Az Almaty Bibliai Intézet (Алматинский Библейский Институт) dékánja, Yuriy Skurydin testvér meghívására 2024 márciusának elején missziói útra indultam feleségemmel Közép-Ázsia keleti részére, Kazahsztán távoli, délkeleti sarkába. A kint töltött közel két hét alatt Almaty városának több baptista gyülekezetében szolgálhattunk, és tanítványképzést oktattam a baptista bibliai intézetben mesterfokon tanuló kazah, kirgiz, tadzsik, orosz és üzbég testvéreknek. Az alapfokon tanuló hallgatókkal is nagyon értékes időt töltöttünk istentiszteleteken, imaórákon és képzések során. Ők mindannyian lelkipásztorok, misszionáriusok, gyülekezetplántálók lesznek Isten segítségével a lenyűgöző méretű régió különböző területein és népcsoportjai között.

Közép-Ázsiába tíz éve kezdtem el járni a Krisztustól kapott elhívásom szerint, elsősorban a TCM Nemzetközi Intézet keretein belül megvalósuló missziói képzések miatt. Missziói teológiát, tanítványképzést oktatok és bibliai alapú szervezeti vezetőképzést végzek közöttük. Miután megismertek, egyre többször hívtak a TCM keretein kívül is a baptista testvérek és más, evangéliumi felekezetbe tartozók.

Kazahsztán hatalmas országába is lelkesen készültünk néhány hete. Tudtuk, hogy ott is másfajta körülmények között leszünk, mint itthon, biztonságos kis hazánkban. Mínusz 12 fokos hideg várt bennünket hófödte hegycsúcsokkal – és utakkal –, a házak tetejéről lelógó fél-egy méteres jégcsapokkal, szerény szálláson, távoli idegenben, ahol senki sem beszél angolul (és magyarul sem).

Almaty városa nagyon messze van Budapesttől. A repülés során elhaladtunk többek között Bulgária, Törökország, Irak, Irán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán területe felett, hogy végre megérkezzünk a korábbi kazah fővárosba, Almatyba. (A közép- és idősebb generáció még úgy tanulta ennek a városnak a nevét hazánkban, hogy Alma-Ata: „Az almák atyja”.) A Himalája vonulatának lábainál terül el a város. A település melletti hegycsúcsok 5000 méter körüliek. 3200 méterre felvonóval lehet feljutni. Itt, a Shymbulak nevű csúcson csodásan friss (bár kicsit ritkább) levegő vár bennünket, és lélegzetelállító kilátást is kapunk az almák őshazájának tartott városra.

A világ 9. legnagyobb országa ez. Területe 2,7 millió km². (Összehasonlításképpen: Magyarország területe 93.000 km².) Az ország délkeleti részén található Almaty, a legnagyobb város, a kínai határ mellett. Itt nagyon összetömörülve éli életét egy hatalmas, nemzetiségeket tekintve rendkívül sokszínű tömeg – pedig Kazahsztán népsűrűsége az egyik legalacsonyabb a világon: 7 fő/km². Almatyban a kazahokon túl sok orosz, ujgur, üzbég, tadzsik, dungan (kínai és arab szülők gyermeke), ukrán és azeri él – még jó néhány etnikum tagjai mellett.

Szergej testvér, a Kazahsztáni Baptista Szövetség területi vezetője egy Magyarországnál nagyobb régióért felel. Amikor részletesen bemutatta számunkra a gyülekezetek történetét, életét, szolgálatát és kihívásait – különösen is a muszlim többségű társadalom tekintetében –, kitért arra, hogy a sok kulturális különbség ellenére milyen jól sikerült az elmúlt héten nekünk, magyaroknak egybekapcsolódnunk a diákokkal és a helyi gyülekezetekkel. „A visszajelzések szerint sokkal közelebb kerültetek a teológiai hallgatókhoz, mint az itt vendég előadóként szolgáló tengerentúli vagy nyugat-európai tanárok. Persze érthető ez, hiszen testvérek vagyunk! Őseink együtt nyargaltak lovaikon a végtelen kazah sztyeppéken.”

Utunk alatt rendre így kezeltek bennünket. Mint rokon népet. Többen emlegették, hogy a mai magyarok ősei az Urál területéről indultak a Kárpát-medencébe. (Az Urál a mai Kazahsztán északnyugati részén és Oroszország területén fekszik.)

Sokan tudták rólunk, magyarokról azt is, hogy lovasnép vagyunk. Ők is azok – bár itt meg kell jegyeznünk valamit. Ők a lovakat két nagyon fontos okból tenyésztik. Az egyik a lovaglás szeretete. A másik… nos, ki kell mondani: étkezési célra. Nem csoda, hogy mi is számos alkalommal fogyasztottunk lóhúst ottlétünk alatt, sokféle formában. (Ez nagyon ízletes, egészséges és tiszta étel – csak le kell tudnunk győzni a mentális blokkot az agyunkban, mielőtt nekilátunk.)

Ősi, nemzeti motívumaik nagyon hasonlatosak a mieinkhez. A különbség abban azonban nagyon erős, hogy ők ma is gyakran viselik a népi motívumokat a ruháikon – a nagyvárosokban is.

Hálás vagyok Istennek ezért a missziói útért. Fárasztó utazás árán, ötórás időeltolódásban, sok szolgálattal teltek ott a hosszú munkanapok, szerény körülmények között. Azonban mindennél többet jelentett az átélések, lelki élmények sora és a ránk áradó testvéri szeretet és kedvesség.

Kazahsztáni baptista testvéreink egy muszlim többségű országban (több mint 70%) az evangéliumi keresztények kicsiny táborában (1%) élik meg nap mint nap Krisztustól kapott küldetésüket. Ők vágynak arra, hogy kapcsolatban legyenek velünk, hogy ne feledkezzünk el róluk, hogy imádkozzunk értük.

Hogyan is ne tennék?!

„Hiszen testvérek vagyunk.”

Lelki értelemben mindenképpen, és nagyon is.

Dr. Steiner József


Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!


Köszönjük!

Köszönjük mindenkinek, aki idén a baptisták társadalmi szolgálatát támogatta adója 1+1%-ával!