Mi, baptisták „vállalkozók” vagyunk

A habánoktól a modern társadalomig

2623
Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke

Interjú Papp Jánossal, a Magyarországi Baptista Egyház elnökével az új év kezdetén.

„Valami új született!” – ez a vezérgondolata az augusztusban Debrecenben megrendezésre kerülő Magyar Baptisták IV. Világtalálkozójának, és ugyanezt a gondolatot választotta a Magyarországi Baptista Egyház is 2017 vezérfonalának. Mit akarnak kifejezni ezzel a baptisták, mi volt és mi az az új, amire szeretnék irányítani a közösség, a társadalom figyelmét?

Vissza szeretnénk utalni arra a reformációt is megalapozó felismerésre, hogy Jézus Krisztus 2000 évvel ezelőtt egy valóságos forradalmat hozott ebbe a világba, amikor a Krisztus által újjászületett emberek alkották meg a keresztény közösségeket. Ezek az újjászületett keresztény emberek által alkotott közösségek gyökeresen újat hoztak ebbe a világba, a társadalom minden részébe. 500 évvel ezelőtt azért történhetett meg a reformáció, mert ehhez az alaphoz tértek vissza a reformátorok. Az egyedül Krisztus – solus Christus – gondolata erre utal, hogy igazából Krisztusban gyökerezik az életünk, és az általa hozott gyökeresen új valóságban. Elődeink, az anabaptisták a reformáció korában ezt a bennünk megtörténő lelki átváltozást, az újjászületést erőteljesen hangsúlyozták, és vállalták annak a következményeit az üldözések és mindenféle nehézségek ellenére is. Ennek megfelelően szeretnénk mi is ezt az igazságot és ennek a baptista „ízét” különösen is fölemelni ebben az esztendőben.

„Minden baptista egy misszionárius” – Johann Gerhard Onckentől, az újkori európai baptizmus kiemelkedő alakjától származik a mondás. Mennyiben igaz ez a mai magyar baptistákra? Hogyan legyen misszionárius a mai baptista? Mi a baptisták célja ma?

A misszió sajnos egy elkoptatott kifejezéssé vált, mert a katonai beavatkozástól kezdve sok más tevékenységre is használjuk. Elődeink és mi is – a Biblia alapján – azt értjük misszió alatt, hogy az újjászületett hívők alkotta gyülekezet, benne az egyes hívők vállalják a Krisztustól kapott küldetést, és ahhoz mérten élnek, szolgálnak. Ennek során az újjászületés által létrejött új életben továbbadjuk azokat az értékeket, amelyeket mi kaptunk, és amelyek alapján egy új világ, az Isten világa nyílik ki minden új hívő számára. A misszió ilyen értelemben egyetemleges, és nem csupán valamifajta templomi vagy különlegesen megrendezett eseményre korlátozódik, hanem az egész életünket át kell szőnie. Minden tevékenységünkben, az élet minden területén szeretnénk megjeleníteni és továbbadni a Krisztus valóságát. A mai magyar társadalomban az élet sokféle területén adatott lehetőség erre. Missziónk célja tehát az, hogy Krisztus egyre jobban legyen látható, nem csupán a mi életünkben, hanem az egész társadalom minél több területén.

A missziónak ez a megközelítése a hitelődeinkre is nyilván jellemző volt. A reformáció korabeli hitelődökre, az anabaptistákra, akik már a második generációtól baptisták voltak. Ők a korabeli Magyarországon komoly társadalomváltoztató erővé is lettek, míg a folyamatos üldöztetések ki nem szorították őket. A mostani magyar társadalomban milyen szerep adódik a baptistáknak a személyes evangelizáción, misszión túl?

A magyar baptisták kb. 350 településen vannak jelen gyülekezeteikkel, ami azt jelenti, hogy vasárnapról vasárnapra kb. 20-25 ezer ember jön el a gyülekezeteinkbe.

