Hitvalló keresztség a Dunában

0
1081
Bemerítkezők a Duna partján

2015. augusztus 23-a emlékezetes nap marad mindazok számára, akik részt vettek bemerítési ünnepélyünkön, Tahitótfaluban.

Elsősorban annak a nyolc fehér-ruhásnak, akik ezen a napon pecsételték meg hitüket a Duna hullámaiban, hogy „meghaljanak a régi életnek és feltámadjanak egy újnak”.

Bemerítési  istentiszteletünket – 280 résztvevővel zsúfolásig megtelt – imaházunkban és annak udvarán kezdtük el, ahol a Steiner József lelkipásztorunk vezette istentiszteleten dr. Szilágyi Béla, gyülekezetvezető presbiter hirdette az Isten Szavát. Ez hatalmas erővel szólt, Mt 16,13-18 alapján: „Te vagy az élő Isten Fia!”

Vonulás a Duna partra
Vonulás a Duna partra

Ezután következtek a bizonyságtételek:

Antal Zsombor, egy keresztyén Táborban adta át a szívét az Úrnak.

Szilágyi Benedek (Szilágyi Béla testvér fia) elmondta: egy mély beszélgetés után határozta el, hogy Istennel szeretne lenni az örökkévalóságban. Ekkor érett meg benne a döntés az Úr mellett.

Gonda Kristóf gyülekezetünk nyári angol táborában elhangzott bizonyságtétel után döntötte el, hogy nem akar többé „álarcot” hordani. Ekkor adta át az életét.

Major Ábel (lelkipásztorunk egyik unokaöccse) már egy éve kereste az Istent. Mostanában egyre jobban közelebb került Hozzá. A B49 Tanévzáró Istentiszteletén jött el a végleges, határozott döntés pillanata az életében.

Major Dániel (lelkipásztorunk másik unokaöccse) szintén gyülekezetünk nyári táborában után gondolta úgy, hogy “Isten barátja” akar lenni.

Szalai Nikolett, hívő szülők gyermeke. Tóalmáson döntött , ahol kérte az Urat, hogy Ő üljön a ”trónra”  és vegye át élete felett az „uralmat”.

Szalai Fruzsina nem hívő háttérből érkezett. Néhány éve már gyülekezetünkbe jár, ahol Isten elültetett egy magot a szívébe. Mostanra az kikelt és kivirágzott.

Boros Lajos bemerítkezése
Boros Lajos bemerítkezése

Boros Lajos a börtönvilágból jött közénk. 22 éves szabadságvesztéséből 20 évet már az Úrral töltött. Ott, a falak között hallotta meg először Isten szavát egy rabtársán keresztül. Akkor adta át az életét az Úrnak. Gyülekezetünk tagjai évekig látogatták, lelkigondozták. Most pedig elérkezett a hitvalló keresztség ideje az életében, amire nagyon hosszú ideje vágyakozott.

A bizonyságtételek csokra után – lelkipásztorunk, Steiner József testvér,  a hitre-jutottak és a fúvószenekar vezetésével megindult a gyülekezet a Duna felé, településünk főterén és főutcáján keresztül. Festői környezetben, közel 78 év után, újra „megmozdult a víz” a Dunában (számos bemerítés volt ugyan a gyülekezetben az elmúlt évtizedekben, de mind az imaház falain belül).

Lelkipásztorunk egymás után merítette víz alá testvéreinket, miközben szólt az ének: “Eldőlt a szívemben, követem Jézust. Nincs visszaút…nincs visszaút!”

A bemerítés után kézrátételes imádság következett az újonnan bemerített testvérekért a gyülekezet avatott elöljárói részéről.

Ezután történt meg a szolgálatra való kirendelés, olajjal való megkenés formájában.

Ünnepélyünket nagyszabású szeretetvendégség zárta.

Isten gazdag áldása legyen és maradjon hitvallóink életén!

Megosztás