tudjátok meg: közel van az Isten országa. Bizony mondom nektek: nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem lesz. Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.
Vigyázzatok magatokra, nehogy szívetek elnehezedjék mámortól, részegségtől vagy a megélhetés gondjaitól, és hirtelen lepjen meg titeket az a nap, mint valami csapda, mert rá fog törni mindazokra, akik a föld színén laknak. Legyetek tehát éberek, és szüntelen könyörögjetek, hogy legyen erőtök kimenekülni mindazokból, amik történni fognak, és hogy megállhassatok az Emberfia előtt.
Nappal a templomban tanított, éjszakánként pedig az Olajfák hegyére ment, és ott töltötte az éjszakákat. Kora reggel az egész nép hozzásietett, hogy hallgassa őt a templomban.
Gondolatok az igéről
Mit gondolunk arról, hogy jó előre tudni, mi vár ránk? Ha a félelemtől megdermed a szív, akkor nem hiszem, hogy jó. Vagy mégis jó, mert előre fel tudunk készülni az eseményekre? De valóban fel tudunk készülni? Azt hiszem, Krisztus szavai sokakat megnyugtatnak: nem kell hogy megdermedjen a szívünk! „Egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.”
Úgy tudom elképzelni, hogy miközben minden szív megolvad a félelemtől, a Krisztus-hívőké nem. Sőt, igaz, hogy a hívő ember szíve is hevesebben dobog, de nem a félelemtől, hanem az izgalomtól, mert tudja, ki az, aki jön, és nagyon várja a találkozást! Tehát a félelmetes jelek ellenére nem ledermedés, hanem a találkozás izgalma van a hívő szívében. De! Figyeljünk oda a krisztusi figyelmeztetésre: „nehogy szívetek elnehezedjék...” Azaz mindenkor legyen kész a hívő! A várakozás alatt lanyhulhat a figyelem, elvonhatják a figyelmét a körülmények, ahogyan a vízen járó Péter a viharra kezdett figyelni Krisztus helyett, és majdnem tragédia lett belőle.
Legyen helyén a szívünk, figyeljünk Krisztusra, és figyeljünk a végidők jeleire! Izgalmas időszak közeledik!