Adott tehát a személyes, családi és a gyülekezeti tere a missziónak. Ugyanakkor a szociális, az oktatási, a segélyszolgálati, a helyi társadalmi élet kulturális és más területein nyílnak olyan lehetőségek, amelyekben értékeinket megjeleníthetjük. Természetesen a legalapvetőbb értékünket soha nem akarjuk elhallgatni, mely a Krisztushoz való kötöttségünk és a Krisztus örök evangéliuma. A mai magyar társadalomban ennek megfelelően a baptisták fontos szereplőként vannak jelen, amit szeretnénk hitelesen, jól megélni. Igazodni és kapcsolódni, együttműködni más egyházakkal és társadalmi szereplőkkel, de eközben nem elfelejteni azokat az értékeinket, amelyeket évszázadok során elődeink megértettek és mára az életünk részévé váltak. Esetenként vannak véleménykülönbségek a tekintetben, hogy a különféle egyházaknak, társadalmi szereplőknek mi a feladata a mai magyar társadalomban. Ezért egy társadalmi egyeztetési, együttműködési és közös gondolkodási folyamat is zajlik. Mi a magunk részéről igyekszünk a lehető legszélesebb módon jelen lenni és a legnagyobb áldássá lenni a magyar társadalom számára.

A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a baptista közösségre magas iskolázottság jellemző, ami bizonyára azt is jelenti, hogy gondolkodó fők vannak a gyülekezetekben. Ezekkel a gondolkodó főkkel együtt milyen társadalmi, illetve kulturális kihívásokat, kríziseket és megoldandó feladatokat lát 2017-ben?

Igen, a 20. század elején elődeink inkább az egyszerűbb társadalmi réteget tudták megszólítani, de mára a magas iskolázottság folytán a közép és felső rétegek megszólítójává is lett egyházunk. Szeretnénk tehát azokat a valóságos kérdéseket előhozni, és a Szentírás, illetve az együtt gondolkodás alapján megválaszolni, amelyek az ő számukra fontosak. Például a családi élet változásokból fakadó kérdései, vagy a gyermekvállalás kérdései. Természetesen nem látjuk előre, hogy milyen irányba változik a világ. Általános kulturális, társadalmi, politikai rétegek és irányvonalak változnak néha egyik napról a másikra. Ugyanakkor az a meggyőződésem, hogy a hívő embereket nem pusztán a hitüknek, hanem a hitük alapján működő világlátásuknak kell jellemeznie.

A rendszerváltás óta több tucat új baptista gyülekezet is született. A baptisták a gyülekezeteikben önállóan élnek. Általában ezeknek a helyi közösségeknek a kulcsszereplői a lelkipásztor és a gyülekezeti munkások. A gyülekezet belső életének építésén túl mit vár az egyház a lelkipásztoroktól, gyülekezeti munkásoktól?

A_DSC_0045Az úgynevezett rendszerváltás óta közel száz új baptista gyülekezet indult az országunkban. Ezek kisebb-nagyobb gyülekezetekké váltak. Vannak, amelyek már újabb gyülekezeteket is létrehoztak megalakulásuk óta. Ezt a folyamatot szeretnénk továbbvinni az úgynevezett „Kornya-program”-mal, amelyben a következő 20 évben újabb 100 gyülekezet plántálását céloztuk meg. Az a törekvésünk, hogy minden új gyülekezet egy egészséges testvéri közösség is legyen. Mert az egészséges, Krisztus jelenlététől átitatott lelki közösség önmagában hordozza a növekedési potenciált. Másrészt szeretnénk, hogy ezeknek a gyülekezeteknek legyen egymással is jó kapcsolatuk, tehát ne pusztán elszigetelt közösségeket hozzunk létre. Támogatjuk a lelkészek és a gyülekezeti, úgynevezett laikus szolgálattevők felkészültségét, továbbképzését is. Ezért hoztuk létre a Baptista Teológiai Akadémia mellett a Szünergosz Baptista Bibliaiskolát is, hogy azok, akik a gyülekezeti munkában szeretnének aktívan részt venni, felkészítést kapjanak minderre. Kezdeményeztünk egy közép-kelet-európai együttműködést is, amelyben a környező országok baptistáival gyülekezetplántálásokon is együtt dolgozunk, hogy a közös jó tapasztalatokkal kölcsönösen segíthessük egymást.

Nemcsak sok új gyülekezet keletkezett, hanem magán a baptista közösségen belül sok új kezdeményezés, csoport, misszió, potenciális erőforrás is van. Melyeket tartja ebben az időszakban különösen is fontosnak?

A gyermekek és a fiatalok életét és szolgálatát rendkívül fontosnak tartom, hiszen nem szabad elfeledkezni a következő generációkról akkor, amikor a gyermekeinket tanítjuk gyülekezeteink vasárnapi iskoláiban, iskoláinkban.

