Kornya-centenárium Erdélyben, Bihardiószegen

0
1712

A Kárpát-medence magyar baptistáinak lánglelkű ugartörő evangélistájára, Kornya Mihályra emlékeztünk halálának 100. évfordulója alkalmából Bihardiószegen 2017. október 15-én, a Magyarországi Baptista Egyház és az erdélyi Romániai Baptista Gyülekezetek Szövetsége Történelmi Bizottságai által szervezett ünnepi istentiszteleten.

A magyarországi és erdélyi Kornya-centenáriumi megemlékezéssorozat záróalkalmán felelevenítettük azokat a lelki értékeket, amelyeket példás hitelődünk életében láttunk, és amelyekhez mi is ragaszkodunk.

Az ünnepség a bihardiószegi gyülekezet fúvószenekarának szolgálatával indult a Kornya idejében, 1906-ban épült imaház előtt. Majd Kiss Zoltan helyi lelkipásztor köszöntő szavait követően Kiss Lehel, az erdélyi Történelmi Bizottság elnökének bevezető szolgálata következett.

Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere örömmel jelentette be, hogy a helyi gyülekezet százszázalékos támogatása mellett az imaház melletti utcát, ahol Kornya Mihály is lakott, róla fogják elnevezni. Ezt követően dr. Kovács József lelkipásztor rövid beszéde következett.

Majd Kelemen Sándor Tomi „Kornya Mihály és családja származástörténete” és dr. Borzási István „Erdélyi magyar baptista missziótörténet” című könyveinek bemutatására került sor, melyet Fazakas György lelkipásztor rövid szolgálata egészített ki.

Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész, a Magyarországi Baptista Egyház Történelmi Bizottságának elnöke „Kornya Mihály, a Kárpát-medence magyar baptistáinak ugartörő misszionáriusa” címmel tartott vetített képes előadást. Az ünnepi alkalmat Pardi Félix, a Romániai Baptista Gyülekezetek Szövetsége elnökének igehirdetése zárta.

Ez után az egész gyülekezet az imaház elé vonult, ahol egy emléktábla leleplezésére került sor Veress Efraim missziókerületi elnök igei szolgálatával. Majd a fúvószenekar vezetésével a gyülekezet a baptista temetőbe vonult, ahol Kornya Mihály sírját megkoszorúzva Kiss Lehel bátorító szavai után Asztalos Imre, Zsisku Lajos és dr. Mészáros Kálmán lelkipásztorok adtak hálát Istennek a példamutató hitelőd mindhalálig hű életéért.

Soli Deo gloria!

MIT KELL TUDNI BIHARDIÓSZEGRŐL?

Bihardiószeg egy 6500 lelket számláló községközpont Bihar megyében. A település Nagyváradtól 31 km-re északra, az Ér folyó bal partján fekszik. A község néhány kilométerre található a magyar–román határtól, közvetlen összeköttetése van közúton a Létavértes–Székelyhíd határátkelővel.

A hagyomány szerint Bihardiószeg lakói a tatárjáráskor a határában levő szőlőhegy aljában egy diófásban húzták meg magukat, és itt építettek új falut maguknak. A legenda szerint a térség mocsárvilágának egyik szigetén egy diófa állt, melybe szeget vertek, hogy a pihenni vágyó vándorok ráakaszthassák tarisznyájukat. A „dió-szeg” környékén később település alakult.

1551. február 3-án I. Habsburg Ferdinánd követei és Fráter György itt kezdték meg a tárgyalásokat Erdély átadásáról. Bocskai István és hajdúi 1604. október 15-én Bihardiószeg közelében arattak győzelmet a császári seregek felett.

Ez a győzelem volt az első sikere az 1526 után három részre osztott magyarságnak. Petőfi Sándor a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja 1843-ban járt Diószegen egy kis színi csoporttal.
A bihardiószegi Zichy-kastélyt az 1700-as évek legelején építették. Mára már műemléképületté nyilvánították. Az ingatlan építését a holland származású Jan Frans van Bronckhorst en Gronsveld császári ezredes kezdte el. Később az évek, évszázadok során az éppen aktuális igények szerint sokat változott, bővült a belső tér. A négyszögben záródó, klasszicista stílusú kastély zárt belső udvarában cserjék, fák találhatóak. Nemcsak a közösségi szórakozást segítő, nagy bálteremnek adott helyet, de az elcsendesedésre alkalmat nyújtó kápolnának is.

