Azon a napon szadduceusok is mentek hozzá, akik azt állítják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték őt: Mester! Mózes ezt mondta: „Ha valaki úgy hal meg, hogy nincs fiúgyermeke, akkor testvére vegye feleségül az asszonyt, és támasszon utódot testvérének.” Volt nálunk hét testvér: az első, miután megnősült, meghalt, és mivel nem volt utóda, a feleségét testvérére hagyta. Hasonlóan a második is, a harmadik is, és így egymás után mind a hét. Végül meghalt az asszony is. A feltámadáskor tehát a hét közül melyiké lesz az asszony, hiszen mindegyiké volt? Jézus így válaszolt nekik: Tévelyegtek, mivel nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát. Mert a feltámadáskor nem házasodnak, férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben. A halottak feltámadásáról pedig nem olvastátok-e, amit Isten mondott nektek: „Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene”? Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élőké. Amikor a sokaság ezt hallotta, álmélkodott tanításán.

Gondolatok az igéről

Gyermekkoromban megkérdeztem a nagymamámat, aki hívőnek vallotta magát, hogy mi történik a halál után. A válasza ez volt: „Nem jött még onnan vissza senki, nem tudom.” Ma is vannak olyan keresztények, akik bizonytalanok a halál utáni lét felől. Jézus korában is megoszlottak a feltámadásról alkotott vélemények. A szadduceusok nem hittek benne, a farizeusok azt képzelték, hogy a földi élet a feltámadás után különös termékenységű családi élettel folytatódik tovább. A sokaság álmélkodott Jézus tanításán, amikor kinyilatkoztatta az igazságot: „hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben.” Pál apostol is eligazít minket a témában a korinthusiakhoz írott első levél 15. fejezetében: „Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba”, „elvettetik földi test, feltámasztatik lelki test”.
Keresztény hitvallásunk szilárd alapja a feltámadásba vetett hit. A Jelenések könyvének 20. fejezete együtt számol be a feltámadás és az utolsó ítélet eseményeiről. Kérdés, hogy bizonytalanságban, félelemmel várjuk ezeket az eseményeket, vagy a Krisztus által megváltott, új életet kapott lélek vágyakozásával készülünk a Megváltónkkal való találkozásra.