Időnként azt látom, mintha elengednénk a kezüket, amikor fiatallá lesznek, miközben azt reméljük, hogy érett felnőtté válnak, akiket ott szeretnénk látni hosszú távon a gyülekezeteinkben. Különösen fontos tehát ez az időszak a Krisztusra találásukban, a lelki érésükben és szolgálatuk megtalálásában is. Örülök annak, hogy felsorolhatatlanul sokféle kezdeményezés van, amelyekben jelen vagyunk mi, baptisták. Ilyen például a kultúra, a tudomány és a művészet területe is, ahol sok egyéni és közösségi értékünk és eredményünk van. Ezeket szeretnénk a baptista művészeti napokba becsatornázni ebben az esztendőben is. A baptistákra mindig is jellemző volt a vállalkozó kedv, a kreativitás és az önkéntesség, amelyet szeretnénk a jövőben még tovább fejleszteni. Mi, baptisták „vállalkozók” vagyunk. Vállalkoztunk arra, hogy követjük Krisztust, és ugyanakkor ez a vállalkozó kedv ott van bennünk, amikor a különböző területeken ajándékainkat használjuk és összefogunk egymással és másokkal.

Állam és egyház. Amióta világ a világ, a kettő egymáshoz való viszonya mindig sok kérdést vetett fel. Néha konfliktusokkal terhelt, néha túl szövevényes, talán ritkábban sikerült egy egészséges kapcsolatot találni. A baptisták hogy látják ezt, és milyen elvek alapján haladnak a mindenkori állammal való kapcsolattartásban?

A_DSC_0080Roger Williams régi baptista elve a „szabad államban szabad egyház” gondolata. Viszont ha ezt végletesen szeretnénk alkalmazni, akkor egyfajta békés egymás mellett élés, de együtt nem működés is következhet ebből. Mi úgy látjuk, hogy amellett, hogy egy szabad államban élünk és szabad egyház vagyunk, ezzel együtt éppen a társadalmi szerepünk vállalása és a társadalom építése érdekében együtt kívánunk működni más egyházakkal, helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és természetesen az országot irányító állammal és annak államhatalmi részeivel. Ezen együttműködésnek természetesen van két határa: egyrészt azok a lehetőségek, képességek, amelyekkel rendelkezünk, másrészt hitelveink és küldetésünk egy világos sávot fogalmaznak meg számunkra: társadalmi szolgálatunkat nem semleges szereplőként tesszük, hanem elkötelezett baptista hívő emberekként, akik a Biblián alapuló hitvallásuk szerint élik életüket és végzik szolgálatukat. Mi ezek szerint élünk és gondolkodunk, miközben tisztelettel, jó indulattal tekintünk a többi társadalmi szereplőre.

A társadalomnak egy nagyon erős hatása a sajtó. Hazai sajtónkban jelentős mértékben szélsőségesen kétpólusú folyamat figyelhető meg. A baptista média szerepét a két szélsőség között hova tenné?

Az a meggyőződésem, hogy a Krisztus egyházának és ebből fakadóan természetesen a Magyarországi Baptista Egyháznak is társadalmi szereplőnek kell lennie, de nem pártpolitikai játékszernek. Ennek megfelelően a helyi gyülekezetekben és az egyházunkban a közvetlen pártpolitikai lépéseket, illetve az ehhez kapcsolódó megközelítéseket igyekszünk elkerülni. Mindenkinek van politikai meggyőződése, és természetesen az egyháznak is van politikailag alapvetően elhelyezhető tere. Ezzel együtt szeretnénk minden embert megszólítani. Az evangélium nem a pártpolitika része, mert az evangélium előbb volt, mint a mai európai társadalmak, és tovább is fog élni. Ezzel együtt átéljük, hogy időnként nagyon fontos és súlyos kérdésekben kell nyilatkoznunk, állást foglalnunk, amit igyekszünk a lehető legbölcsebben tenni, hogy ez építő legyen mind a hívő közösség, mind a társadalom számára is. Törekszünk arra, hogy ne egyik vagy másik oldal mellé álljunk, hanem Isten igéje alapján megfogalmazott álláspontunkkal az ő igazságát képviseljük. Természetesen akadnak olyan helyzetek is, amelyekben bölcsebb hallgatni, mert nem lehet jól szólni. Ezt láttuk Jézus életében is.

Nemrég napvilágot látott a gondolat, hogy a protestáns egyházak egy budapesti sugárzású protestáns rádió elindítását tervezik 2017-ben. Hogyan látja ennek a realitását, az induló rádiónak mi lenne a sajátos pozitív szerepe?