Széchenyi István, aki a IV. Hessen-Homburg Huszárezred hadnagyaként 1821–1825 között Bihardiószegen tartózkodott. A legnagyobb magyar ebben az épületben volt elszállásolva, amikor a huszárezred kapitányaként katonai szolgálatát teljesítette négy éven keresztül a térségben.

A bihardiószegi imaház épülete

Irinyi János (1817–1895) magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója is Bihardiószegen született.
1910-ben 6269 lakosából 6206 magyar volt.

MIT KELL TUDNUNK KORNYA MIHÁLYRÓL?

Kornya Mihály (Nagyszalonta, 1844. február 22. – Bihardiószeg, 1917. január 3.) a több mint másfél évszázados magyar baptista misszió legdinamikusabb időszakának meghatározó egyénisége. Gyakran nevezik parasztapostolnak, illetve parasztprófétának is.

Paraszti családban született. Ötéves volt, amikor apja meghalt, fiatalkorától dolgoznia kellett a megélhetésért. Egy ideig a Rozvány családnál volt intéző, majd parádés kocsis. 1865-ben kilépett a szolgálatból, és önálló gazdálkodásba kezdett. 1866-ban házasodott össze Pataki Zsigó Máriával, akitől hét gyermeke született. Négy lánya fiatalon hunyt el, 1914-ben egyetlen fia az első világháborúban a fronton vesztette életét.
Tóth Mihály rábeszélésére részt vett Novák Antal bibliaárus igehirdetésén, ennek hatására tért meg, és 1875. augusztus 26-án Meyer Henrik bemerítette. Az ő házánál tartotta istentiszteleteit a nagyszalontai baptista gyülekezet. Éveken át hirdette az evangéliumot a környező falvakban. 1877. november 11-én Meyer Henrik „vénné” avatta.

1890. május 17-én felesége elhunyt, (44 éves korában) újranősült, második felesége ugyanabban az évben özvegy Takácsné Tóth Máté Zsuzsánna lett, aki két gyermeket hozott a házasságba. 1893-ban a nagyszalontai körzetet Tóth Mihályra bízta, és Bihardiószeg központtal új területen folytatta a missziót. Először Derecskére, majd Nagyváradra, 1903-ban Diószegre költözött.

Amikor 1905-ben az állam elismerte a magyarországi baptista egyházat, Kornya (Meyer Henrikkel és Tóth Mihállyal együtt) ellenezte ezt. 1912. április 5-én megalakult a Magyar Nyelvű Szabad Baptista Szövetség Bihardiószeg központtal, amelynek elnöke Kornya Mihály lett.

Négy évtizedes munkássága során számos gyülekezetet alapított Bihar megyében, Pest megyében és a Szilágyságban, 328 alkalommal tartott bemerítést, és mintegy 11 000 hitvallót merített be. Missziós tevékenységét – tolmács segítségével – az Arad megyei románok körében is folytatta.

Kornya Mihály sírjánál

Kornya Mihályt 73 évesen hívta haza az Úr. Ez a hír az egész ország hívő népét megrázó esemény volt. Temetésére nagy tömeg gyűlt össze 1917-ben Bihardiószegen a sírkertben, melyen Meyer Henrik búcsúztatta megrendült szavakkal. Percekig nem tudott megszólalni a zokogása miatt. „Elszorul a szívem, testvérem, oly kedves voltál nekem” – kezdte beszédét, Dávidnak Jónátán sírjánál mondott búcsúbeszédét idézve.

Kornya Mihály élete és szolgálata méltó arra, hogy példaként tekintsünk rá, mint ahogy erre a Szentírás szavai is biztatnak: „Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket.” (Zsid 13,7) Emléke legyen áldott!

Megosztás