Nagyon örülök ennek a kezdeményezésnek. Nem tőlünk indult, de örömmel jeleztem készségünket a nagyobb protestáns egyházak vezetői felé: mi is készek vagyunk bekapcsolódni ebbe a munkába. Úgy gondolom, hogy a reformáció emlékévében egy budapesti vagy még szélesebb körben sugárzó protestáns rádió elindítása nagyon aktuális kérdés. Akkor, amikor a média sokszínűsége egyre jobban látható, és sokféle közszolgálati és kereskedelmi médiacsatorna van jelen, az egyházaknak, a hívő embereknek is jelen kell ezekben lenniük. A társadalomnak egy igen jelentős része protestáns, az ő megszólításuk, értékeik tudatosítása – akár a következő generációk életében is – fontos lehetőség. Ugyanakkor a társadalom növekvő szekuláris rétegeit is elérheti majd az új protestáns rádió.

A család, a családiasság a reformációtól kezdve jellemzője a baptistáknak. A család alapja a házasság. Hogyan látják a baptisták magát a házasságot, a család lényegét? Hogy próbálják segíteni?

Ha megnézzük a népszámlálásban ezzel kapcsolatosan megjelent statisztikákat, azt látjuk, hogy a baptisták nagyon jól állnak a gyermekvállalás tekintetében. Meggyőződésünk, hogy amíg világ a világ, addig a házasság az az intézmény, az a közeg, ahol a gyermekek és a következő generáció egészséges nevelését Isten elképzelte, és ahol ez a legbiztosabban és a legjobban megtörténhet. Szeretnénk a jövőben továbbra is hangsúlyt helyezni erre gyermekeink oktatásában, a házasságra való felkészítésben, a házassággondozásban. Segítjük a krízisbe jutott házasságokat, családokat is. Az a meggyőződésünk, hogy egészséges család, egészséges házasság csak egészséges emberekből jöhet létre. Tehát ilyen embereket kell nevelnünk. Ragaszkodunk a házasság, a család keresztény értelméhez, bibliai képéhez. Ahogyan a magyar állam az alaptörvényben védelmet ígért és vállalt a férfiból és nőből egy életre kötött szövetség mellett, mi baptisták a Biblia alapján – nem pusztán az alkotmány alapján – is szeretnénk a férfi és nő életre szóló házasságát védeni és erősíteni.

Ötszáz éves a reformáció. Ez egy fél évezredes óriási szellemi és lelki tőke, amelyben részes maga a baptizmus is. Ez a jubileumi év milyen lehetőséget biztosít a baptistáknak, és milyen tervezett programokkal kívánják gazdagítani saját közösségüket, a többi élő keresztény közösséget és magát a társadalmat?

A reformáció harmadik, kicsit elhallgatott ága az anabaptisták, a baptisták mozgalma. Ebben az esztendőben szeretnénk világossá tenni, hogy mi is a reformáció gyermekei vagyunk. Természetesen a „nagy” testvéreink mellett, akik a reformáció alapvető értékeit hozták létre. Őket tisztelve, megbecsülve mondjuk és tesszük ezt, de szeretnénk fölemelni azokat a hitelődeinket, anabaptistákat is, akik különböző lelkiségi irányvonalakat képviseltek. Ebből a mozgalomból jött létre a ma világszerte közel 110 milliós nagy baptista család. A habánokat, akik anabaptisták voltak, kiemelten szeretnénk megismertetni. Ők korukat megelőzve olyan szakmai színvonalon dolgoztak, hogy az akkori földesurak és fejedelmek is igényelték a munkájukat, annak ellenére, hogy különféle országokban nagyon-nagyon nehéz, súlyos üldöztetésekkel néztek szembe. Ebben a jubileumi esztendőben egy nagy világtalálkozóval is ünnepelni fogjuk a magyar baptisták életét és szolgálatát. Ez lesz a negyedik világtalálkozónk, melynek augusztus elején Debrecen ad otthont. Több ezer magyar baptista fog ideutazni a világ minden részéről. Világtalálkozónkon kapcsolódni fogunk a reformáció gondolatához is. Azért imádkozunk, hogy Isten újítsa meg az életünket és szolgálatunkat, hogy még inkább áldássá lehessünk egymás és mindenki számára. Az emlékév során bekapcsolódunk a közös rendezvényekbe is, amelyek megszólítják majd az egész magyar társadalmat. Azért imádkozunk, hogy ezek ne pusztán fejek fölött elhangzó vagy feledésbe merülő események legyenek, hanem olyan alkalmak, amelyek a szíveket szólítják meg, hogy érdeklődést keltsenek a mai reformáció, a hosszú távú változás érdekében.